Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-21 / 34. szám
.MAGYAR HÍRADÓ 17. oldal MAGYAR VIDÉK Nyár séta a Bakony erdő sűrűjében GEZAHÄZA, Veszprém m. — augusztus hó... Szitál a napsütés a fáradhatatlan bakonyi légmozgástól suhogó lombók közt, vibráló fényfoltok hullanak az árnyékos turistautra. A járt itat járatlanért el akarjuk hagyni — amitől óva int a turistamondás —, tüskés bozóton, arcig érő csalánoson kell keresztülverekedni magunkat. Az erdő itt nem áttetsző liget,, szelíd, simulékony szépség; az erdő kemény. Térdig, derékig gázolhatunk a dús aljnövényzetben visszacsapódó ágak fenyegetnek könnyű pofonokkal, bogáncs akaszkodik a ruhánkba, pókok, szúnyogok és különlegesebb rovarok kalauzolnak birodalmunkban, de hamarosan mesebeli tisztás tárul elébünk. Nem túl nagy, de psszkomfortos:! a közepén több százéves bükkfa! terebélyesedik, oldalában édes | forrásvizet meríthetünk a kulacsba, a tisztás minden zuga leheveredésre csábit. A Bakony-erdő — ahogy1 egykor nevezték az egész hegységet — mindig is természetes erődként szolgált. A rengetegen belül csak aprócska települések gyökeresedtek meg, no meg a hatalmas irtással maguknak helyet csináló nagybirtokok. A táj történelméből a betyárok emléke a legelevenebb: szinte nincs is olyan régi csárda itt, amelyik ne őrizné Sobri Jóska patkójának nyomát a küszöbén. De ezzel már a történelemből az idegenforgalom vadregényes területére kalandoztunk. A zirci 0 kilométerkövet lépő bakancs szobra ékesiti. Ez még akkor készülhetett, amikor a turisták fő közlekedési eszköze és jelzése a lábbeli volt és nem a négy kerék. A Bakony az 50-es, 60-as években lett igazi turistarégió. Az itteni idegenforgalom alapvetően más, mint a vizparti üdülőkörzetekben. Aki 6-8 kilométernyi gyaloglás után kipirult arccal, korgó gyomorral, térkép, iránytű, no meg egy favágó készséges magyarázata segítségével felfedez egy turistaházat, otthonának érzi a hosszú gyaloglással meghódított vityillót. így érkeztünk egy baráti társasággal Gézaházára. Letelepedtünk a meghitt környezetben és nagy étvágyunk volt valami egyszerű eledelre, legyen az gulyás, vgy baleves, esetleg paprikáskrumpli. Az egyik sarokban pincéregyenruhás fiatalember ült komor arccal, egy írógép mögött és félpercenként leütött egy billentyűt. Fel sem tűnt neki, hogy húszán betódultak a terembe. Végül is a társaság egyik tagja félszegen elébe állt és óvatosan megszólította. — Bocsánat a zavarásért, szeretnénk enni valamit. A korán hízásnak indult ifjú fel sem pillantott, ismét megtalált egy régóta keresett betűt a klaviatúrán. — Étel nincs — mondta szigorúan. — Sört hozhatok. — Inkább éhesek vagyunk. Legalább ha kenyeret kaphatnánk.. . És egy kis zsir is biztosan akad a konyhán! A zsirosdeszka is fejedelmi fogás lenne ekkora kirándulás után. A korán hízásnak indult ifjú felemelte bágyadt tekintetét, de csak azért, hogy megvetően végigmérje az előtte feszes vigyázzban álló vendéget. De nem hangzott el a „pihenj” vezényszó. — Ez nem turistaház. Ez vendéglő. Itt nem lehet kenyeret majszolni. És megmondtam, hogy nincs étel, mert senki sincs a konyhán, aki elkészítse. Végül két láda sört vetett a kedves vendégek elé, hogy legalább „folyékony kenyérrel” csillapítsák éhségüket. Az sem zavarta, hogy szemmel láthatóan voltak a társaságban 18 éven aluliak is, akik ugyancsak sziircsölték a komlólevet... Bizony a hegyvidéki vendéglátáshoz külön érzék szükségeltetik. A táj jellege iránti érzékellenség súlyosabban és maradandóbban is megnyilvánulhat. Mendly Gyula, a Bakonyi Intéző Bizottság titkára aggodalommal figyeli a gombamódra szaporodó nyaralóépületeket. — A Bakonyban most vannak 40-50 forintos telkek, mint a Balaton mellett egy évtizeddel ezelőtt. Az üdülőkörzetben gyorsan emelkednek a telekárak, a Balaton partján is egy évtized alatt megtízszereződtek. Mi lesz itt tiz év múlva? Ha ilyen tempóban és ilyen módon folytatódik a hegyvidéken is a telekvásárlás, valószínűleg ez a környék is átalakul zsúfolt, üdülőkörnyékké, és eltűnik maga a természet, amiért egyáltalán érdemes idejönni. Aki például a Koloska-völgy közepébe beleépítette a házát, a hely megválasztásakor jó ízlésről tett tanúbizonyságot — ám egyben megváltoztatta az egész völgy jellegét. A cseszneki vár megkoronázza a csúcsot — széles mezőből emelkedik ki —, most már a mező egyre inkább eltűnik a ráépült házak alatt. Tájba nem illő angolkertet alakítanak ki; erdő mellett almafát ültetnek, amit aztán éjjel-nappal permetezni kell, mert az erdő ontja a sok gombabetegséget... Kerítésekkel szabdálják a hegyoldalakat. És mindezt engedéllyel teszik, engedéllyel teszik tönkre a tájat. A Bakonyi Intéző Bizottság javaslata szerint egy időre nagy erővel meg kell fékezni az építkezéseket, amig az alapkoncepciók ki nem alakulnak. Éspedig. Nem szabad az erdőbe beleépitkezni, mert ez egyrészt a közművesítés, az útépítés nagyon drága. A falvakhoz kell szervesen hozzáépíteni nem nagy . létszámú üdülőket, úgy, hogy ne változzék meg a falu képe, ne legyen több a nyaraló, mint az őslakos. A városi ember alakítsa az életmódját a falusihoz, ne pedig fordítva. Egyes területeket határozzanak meg. ahol egyénileg nem lehet telket vásárolni. Inkább vállalatok építsenek kollektiv üdülőket. Az építési engedélyben szabják meg a ház jellegét, nagyságát. Meg lehessen tiltani tájvédelmi céllal a kerítés építését. Abba is beleszólhassanak a szakértők, hogy mit lehet termelni a kertben. A Bakony Magyarország legnagyobb kiterjedésű hegysége. Talán a legváltozatosabb is. De bármilyen rideg és kemény a bakonyi erdő. bármennyire képes megújítani önmagát, kikezdheti a szűklátókör és az önzés. A tüskés bozót gyenge fegyver a telekvásárlási láz ellenében. Vigyázni kell. hogy a Bakonyerdő sűrűjében mindig is meg lehessen bújni a civilizációs ártalmak elöl. lehessen jó levegőt szivni, hallgatni a lombsusogást i és a madárfüttyöt, és kortyolni a klór nélküli forrásvizet. Bogárdi Iván PETŐFI EMLÉKE KISKÖRÖS. Bács-Kiskun megye — Petőfi Sándor szülőföldjén, a költő ereklyéit őrző kiskunsági településeken — mint minden évben julius 31-ér — most is megemlékeztek Segesvár nagy halottjáról. A forradalmár költő halálának 126. évfordulóján koszorúkat. virágokat helyeztek el szobrainál, emléktábláinál. Szülőhelyén. Kiskőrösön a városi népfrontbizottság rendezett emlékünnepséget, amelyen a társadalmi és tömegszervezetek, a Petőfi nevét viselő intézmények, ipari és mezőgazdasági szocialista brigádok, az ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt. A hagyományos ünnepség keretében megkoszorúzták a költő szobrát a Petőfi téren. HIRDESSEN LAPUNKBAN! MISKOLC, Borsod megye — A Hortobágy és a Kiskunság után — 1976. január 1-től — a t Bükkben lesz az ország harmadik nemzeti parkja. A tervekről, előkészületekről az Országos Borsod megyei főfelügyelőségén tájékoztattak. — Hazánk hegyvidékei közül a Bükk hegység egyike a legöregebbeknek s egyben a legérintetlenebb is — mondta H. Szabó Béla természetvédelmi főfelügyelő. — Itt található az ország legnagyobb fennsíkja, amely 800 méternél magasabban fekszik, 6 kilométer széles és 20 Kilométer hosszú. Harminc csúcsa megközelíti, illetve meghaladja a 900 méteres magasságot. Szurdokvölgyeiben — Garadna, Szinva, Hór, Szalajka, Upponyivölgy, cserépváraljai Felső szoros — néha még júniusban is található jég- és hófolt. Közel Számos látnivalót ígérnek a tervek. A Szalajka völgyében létesítendő rezervátumban megtekinthetők majd mindazok a vadállatok, amelyek néhány száz évvel ezelőtt honosak voltak itt. Mátyás király idejében például a Bükkben még nagy bölényvadá”*« I m - * * * i »11 ! 1 \ ÜHf-í!!!l i«** * ipiII! i|iim i VSI Ifi i gg i i m i IMI III Nyíregyházán (Szabolcs-Szatmár megye) készül az ly városrész: Józsaváros ez év végéig 2200 lakásba költöznek be a szerencsés nyíregyháziak és jövő évben mg 1000 lakást adnak át. t BÖLÉNYEK, FARKASOK, tUÍZOK A BIJKK-HEGYSEGBEN szátokat rendeztek. Ezt a kihalt állatfajt Lengyelországból telepítik ide vissza. Valamikor sok hiuz volt az erdőkben, a rezervátumba a Magas-Tátrából hoznak majd hiuzokat, farkasokat pedig a szovjet, a román és a jugoszláv erdőkből. Természetesen megmaradnak a jelenlegi őzek, szarvasok, mufflonok, vaddisznók, rókák, és borzok is. élezer barlang, üreg és ritka földtani képződmény húzódik itt, mindezek alapján a kormány már 1971-ben úgy határozott: ki kell terjeszteni a védelmet a Blikkre. A fejlődő Nyíregyháza
