Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-14 / 33. szám
16. oldal MAGYAR HÍRADÓ ERDÉLYI KÉPESLAP A ROZSNYÓI VÁR ROZSNYÓ, Fogaras megye — Kis kerek hegyen látható a vár; távolabb hófedte bércek roppant láncolata gyönyörködteti a szemet. A Törcsvári-szoros közelsége erősen meghatározta e vidék sorsának alakulását a történelem folyamán: itt vezetett át a kereskedelmi és a hadi ut. A német lovagrend öt várat épített a Barcaságban. Lehetséges, hogy az egyik éppen a rozsnyói hegyen állt. A tatárjárástól Zsigmond király uralkodásáig az ellenség gyakran végigsepert itt, de biztos menedék létrehozására csak a király látogatása után (1427) kaptak ösztönzést. A mezővároska — Rozsnyó — vásártartási jogot nyert akkor, egyre vagyonosodott. Lakói, hogy életüket s javaikat mentsék az egyre gyakrabban betörő török hadak elől. Keresztényfalva és Volkány parasztságával közösen felépítették a várat a hegytetőn. Az ösvény a főtérről, egy emeletes ház udvaráról (hajdani vendéglőből) vezet felfelé. Nedvdus fenyők, virágok közt haladunk előre. Meredek az ut, de fél óra alatt fent vagyunk. A várba bejutni évszázadokon át nehéz volt; most se könnyű. A kapu zárva. Mivel látogatási idő van, nem adjuk fel a küzdelmet. A kaputornyon át falépcsőn kapaszkodunk fel a vár belsejébe. Gyilokfolyosók, bástyák, tornyok közt tágas, kavicsos, füves udvar. Jobb kéz felől néhány épületecske, egészen ép állapotban. Az egyik kis szobában most muzeum van. Dokumentum tanúsítja; Mihai Vite-ESZPERANTÓ ESKÜVŐ PÉCS — Kedves esemény színhelye volt szerdán a pécsi ,,Boldogság Háza’*: eszperantista fiatalok — egy magyar lány és egy NDK-beli fiú — kötöttek házasságot. Pogány Ágnes, a pécsi Nemzeti Bank ügyintézője és Helmut Schiller, egy lipcsei középiskola nyelvtanára egyperantó esküvőt tartott. Zöld csillagos zászlócskák jelezték, hogy az ifjú pár és a násznép tagjai a nemzetközi nyelv barátai közé tartoznak. A hivatalos szertartás magyar nyelven történt, a gratulációk azonban már eszperantóul hangzottak el. azul a miriszlói csatavesztés után Rozsnyóra jött, hogy szétszórt csapatát összegyűjtse. Felesége, Stanca asszony, hosszabb ideig itt is lakott. Az udvar közepén áll a kút. várba. Nemegyszer be kellett rendezkedniük hosszabb időtöltésre. Kialakult a ’’házirend”; a céhmesterek a magük épületeiben termeltek. Az udvar közepén levő kis házikó volt az iskola. Háromszázhuszonöt évvel ezelőtt, 1650-ben nyílt meg. A tőszomszédban lakott a tanító. Fent, egy sziklateraszon, a vár legmagasabb pontján, kápolna Rozsnyó főutcája, a vár a hegytetőn Orbán Balázs idejében égő zsupszalmát hajítottak bele, igy akartak fogalmat nyerni mélységéről. Most panmóról olvashatjuk: a kút leér a város szintjéig, 146 méter mély. Már nem működik. A várat az évszázadok során egyedül Báthory Gábornak sikerült bevennie. S ezt a vízhiánynak tulajdonították. Miután a szászok engedetlensége miatt feldühödött fejedelem sorra ostromolta városaikat, Rozsnyót is ágyúzás alá vette; a szemben levő hegyről lövette. Ezt a hegyet ma is Báthory-hegynek hívják a helyiek. Bekerítette az erdőben lévő kutat, ahonnét a rozsnyóiak éjszakánként hordókban hordták fel a vizet. Néhány nap múlva a védők megadták magukat. Báthory egy hónapig őrséget tartott itt, majd váltságdíj fejében visszaadta az erősítést gazdáinak. (A kuthiány pótlására a Bethlen Gábor és az öreg Rákóczi alatti békés időszak mutatkozott alkalmasnak. Megerősítették a várfalakat is, további épületeket emeltek, s beüvegezték az ablakokat.) A városka lakói ezután hónapokra felkényszerültek a állott, amely megfigyelőtoronyként is szolgált. Ma már semmi sem maradt belőle. Viszont lenyűgöző a kilátás a Buceci-re, a Királykőre... Az akkori őrszem mindenesetre idejében jelenthette, ha ellenséges had bukkant fel valahol. 1658-ban a török hadat felégették az egész Barcaságot. A lakosság három évet húzott ki fent a várban, melynek fokáról, mint egy páholyból, figyelhették később a Zernyest felé vonuló Heissler csapatait, akik a szorosnál betörő Thököly ellen készülődtek (1690). Tizenhárom évre rá a kurucok is gyakran portyáztak erre, úgyhogy a lakosság voltaképpen csak a szatmári békekötés után merészkedett le végképp a várból. Utoljára 1848-49-ben húzódtak fel ide javaikkal. (Egy régebbi földrengés erősen megrongálta a falakat.) A külső várudvart, amelyben szekereiket és állataikat tartották volt, a kiképző osztagok rendelkezésére bocsátották akkor. A vár lassan elveszítette hadászati jelentőségét, úgyhogy nem is javították meg többé. Lent az aljban viszont egyre nőtt a város. Az erősítés élelmiszerraktárnak száz esztendeig még jó volt, s itt verték félre a harangot, ha valahol a völgyben tűz ütött ki. A vár kövei egyszerűek; sehol nincs rajtuk faragás, parasztok, egyszerű emberek vára volt ez; falusi mesterek építettek. Falai között gyümölcsfák virágzanak most, akár egy falusi kertben, s itt-ott hosszú törzsű fenyők csipeszkednek az ég felé... Szépréti Lilla VASMEXYEGZŐ GYÖNGYÖS — Heves megye — A mátraházai Magyarok Nagyasszonya templom márványoltárán olvasható: ’’Adományozta Buday Ferenc és neje Kozmári Julianna 1943-ban”. Ez előtt az oltár előtt házasságuk 65. évfordulóján most az adományozók fogadták az egyház áldását. A szentmisét négy pap koncelebrálásával Katona István apát-plébános mutatta be a jubilánsok gyermekei és unokái jelenlétében. Bánk József egri érsek levélben fejezti ki jókivánságait és küldte áldását: ’’Nem mulaszthatjuk el elismerésünket kifejezni azért a szép példáért, melyet a házastársi hűség terén korunkban mutattak. Bár minél több követőre találna életük és hűségük ragyogó példája” — irta az egri főpásztor. 700 táncon Szegeden SZEGED — A Nemzetközi Néptánc Fesztiválon részt vevő 9 hazai és 7 külföldi együttes, közel 700 tagja „táncolta végig” vasárnap a szegedi Széchenyi teret, búcsúzva a Tisza-parti várostól. A fesztiválon részt vett együttesek rövid műsort adtak, majd sok ezer néző tapsai közepette a külföldi és magyar táncosok együtt táncolták a csárdást. Papp Gyula, a városi tanács elnöke az együttesek egy-egy képviselőjét Szeged jelképével, a régi hímzett papucs aranyozott másával, az aranypapuccsal ajándékozta meg. Vasárnap megérkezett Szegedre a Nemzetközi Folklór Fesztiválokat Rendezők Világtanácsa (CIOFF) kongresszusán részt vevő 31 nemzet mintegy 60 küldötte. A Világtanács hétfőn kezdődő 3 napos ülésén beszéli meg a jövő évi folklór-fesztiválok programját. Feltárják a Pálos kolostort PÉCS — A mecseki Jakabhegyen 1225. julius 25-én — Jakab apostol napján — alapították a pálos szerzetesrend kolostorát. Pécsett emlékeztek meg a 750 éve történt eseményről. Az évforduló megünneplésének különös időszerűséget ad az a tény, hogy az illetékes szervek elhatározták: feltárják a jelentős középkori épület maradványait. A rendházat Bertalan pécsi püspök emeltette Jakab apóstól tiszteletére, innen kapta nevét a hegy is. A török hódoltság idején romba dőlt az elnéptelenedett kolostor; 1745-ben helyreállították, miután azonban II. József megszüntette a magyarországi pálos rendet, végleges pusztulásnak indult, másfél száz éven át betyárok és csavargók tanyája volt. PAJZS ÉS LÁNDZSA SZEKSZÄRD, Tolna megye — Szekszárd határában befejeződött a nagy avar temető két éve megkezdett feltárása. Dr. Rosner Gyula régész vezetésével 778 sirt tártak fel itt, a diákok közre mű kö désé vei. A leletek tanúsága szerint az avar uralom töredéknépeinek időszámításunk VI. százada végéből származó egyik temetőjét találták meg. Ebből arra következtetnek, avarok, a gepidák, a szarmaták, sőt egy longobárd harcos csontváza is napvilágra került, pajzzsal és lándzsával együtt. Feltártak két különleges sirt is, ahol nyúzott ökörmaradványokat találtak a halott mellett. A továbbiakban az avar kori temető tavasszal felfedezett falujának kutató ásatásait kezdik meg. VEGYEN RESZT REJTVÉNYPÄLYÄZATUNK0N! Szerezzen uj előfizetőket. Két európai ut és 500 kisebb dij a nyerteseknek
