Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 5. szám

18. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, Jan. 30, 1975 KERESZZTÜL-KASUL ÁZSIÁN: Taskent a vizekre épített város TASKENT, Üzbegisztán — Taskent térképét nem any­­nyira az utak, inkább a vizek szabdalják keresztül-kasul. Mintha legfontosabb közleke­dési útvonalait ezek a kék csikók jeleznék, ahol összeta­lálkoznak, terekké, tavakká öblösödnek. Vizekre épült városnak lát­szik Taskent, csakhogy eze­ket a vizeket az ember építet­te. ügy építette, ahogy az utakat szokás. Megalapozva, gondosan megtervezve. S amerre a mesterséges folyók, csatornák vezetnek, arrafelé épült a város, ott születtek a kertek, a parkok is. Furcsa ellentmondás: eb­ben a városban, ahol a viz és a növényzet a legnagyobb ér­ték az ember minduntalan vi­zeket és parkokat lát. Néhol, mintha már kérkednének is vele. A medencék egymás fö­lé emelkednek, lépcsőzetes nagy tvakat alkotnak, a szö­kőkutak vizfüggönyt húznak a házak közé. Pedig ebben a városban, ebiben az ország­ban nemcsak azt kellett meg­tanulni, hogyan kell mester­séges folyókat és tavakat épí­teni .hanem azt is, hogyan le­het a vizeket megőrizni. A szálloda előtt a virágágyá­sokban vörös kána nyílik. Ép­pen öntözik. A virágokat apró gátak ölelik körül. A kertész ide vezeti kis csatornákban a vizet. Amikor a viz megtöltöt­te az ágyást, s a növényzet és a talaj megszivta magát, a kertész eltorlaszolja a csator­nát és a vizet másfelé tereli. Egy-egy magányos fáig több méteres kis csatorna kanya­rog. Olyan száraz a levegő, hogy a vizpermetből nem sok jutna a talajba. Öntözéssel nevelik a virágokat, a fákat, az öntözés teremtette meg az ország mezőgazdaságát is. Ősidők óta lakott ez a táj, és elképesztő, mekkora terü­letet tettek megmüvelhetővé az öntözéssel.Elképeszt ő még ma, több ezer méter magas­ból repülőről is, különösen, ha tudjuk, hogy a csatornák közül némelyiket még Nagy Sándor építette és száz év­vel ezelőtt, Vámbéry itt járta­kor 80 nagy, mesterséges tó­ban őrizték a vizet. Ma a két legnagyobb víztároló, a kaj­­rakumi 4100 millió köbméter vizet, a csardarini 5700 mil­lió köbméter vizet tárol. S ahol ennyi munkába ke­rül, hogy a növényzet meg­teremjen és a nyári, 40 fokos "tőségben se égjen kopárrá a áj, ott érthetően szeretik is, irzik is a növényeket. A par­tokban lugasokat építenek, a modern bérházra szőlő ka­paszkodik. Az öreg bazársoron egy két-három négyzetméte­res parányi műhelyben öles platán áll. A talpalatnyi mű­helyben alig lehet megfordul­ni. Öreg tulajdonosa is in­kább kint, az utcán, mint bent a műhelyben dolgozik. Köz­épütt pedig otthonosan ter­peszkedik a platán. Taskent uj város. A repü­lő térről széles sugárút ve­zet a szállodáig, s a szálloda szőnyegpadlós szobája éppen olyan, mint bármelyik nagy­városé. A repülőgépen ka­pott prospektus, amit az öt­órai repülőút alatt osztogat­tak, kupolákat és minárékat Ígér, sokfonatus hajú kislá­nyokat, tuhbános öregeket a felhőtlen ég, az éles napfény és a nekünk szokatlan meleg váltotta be eddig a katalógus ígéretét. A virágok it isme­rősek. A másfél milliós Taskent lakossága erősen keveredett. Csak egyharmada üzbég, na­gyon sok az ukrán, a koreai, élnek itt tudzsikok, tatárok, azerbajdzsánok is. Az öltöz­ködés is .alig különbözik a moszkvaitól. A lányok szíve­sen viselik a sokszínű csikós selymet és több a hosszú haj­fonat. A köztársaság ötven éves: 1924 decembere óta tagja a Szovjetuniónak. 50 évr alatt utakat, folyókat, városokat építettek. Taskent ma a Szovjetunió negyedik leg­nagyobb városa. Az ország gyapotszükségletét. Üzbegisz­tán fedezi. Taskent utcáin azonban nem lehet úgy járni, hogy ne vegye észre az ember a háza­kat, 1966-ban földrengés pusz­tított a városban. A város 80 százaléka rommá vált. A mai városkép szokatlanul egysé­ges, összehangolt és szép. A levegő tiszta, a házakat fe­héren hagyják. S a szürke és fehér épületek messziről ugyanúgy ragyognak, mint a régi tornyok, a lapostetejü lakóházak, a döngölt földből épült városfalak. A monu­mentális építészet, Szamar­­kand, Buhara csodálatos épít­ményeitől itt megtanulták, hogyan kell nagy tömböket lebegőkönnyüvé változtatni. Hogyan kell ablakokkal, erké­lyekkel megtörni az egy'han­­gü felületet, s az azonos ti­­pusu és rendeltetésű épülete­ket változatossá tenni. Erkélyrácsok díszítik a la­kóházakat is. És nemcsak díszítik. Nyáron a rekkenő hő­ségben gyakran az egész csa­lád az erkélyen alszik. Úgy, ahogy a régi házak alacsony tetőin, védett-udvarain. Szo­kás ez itt és az emberek őrzik a szokásaikat. Magukkal vi­szik az újonnan épült házak­ba is. S ahol a tervező előre­látó volt, beletervezte a szo­kásokat az épületbe is. Moz­gásteret adott nekik. És a házak ettöl csak szebbek let­tek. Elhagyjuk az uj cirkusz gerezdes, kupolás épületét. Előttem egy turbános öreg, fiatal tehenet vezet kötőfé­ken. A járdán ballagunk: a tehén, az öreg és én. Vissza­felé térben és időiben. Az utcák összeszűkülnek. Hirtelen leptem vait mmaen. Az alacsony bódék közé szo­rult tömeg körülölel. Hang­jaival, zenéjével, illatával és színével. Dinnyehegyek. Sárgák, zöl­dek, cirmosuk,pettyesek, göm­bölyűek és oválisak. Fehérbé­­líiek és pjrosak .sárgák feke­te maggal, zöldek üveges hu­­suak. Szőlődombok: fekete, világos .magnélküli, hüvelyk­­n yi nagy szemű szőlőik. Szőlő lavórban és szőlő vödörben. A lavórt itt sok- mindenre használják: fűszert tartanak vagy hurkát sütnek benne. Húsos derelyét kínál felém egy asszony, ujjairól vissza­­esöpög a faggyú a lavórba. Valahonnan égett birkahús nehéz szagát hozza a szél, együtt hozza a hangszóró el­nyújtott, üzbég dallamaival. Egy kiterített ponyván tur­bános öreg cumit árul. öt cu­mit és két marék gyöngyöt. Sózott barackmagot rágcsál közben, a só kiül a szája szé­lére fehér lesz tőle, mint a szikes föld. Amerre az utca emelkedni kezd, ott kezdődik az apró műhelyek sora. Ott él az öreg a platánnal. Apró kis bódék ezek a műhelyek. Az üllő, a kalapács, az öreg fújtató szinte alig fér el benne. A portékának már nem is jut hely odabenn. Kint sorakozik az ajtó előtt. Rézedények, korsók, szamovárok, színes bölcsök, amelyeket egyetlen fából faragtak. Az ut összeszűkül, terasz nyúlik fölé, olyan, mint egy madáretető. Lombos fa alatt szőnyeggel takart lócák, he­­verők. Hagyományos teázó: csajhána. Szakállas vének teáznak benne. Bemegyek. Él-e még a szokás, hogy asz­­szony ide nem léphet? A fecsegő öregek elhallgat­naa. n,gyiKU0 Kiair valamit. Abbahagyják a teázást. Fia­tal üzbég fiú jön, mutogatom, hogy teát kérek. Rámnéz és az öregekhez megy. Élénk szóváltás, taglejtések. A fiú bemegy a házba, az öregek többé rám se hederitenek. Is­mét a teát szürcsölik. De mintha egy kicsit közelebb /húzódtak volna egymáshoz. 3 mikor kilépek, a teaházban helyreáll a rend. Fekete Judit Két uj állam Mexicóban MEXICO CITY — Mexikó a közelmúltban gyarapodott két újabb állammal. Az egyik a californiai félsziget déli ré­szén fekszik és neve Baja Ca­lifornia Sur, a másik pedig UNITED STATES 0 MILES 500 Quintana Roo, a Mexikótól ke­letre levő Yuoanat félszigeti állam. Ezzel Mexikó államai­nak száma 31-re emelkedett. Baja California Sur legna­gyobb része kaktuszoktól bo­rított terület, de egy részén folyik a mezőgazdálkodás, bá­nyászat, állattenyésztés és ha­lászat is. Ezenkívül turiszti­kai központokká nőtte ki ma­gát néhány városa, mint Cabo San Lucas, La Fáz, Loreto, Mulege és Santa Rosalia. Quintana Roo szintén turis­ták által látogatott terület a Guatemalái határ mentén. Megpróbáltak elmenekülni BANGKOK, Thaiföld — Bangkok egyik börtönében lázadás tört ki, és mintegy 3000 fogoly vett részt benne. A menekülési kísérletet géppuskatüzzel és könnygáz-gránátokkal hiúsítot­ták meg. A tüzelés során megsebesült börtönlakókat kézikocsin tolják be az egyik kórházba. DÍSZES koporsók Állatoknak MONROE, Conn, — Több mint egy éve annak, hogy a Hughes and Chapman Monu­ment Company luxuskivitelü koporsókat árusít elpusztult háziállatok temetésére. A vál­lalat egy év alatt több mint 170 állatkoporsót adott el a legkülönbözőbb méretekben, hernyók, macskák, papagájok és kutyák eltemetésére. Azt hirdetik, hogy minden igényt kielégítenek, de azért egy ló­­nagyságu koporsót mégsem tudnának készíteni. A koporsók ára 11 dollár­tól 1105 dollárig terjed. Az állatokat nemcsak a gazdag emberek temetik koporsóban, hanem mások is. Sőt olykor sírfeliratot is készíttetnek kedvenceik sirhantjára. A sír­emlékek ára 85 dollárnál kez­dődik. Akik a háziállataikat elhamvasztják, azoknak 20 dollárért rozsdamentes acél­ból készült urnákat ajánla nak.

Next

/
Thumbnails
Contents