Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 5. szám

16. oldal ÓHAZAI SZÍNFOLTOK FARSANGBUCSUZTATÖ MOHA, Fejér megye — Bú­csúzik a farsang. Lassan vége a hideg nélküli télnek, befejeződik a bálok, táncos mulatságok idő­szaka. Karnevál hercege kivo­nul. hogy helyet adjon a csendes, megtisztuló tavaszvárásnak, de egy utolsó nekirugaszkodással, nagy lármával, zenebonával csapja be maga után az ajtót. Húshagyó kedden Európa-szerte nagy vidámságok, látványos fel­vonulások, karneválok közepette búcsúznak a farsangtól. Híresek a rivierai és római karneválok. Párizsban a boeuf gras-t, a kövér végét. A magyar folklór gazdag farsangbucsuztatóinak egyik szí­nes, érdekes és kevésbő ismert népszokása a tikverés (tyukve­rés), amely az országban egyedül Mohán, a gyógyvizéről ismert Fejér megyei falucskában isme­retes. A csendes kis települést hús­hagyó kedden, farsang utolsó napján nagy zenebona veri fel a kora reggeli órákban. Ron­gyokba öltözött, bottal, csépha­­daróval, kereplővel felfegyverzett maskarák, a tikverők járják az Népi hagyomány a tikverőzés a Fejér megyei Moha községben ökröt álarcosok vezetik végig az utcákon, majd’ minden német városban vidám felvonulásokat tartanak a „bolondok keddjén”. Közép- és Kelet-Európábán, a Szovjetunió déli területein már a tavaszvárás jegyében zajlanak a népi ünnepségek. Ezeken ha­talmas szalmabábut visznek végig a falun, majd elégetik vagy eltemetik, igy szimbolizálva a tél Épül Nagykanizsa NAGYKANIZSA, Zala megye — A Nagykanizsai Városi Tanács pályázatot hirdetett egy újabb városrész tanulmányter­veinek elkészítésére, a pályázat­ra 8 tervező intézeti kollektíva küldte el pályamunkáját, ame­lyek közül a legjobbakat felhasz­nálják a végleges rendezési terv elkészítéséhez. Az uj városrész a 7-es számú fő közlekedési ut mellett épül. Az ut mindkét oldalán középmagas, tízemeletes épületeket emelnek. Az uj város­részen 7500 lakást, iskolákat, óvodákat, kereskedelmi egysé­geket, orvosi rendelőt épitenek. Összességében 25-30,000 ember­nek ad majd otthont az uj városrész. Ez a program további tizenöt évre megszabja a város­­fejlesztést. Az építkezés előrelát­hatóan 1977-ben kezdődik. utcákat, betérnek a kertek alá, riogatják a baromfiólak lakóit, megvámolják a reggeli tojáster­mést és a lányokat, asszonyokat, meg az arra járó idegeneket ala­posan bekormozzák. A látványos handabandázást azzal magya­rázzák, hogy a tojásvámolás, il­letve az önkéntes tojásadomá­nyok egész évben kedvezően hatnak, jól tojnak majd a tyúkok, a bekormozás pedig „véd a megrontás ellen”, illetve, egyesek szerint, ugyancsak a termékenységet jelképezi. Mind­egy, akármi az értelme, a színes, vidám néphagyomány ma is él, a fiatalok — mert csak az ujfab­­bak művelik — nagy örömmel, szívesen vesznek részt a farsangi ceremóniában. Déltájt elcsöndesíil a falu, megszűnik a kereplők harci zaja. a tikverők visszavonulnak. A rongyos maskara gúnya, az álarcok ismét a szekrények mé­lyére kerülnek, hogy egy évig pi­henve várják a „feltámadást”, a tiszavirág életű, alig félnapos mohai farsang-bucsu zajos kar­neválját. A farsangbucsuztató­­nak azonban ezzel még nincs vége. A rongyos gúnyák helyett felöltik az ünneplőt, a művelő­dési házban este megszólal a zene, asztalra kerülnek a zsák­mányolt tojások, illetve a belőlük készült tojásételek, rántotta, főtt tojás, tojáslepény, amelyet a falu népével együtt emelkedett han­gulatban fogyasztanak el a tik verők. MÁLEV-GÉP SZERENCSÉTLENSÉGE BUDAPEST - A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Légiközlekedési Vál­lalat IL-18. tipusu repülőgépe Berlinből hazatérőben, leszállás közben a Ferihegyi repülőtéren szerencsétlenül járt. A kilencfő­­nyi személyzet életét vesztette. A repülőgépen utasok nem tartóz­kodtak. A szerencsétlenség oká­nak kivizsgálását a hatósági szakbizottság megkezdte. MAGYAR VIDÉK Téli barangolás EGER, Heves megye — Szülő­földem, Heves megye ütőerét tapintom, hallgatom szívverését, mérem vérnyomását, ellenőrzőm stresszállapotát, idegrendszerét, kedélyállapotát. *** Zárszámadásra készülnek, a tavalyi évet méregetik az embe­rek. És a határ — januárban! — zöldell. Jó ez? Rossz ez? Az idő dönti el. Kömlőn az elnök jelenti a tagságnak, hogy a kukorica hek­táronként ötven helyett hatvan mázsát termett, a cukorrépa há­romszázötven mázsát. Hevesen legszívesebben a beszámoló mel­lé tűzné a Rákóczi megzőgazdá­­sza a most kikelt ötszázezer fej salátát mint a jövő zálogát. A Hatvani Konzervgyár dolgozói készítik a zakuszkát. A megye kereskedői harminc vagon mézet gyűjtöttek, Füzesabony nyulte­­nyésztői tízezer helyett huszon­egyezer házinyulat tenyésztettek. Verpeléten húszmillióért borpa­lackozó épült a Dózsa Tsz udva­rán. A gépsor óránként négyezer üvegbe csorgatja a finom nedűt. Viszont Egerben húszmillió palack üdítő italt terveznek a Borforgalminál. Apcon a vasasok csendben, . szótlanul 106,4 százalékra telje­sítették felajánlásukat. 118,2 százalékra az anyagtakarékossá­got. Egerbaktán a kőbányászok sze­mérmes kedvességgel tévét aján­dékoztak az iskolának. Éles Mi­hály üzemvezető azt mondta to­rokköszörülve, hogy a műszak jövedelméből vettük”. Kompol­­ton a fiatalok nekiestek a fagyos földnek, és uj focipályát épite­nek. A régit minden évben elön­tötte az ár. Heréden az ifjúsági klubban a fiatalok munka után esténként állandóan táncolni Elhunyt a "nótaía"' SÄSD, Baranya megye — A mecseki hegyháton fekvő Sásdon 78 éves korában elhunyt a hires moldvai „nótáfa”, Demse Dá­­vidné, akit a moldvai magyar népdalok megőrzéséért és ter­jesztéséért a Népművészet mes­tere címmel tüntettek ki. Az idős népi énekes felbecsül­hetetlen értékű folklórkincset hozott magával szülőföldjéről, a moldvai havasokból uj hazájába, a Mecsek vidékére. Várnai Ferenc pécsi népdalkutató felje­gyezte az énekeket és közülük a legszebbek a helyi tanács kiadá­sában meg is jelentek a múlt évben. Heves megyében szeretnének. A tizennyolc éves „öreg” vezetők nem nézik jó szemmel, de mit csináljanak, nekik is táncolniuk kell, nem szakadhatnak el a tömegektől... *** Gyöngyösön Csépány Jani bácsi hajnali négy órakor vetett még egy hasábot a katlan alá, kezelt a böllérrel, töltött, s felhajtották a papramorgót. Az asszonyok morogtak, hogy már megint... Kisvártatva visított az állat, lihegett a böllér, káromko­dott az öreg, mert a vér fele a tál mellé folyt. Magasra szökött a szalmaláng, tátotta a száját Janika. „Tata, a farkát nekem adja.” Beszélt, lábatlankodott. Délre kész volt a toros káposzta, utcahosszan úszott a frissen sült kolbász, hurka illata. A tanácsnál mondták, hogy most próbálják számolni, a megyében hány százezer disznót ölnek az idén. *** Egerben a Szépasszonyvölgye csendes, jó torkú férfiakról ál­modik a szőlő. Száz és száz mészkőbe vájt borospince, ide járnak boldogságot keresni az emberek — nyáron. Most a BÚBOS CINEGE ZIRC, Veszprém megye — Magyarországon rendkívül ritka madárnak, a búbos cinegének téli tartózkodási helyét figyelték meg a fenyőfői ősfenyvesben a Zirc Természettudományi Mu­zeum munkatársai. A széncin­kénél kisebb madár igazi hazája a lucfenyvesek övezete. Általá­ban a Kárpátokban és az Alpok­ban költ. E ritka madár a Bakonyban nyáron több helyen is mutatkozik, de a téli időszakban a védett fenyőfői ős­fenyvesben húzódik meg. pincegazdák „mulatnak”. La­katos Antal már egy hete elké­szült az első fejtéssel, most csak vizitbe jött a pincéjébe, szemével simogatja a teli hordókat. Min­dennap ezt teszi, azután átballag a pinceszomszédhoz, Barta Já­noshoz, aki csákánnyal, vésővel tovább fuija magát befelé, a tufahegybe. Együtt van itt hagyományos módszer, sőt az ősember vájási módszere és a ci­vilizáció: villany, viz és ész. Az újonnan vájt, mértanilag is szabályos helyiség százezer fo­rinttal emeli a katakombák ér­tékét. Egész téli kemény munka, éjjel-nappal sújt a csákány, megéri. És a paraszti romantika: a pince sarkában picinyke vas­kályha, bográcsban fő a külön­leges ebéd — paprikás boijumáj krumplival. Belekóstolunk, öreg bort iszunk hozzá. *** Selypen Bognár Mihályné — néni most ünnepelte százharma­dik születésnapját. „Egy órát se töltsétek tétlenül, gyermekeim” — mondta a köszöntőknek. Suha Andor HALÁLOS ITÍLET PÉCS — Pécsett, az ujmecsek­­aljai Ságvári Endre Művelődési Ház nagytermében a nyilvános­ság előtt Ítéletet hirdettek Nyéki Oszkár 23 éves foglalkozás nél­küli pécsi lakos ügyében, aki 1974. május 10-én a tettyei kő­bánya közelében meggyilkolta a nyolcesztendős Meiszterics Évát. A Baranya megyei Bíróság dr. Tamásfy József büntető tanácsa Nyéki Oszkárt, aki már több mint hat évet töltött a különböző fegyintézetekben, bűnösnek mondta ki különösen kegyetlen módon és aljas indokból elköve­tett emberölés bűntettében, s ezért halálra Ítélte. Citerakiállitás SZEGED — Szegeden a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban kiállításon mutatják be a messze földön hires sándorfalvi citerás, Budai Sándor népmű­vészlegszebb hangszereit. Hang­­szerkészitő tudományát az or­szágban sok zenekar igazolhatja, s egy-egy citerája több nagy mú­zeumban is megtalálható. Szigo­rúan őrzi a citerakészités ha­gyományait, de valamennyihez több-kevesebb egyénit is ad. Most Szegeden a nyolclovas, kakasos, kos- és ökörfejes, pikoló, bőgő, nagybőgő, lant és hárfa citeráján kívül festményeit is bemutatják. HIRDESSEN LAPUNKBAN

Next

/
Thumbnails
Contents