Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-23 / 4. szám
17. oldal MAGYAR TÁJAK FALU A PILISI CSOBÄNKA, Pest megye — Tulajdonképpen a szociológia és a néprajz iránti érdeklődésünk csábított bennünket Csobánkára, mégis a legelső benyomás és élmény a táj és a falu különleges szépsége volt. A Pilis, amely itt nyíltan megmutatja kettős arcát, zordságát és ellágyulásra hajló szelídségét; enyhe lejtőivel és fehér bordázatu vulkánikus kúpjaival körbeveszi a falut, a meggyszincserepes, többnyire fehérre meszelt házakat; az utcák a természetes hajlatokat követve csillag alakban futnak szét és távolabb, a domboldalakon nyaralók. hétvégi házak állnak. A hegyvidéki települések látványa az első pillanatban mindig erősebb élményként éri az embert, mint a síkságon elterülő falvak képe, hiszen a magaslatokról egy csapásra kitárul az emberformálta táj, teljes szépségében, minden a lábunk előtt terül el, semmi sem rejtőzködik. És Csobánkán — talán ez a legkülönösebb és a legmegragadóbb — világosan látszik, hogy nem úgy hevenyészve, ötletszerűen fészkel el itt a völgy ölén, hanem évszázadok alatt vált ilyenné; az emberlakta hely tökéletesen idomult a tájhoz, részévé vált terméskőből épített templomaival, fák mögé rejtőző kastélyával, áttekinthető rendszerével. A történelmi idők során németek, magyarok, szerbek, szlovákok élnek itt; a házak építési formáján látszik a németest praktikus, ám bájos) alaposság, az a hagyomány, amely az Alpok nyúlványaiban érlelődött tapasztalatokat őrizte meg. Különös, de a hegyek olyanynyira elzárják, védik ezt a falut, hogy a főváros közelségére semmi jel sem utal. Nagy itt a Rákóczi évforduló SÁROSPATAK — Rákócziévfordulóra készül Sárospatak: 1976. március 27-én lesz II. Rákóczi Ferenc születésének 300-ik évfordulója, s ebből az alkalomból a család ősi fészkében. a sárospataki Rákóczi-várban nagyszabású ünnepséget rendeznek majd. A megalakult emlékbizottság tervei szerint szoborcsoportot állítanak fel a vár udvarán, s az emlékkiállítás keretében a helyi galériában bemutatják a nagy szabadsághősünkről készített festményeket, kisplasztikákat, s az országban található Rákóczi-szobrok fényképeit. HEGYOLDALON csend és különlegesen tiszta a levegő. Pontosan a hely klimatikus viszonyai miatt nyilvánították üdülőkörzetté Csobánka vidékét; a modern időkben nem települt ide egyetlen üzem sem, nincsenek gyárak, nincsenek füstoszlopok, dübörgő gépek, nincs ipar sem: és pontosan ez a hiány — amelyet tetszés szerint tekinthetünk pozitívnak vagy negatívnak — határozza meg az itt élő emberek életét. A falu lakóinak szempontjából az ipari vagy mezőgazdasági nagyüzemek hiánya kétségkívül negatívum, ám aligha szabad elfeledkeznünk e nemlétezés előnyeiről: az itt élő embereket pihenő idejük alatt nem érik civilizációs ártalmak, nyugalmukat semmi sem zavarja. E nyugalom közepette persze sokan úgy érzik, hogy a község nem fejlődik, az idő egy helyben áll. Jegyezzük meg: nem biztos, hogy igazuk van. Az elmúlt esztendők során a főváros lakói, akiknek okkalmóddal elegük van a technológiai fejlődésből, a modern élet száguldó ritmusából, felfedezték Csobánkát, mint a nyugalom oázisát. A községi tanács vb-elnöke szerint az elmúlt esztendők során közel 400 hétvégi ház épült fel itt; s túl ezen, a pestiek több parasztházat is megvásároltak. Egyes családok tavasztól őszig idekint élnek, innen járnak be dolgozni a fővárosba, a csobánkaiak pedig olykor azt panaszolják; nagy baj az, hogy busszal kell bejárniuk Szentendre, Pilisvörösvár, Pomáz. Budakalász és Budapest ipari üzemeibe. Elég furcsán hangzik az, amit most elmondunk, de jellemző korunkra: a nagyváros igyekszik elhúzódni önmagától, a környező vidék viszont — kényszerűségből, vagy másfajta szemlélete miatt — a nagyvárosokban keresi anyagi boldogulását. Tulajdonképpen arról is szó van, hogy az emberek tudatosan vagy tudatlanul a megfelelő ingerzónát keresik, s a civilizációs ártalmaktól meggyötört személy, olykor áldozatokat hoz azért a csendért és mozdulatlanságért, amelyet a falusi ember már-már átoknak tekint. Ez a kortünet Csobánkán kitűnően tanulmányozható: azok a helybeli fiatalok, akikkel szót váltottunk, valamennyien a túlságosan nagy nyugalomra panaszkodtak, a fővárosi telektulajdonosok pedig pontosan ezt a nyugalmat dicsérték. Az az igazság. Csobánka gyönyörű hely. s az elkövetkező idők során bizonyára megleli azt az egyensúlyt. amely kedvez a csendre, s a világi lármákra vágyódóknak egyaránt. Mindenesetre én csöppet sem bánnám, ha évenként néhány hónapnyi időt itt tölthetnék e szelíd és zord hegyek között, kicsit megfeledkezve a modern kor csattogó ritmusáról. DEBRECEN, Hajdú Bihar megye — Az utóbbi években megnövekedett idegenforgalom, a nagy ,,ország- és világjárás” egyik feltétele, hogy az idegen városba érkező vendég hol lakhat. Magyarország minden nagyvárosának van valamilyen jellegzetes szállodája, amelyhez a hagyományosnak titulált, magyaros vendéglátás kötődik. Ilyen hagyományos és hires vendéglátó hely Debrecenben az Arany Bika szálló és étterem. Főbejáratán majdnem életnagyságu vörös neonbika ,, vezeti félre” az érdeklődőket a szálloda nevének eredetét illetően. A „félrevezetés” nem túlzás. Az idegen, aki nem ismeri Debrecen történetét, hajlik arra, hogy a ..Bika” szó mögött rejtelmes és sejtelmes fogalmat keressen, esetleg a Hortobágy pusztán — most már rezervátumban — található kormos bikával hozza összefüggésbe. Még az itt született emberek is készek arra, hogy a szó eredetének „misztikus" jelentőséget tulajdonítsanak. Kétségtelen, hogy a szóelemzés tudománya megállapította, hogy a „bika" szó honfoglalás előtti török jövevényszavaink egyike, és a szó elvont fogalommá vált a régi magyar regős énekekben, költői alkotásokban. „Mint Arborétum PANNONHALMA — A pannonhalmi várat körülvevő arborétumot néhány éve védetté nyilvánították. s azóta a területet tervszerűen bővítik, fejlesztik. A vár északnyugati felénél különleges cserjéket és fafajokat ültetnek. komor bikáé, olyan a járása”. A „bika” a csillagászati Zodiákus övben is szerepel, mint mitológiai kép. nem beszélve arról, hogy a régi egyptomiaknál, rómaiaknál, karthágóiaknál csodálatos mesékre ihlette az alkotó képzeletét. Mindezekhez a jelenségekhez azonban a debreceni Bika elnevezésének semmi köze, bármilyen csábitó volna is egy ilyen irányú eszmefuttatás. Mindezektől az elképzelésektől távol, a debreceni Bika szálló egy jó hírű debreceni polgárról vette a nevét. A Bika-familia, több mint 300 éve, ismert családja volt a városnak. Gazdálkodással, állattenyésztéssel foglalkozott és az egyházi összeírások a leggazdagabbak között sorolják fel a család tagjait. A család őse a reformáció felvétele után (1536) telepedett le Debrecenben. A XVI. századból származó városi jegyzőkönyvben gyakorta találkozunk a család tagjainak különböző jogügyeivel. Megemlíti egy régi Írás, hogy Bika Bálint Darabos utcai száraz malmát és házát a kollégiumnak ajándékozta azzal a céllal, hogy a főiskolán tanuló diákok számára begyűjtött gabonaféléket az intézet ott őröltethesse vámmentesen, a házzal pedig a „nagytiszteletű kollégiumi tanács saját belátása szerint rendelkezhessék.” A debreceni hires Arany Bika tehát nem a Hortobágy valamelyik hires bikájáról, hanem Bika családról kapta a nevét. Mivel a Hortobágy évszázadokon át Debrecenhez tartozott és a debreceni cívisek marhái legeltek a pusztán, a debreceni szálló neve összefonódott a bikával. A mai Arany Bika szálló alapjában véve Steindl Imre műegyetemi tanár (az Országházat is ö tervezte, tervei alapján épült az első világháború idején. 1915 szeptember 4-én adták át rendeltetésének. Az azt megelőző századokban azon a helyen, ahol ma az Arany Bika áll. mindig fogadó volt. amelyekben a magyar történelem nagy alakjait is vendégül látták. Az egykori Bikában szálltak meg annak idején Rákóczi kuruc seregének tisztjei. A mai Bika helyén álló fogadóban lakott 1849-ben Bem tábornok és a cári sereggel megütközött Nagysándor József, honvéd tábornok. Az uj Bika szállóban, illetve étteremben adtak fogadást IV. Károly királynak. aki az 1918-as forradalom előestéjén a Debreceni Klinika átadására érkezett ide. (Bár a királyi család nem itt lakott.) Neves művészek közül a régi Bikában lakott Blaha Lujza, s később már az újban, Horváth Árpád színigazgató. ..A Bika pincében" van Hajdu- Bihar legkorszerűbb bemutató mozija, a Vig Mozi. A szálló éttermeiben rendeznek fogadást a városba érkező külföldi pártós kormány küldöttségek tiszteletére. Ide érkeznek rendszeresen a turisták ezrei. Az Arany Bika Debrecen egyik központi helye. A Bika szálló már nem felel meg a mai követelményeknek. Ezért nemrégen megkezdődött a szálló átépítése, illetve egy uj szárny építése. Bár a szálloda most is fogad vendégeket, de egy kicsit szűkében vannak a helyekkel. A hagyományos vendégszeretetben azonban nincs hiány. Debrecen most is szeretettel fogadja vendégeit. HUSZÁRVÁR SZERENCS, Borsod megye — Szerencsen elkészült a műemlék jellegű barokk épületben, az úgynevezett Huszárvárban kialakított szálloda. Az egykori Rákóczi várkastélyhoz tartozó épület húsz központi fűtéses szobájában 45 személyt tudnak elhelyezni. A szállodát összekapcsolják a szomszédságában levő XVI. századbeli várbástyán kiképzett tetőterasszal. Óriási lakótelep épül Veszprémben Veszprém legnagyobb lakótelepén, 1945 után, eddig 1215 család költözött i^j otthonba. A lakásokkal egvidöben épüllek fel a szociális létesítmények is Baróti Géza ÓHAZAI KÉPESLAP Mitől Bika a debieceni Arany Bika? i
