Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 4. szám

6. oldal AMERIKAI MAGYAR VTRAO VILÁGUNK A KÖVETKEZŐ 25 EV: EMBEREK ÉS VÁROSOK NEW YORK — A világ legna­gyobb városa? — Sanghaj, 10 millió 820 ezer lakossal. A jövő? — Kétezerre a Föld néhány országában 25-30 milliónál több lakost számláló városok jöhetnek létre. Ma a legnagyobb városok: a Sanghajt követő Tokio (perem­városok nélkül 8 millió 826 efcer, a peremvárosokkal együtt i 12 millió lakója van). A harmajdik New York 7 millió 895 elzer lakóval, a peremvárosokkal e­­gyütt 11 millió 572 ezer embe ■ él ebben a városban. Peking 7 millió 570 ezer, Moszkva 7 mi lió 50 ezer (a peremvárosok cal együtt 7 millió 410 ezer) embernek ad otthont. Bom­­bayben 5 millió 969, Londonban 7 millió 379 ezer ember él. Párizsban — ugyancsak a pe­remvárosokkal együtt — 9 millió 774 ezren élnek. A francia fővá­rosban egyébként a peremváro­sokat leszámítva csak 2 mil iő 461 ezren laknak. S hasonló a helyzet Buenos Airesben: a bel­városban mindössze 2 millió 972 ezer ember él. a peremvárosok­kal együtt viszont 8 millió 3$3 ezer lakót mondhat magáénak (1970-72-es adatok). — A futurológusok ma sokat foglalkoznak a jövő városaival. Az athéni Ekistics központ jöv j­­kutatása szerint a metropoliszok és a megapoliszok — óriásváro­sok — továbbfejlődnek. Végül létrejön azecumenapolisz. amejy HOSSZÚ CSÓK BIRMINGHAM — Az anglhi Birmingham városában egy Graham Street nevű fiatalember megjavította a féltékenység vi­lágrekordját. Az egyik szomszé­dos ház földszinti konyhaabla|­­kán belesve, megpillantotta küj­­lönváltan élő feleségét, amint egy férfival csókolódzott. A Reutet­­hirügynöksg a továbbiakat a következőképpen irta le: ,,Ami­kor feleségét meglátta, Street a szomszédos telken keresett egy hosszú deszkát és két használt autógumit, ezekből ugródeszkát fabrikált és a levegőben fejjel előre úszva, áttörte a konyhaab­lakot, majd földet ért a mosoga­tó közelében. Utána kést raga­dott és el akarta vágni a felesége torkát. Szerencsére a rendőrség idejében megérkezett”. Mennyi ideig tart, amig valaki deszkából cs autógumiból ugródeszkát­­épit? Mindenesetre hosszú csók lehetett. az emberi települések egységes, az egész Földre kiterjedő rend­szerét jelenti. Világjelenség: a kisebb településekből, a falvak­ból az emberek mindenütt a na­gyobb városokba vagy éppenség­gel a fővárosokba törekednek. Indokuk: a város munkahelyet, lakást, kultúrát ad, s gondosko­dik azokról a szolgáltatásokról, amelyeket a falu már nem tud adni. Az előrejelzés szerint 2000-ben az emberek mintegy 60 százaléka él majd százezernél nagyobb lakosú városókban. Mások azt jósolják, hogy! 2100- ban a Föld népességének 95,7 százaléka lesz városlakó, js csu­pán 4,3 százaléka marad vidé­ken. Angliában ma a lakosság 80 százaléka - él városokban, É- szak-Amerikában 70, Francia­­országban 60, a Szovjetunióban ugyancsak 60 százalék a város­lakó. — Mind nehezebb a vízellátás. New York egyes részein például már most háromliteres ballonok­ban árusítják az ivóvizet. A csapból jövő viz ihatatlan. Ugyancsak rendkívüli gondokat okoz — s a jövőben még inkább igy lesz — a városi zaj, a levegő szennyezettsége, a hulladék el­szállítása. Ezzel egyidőben az ur­banizáció, a motorizáció és az automatizálás mind több embert idegenit el környezetétől. Az egészséges életfeltételek megó­vására nemzetközi összefogásra van szükség. Csak üdvözölhető: az ENSZ foglalkozik a tenniva­lók megoldásával. ORVOSSZEMMEL AZ ÖNGYILKOSSÁG HATÁSA AZ ITTMARADOTTAKRA CHICAGO — Az öngyilkosság személyes, társadalmi és törvé­nyes következményei tagadha­tatlanul erősen érintik az ittma­radt rokonságot. De vajon milyen mérvű ez a hatás? Meg­bélyegzik az ittmaradt családta­gokat? Az életben maradó rokon szégyenkezik vagy megvetik őt ezért? Vagy pedig úgy kezelik és ugyanazt az együttérzést mutat­ják iránta, mint bárki iránt, aki egy szeretett családtagját elve­szítette? Két kutató meglepő eredmé­nyekre jutott azzal kapcsolato­san, hogy az öngyilkosok ittma­radt családtagjai miként viszo­nyulnak a bekövetkezett tragé­diához. Az öngyilkosságot köve­tően öt év múlva 44 ittmaradt házastársat kérdeztek meg, hogy mennyiben szenvedett az egész­ségi állapotuk és gazdasági helyzetük az öngyilkosság után. Azt is megkérdezték tőlük, hogy miként fogadták a rendőrségi kikérdezést és miként viselked­tek irányukban barátaik, szom­szédaik és általában ismerőseik. Meglepő, hogy a megkérdezett személyek csaknem egyformán nyilatkoztak. Az egyik esetben egy 22 éves. kétgyermekes anya maradt itt, miután a félje ön­­gyilkosságot követett, el. A férfi abnormálisán viselkedett a csa­ládtagjai iránt, ütötte-verte a fe­leségét és gyermekeit, és emiatt nagyon elkeserítette életüket. A feleség válópert indított a férj ellen, és a per közben a férfi önkezével vetett véget életének. A haláleset elég nagy szomorú­ságot okozott, de a tragédia nyomában megnyugvás követ­kezett. Az asszony újból férjhez ment, és van egy 21 éves mosto­hafia, sok barátja, és a társadalmi aktivitása sokkal jobb. mint eddgi bármikor. Mostani életét sokkal jobbnak tartja, mint az előző volt. Egy másik ügy arról szól, hogy egy boldog házasság szakadt meg azáltal, hogy a félj öngyilkosságot követett el. Az eset nemcsak az asszonyt hagyta nagy szomorúságban, hanem a férfi rokonai is őt hibáztatták az öngyilkosság miatt. Ennek az asszonynak semmi más vigasz­talása nincsen, csak az, hogy a férjével együtt töltött boldog pillanatokra visszaemlékezik. A tudósok által készített tanul­mány nem támasztja alá azt az elméletet, hogy az öngyilkos hozzátartozói súlyos helyzetbe kerülnek. ,Persze a következ­mény függ attól, hogy milyen volt az addigi családi élet. Nyilvánvalóan, a túlélők köny­­nyebben kikerülnek a nehéz helyzetből, ha az öngyilkos alko­holista vagy hipochonder volt. Az ujraházasodás különösen sokat segít akkor, ha az ittmaradt házastárs fiatal. A legsúlyosabb sérelem azáltal éri az ittmaradottakat, ami a kihallgatási eljárás és a vallatás során következik. Sokan panasz­kodtak amiatt, hogy a kihallga­táson riporterek is jelen voltak, és hogy később az újságokban részletes közleményt jelentettek meg az ügyről. Sok az analfabéta PÁRIZS — Csaknem 50 millió­val nőtt az írástudatlanok száma a világon 1960 és 70 között — jelenti az UNESCO Courrier no­vemberi száma az ENSZ nevelé­si, tudományos és kulturális világszervezetének legújabb sta­tisztikai évkönyve alapján. 1960- ban még ,,csak” 735, 1970-ben viszont már 783 millió Írástudat­lan élt a világon. Az analfabéták számának abszolút növekedését némileg ellensúlyozza arányuk relativ csökkenése a Föld né-. pességének összességéhez vi­szonyítva: 1960-ban a világ lakó­inak „csak” 34,2 százaléka nem tudott sem irni, sem olvasni. Az írástudatlanok közül mindenütt több a nő, mint a férfi. A konti^ nenseket tekintve a fekete föld­rész, Afrika helyzete a legsúlyo­sabb: itt az UNESCO szerint a lakosság 73,6 százaléka analfa­béta. Ázsiában 46,8, Ameriká­ban 12,7, Európában 3,6 száza­lék az analfabéták aránya. A fenti adatokhoz szervesen kap­csolódik az a kimutatás, amely szerint a fejlett ipari országok­ban a 20-24 éves fiatalok 23,6, százaléka felsőfokú tanulmányo­kat folytat; a fejlődő országok­ban ez az arány alig haladja meg a 4 százalékot. 1970-ben össze­sen 248 ezer mozit számoltak össze a világon. A Föld moziné­zőtereinek összbefogadóképes­­sége 78 millió hely. Az elhanyagolt méz Sok gyümölcs évadja lejárt már. de a télidőben árusítottak mellett bármelyik élelmiszer­­boltban megkaphatjuk közeli rokonukat, a mézet. Virágokból származik ez is, mint a gyümölcsök. Cukrai, savai, illa­ta, ize ugyancsak hasonlóak hozzájuk. Hajdanában a méz — méghozzá a primitív módszerek­kel kimelegitett és kisajtolt, sötét színű méz — volt a mindennapos édesítőszer. Korunkban a cukor kiszorította ezt az ezer izt és illatot, sok-sok tápláló-gyógyító értéket hordozó természetes anyagot. Az évi cukorfogyasztás fejenként éppen százszorosa a mézfogyasztásnak. Méltatlanul szorult háttérbe a méz, hiszen a cukor csupán ré­pacukrot tartalmaz, amelyet a szervezetnek még át kell alakí­tania, hogy felhasználhassa. A méz viszont fele-fele arányban tartalmaz szőlő- és gyümölcs­cukrot, amelyet részben már a gyomorfalon át, részben a vékonbélből közvetlenül felve­het a vér és azonnal energiaszol­gáltatóvá válik. A gyümölcscu­kor a szervezet cukorraktárába vándorol. Több mint húszféle egyszerű és összetett cukor talál­ható a mézben. Van benne ötféle fermentum. illetve enzim, nyo­mokban jó néhány vitamin, ásványi anyagok, fémek, kilenc­féle szerves sav, igen kis mennyi­ségben aminosav, hormonok, fertőtlenítő és illatanyagok. Va­lóságos tápanyagraktár, kis pa­tika. (Egy tudós kísérletképpen egy teljes évig tejen és mézen élt. Két kvart tej fedezte a napi fehérjeszükségletét, három evő­kanál méz egy liter tejben a napi szénhidrát-, vas-, réz-, stb. szükségletet. A kísérlet során a 1 tudós testsúlya változatlan ma­radt, munkabírása p^dig jobb volt, mint valaha. A méz védi az egészséget. A meghűlés veszedelme oszol ta­vaszig fenyegeti a gyem eket és a felnőttet. Napi egy kanál méz ellenállóvá teszi a szí rvezetet. Gyermekek kávéjába, tejébe tegyünk édesítőként t( áskanál­­nyi mézet. A család éléskamrá­jában mindig legyen kéznél. Csemegének is jó, almával, dióval. Aki nem szereti ilyen töményen az édességet, egy pohár vízben oldja fel, csavarjon bele ízlése szerint citrohiot, igy kellemes izü italt, üdítő limoná­dét nyer. Szív- és érrendszeri zavarokban, álmatlanságban szenvedők, emésztési ! rendel­­lenességekkel küszködök számá­ra különösen ajánlatos ez az innivaló. Szárnyasvagdalt cil rommárt ássál Hozzávalók 2 személy részére: 2 csirkecomb vagy 2 mell, 1 tojás. 1 uncia hagyma, 1 pohár kefir, 2 unica liszt, fél citrom leve, só, vaj vagy olaj. — A húst, kicsontozzuk, megdaráljuk, vagy deszkán péppé vagdaljuk éles késsel. Tálba tesszük, össze­keverjük egy mokkáskajiyálnyi reszelt hagymával, az) egész tojással és sóval. Mogyorónyi vajat is dolgozunk bele. Lapos pogácsákat formálunk; vizes tenyéréi, és a vagdaltakat forró zsiradékban kisütjük. A zsírt leszűrjük, és két leveseskanálnyit félreteszünk. Ebben pirítjuk meg a lisztet, majd feleresztjük hideg vízzel, kevés citromhéjat reszelünk bele, és hozzáöntjük a kicsavart citromlevet is. Felfor­raljuk, ízesítjük, majd beleönt­jük a kefirt. Elkeverjük, belehe­lyezzük a húspogácsákat, és még egyszer felforraljuk. Párolt rizst vagy burgonyapürét adunk hozzá. ló étvágyat!

Next

/
Thumbnails
Contents