Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-26 / 26. szám
14. oldal MAGYAR HÍRADÓ NÉHÁNY SZÓ EGY SOKAT VITATOTT GYÓGYSZERRŐL Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÄR ILONA Néhány évvel ezelőtt Californiában nagy port vert fel egy bűnügyi tárgyalás, amelyen egy közismert, nagyrabecsült orvosprofesszort vádoltak a bíróság előtt azzal, hogy rákbetegeit egy bizonyos LAETRILE nevű gyógyszerrel kezelte. És ez nem volt az első eset, amikor ez a vakmerő orvos a bíróság elé került — már ismételten feljelentették emiatt. Ö azonban minden esetben fel lett mentve és aztán makacsul tovább folytatta annak a gyógyszernek a használatát, melyben kételkedés nélkül hitt, mivel annyi bizonyítékát látta annak, hogy betegeinek használ. Ennek következtében a rákbetegek csak úgy áradtak hozzá segítségért. Ezen a legutóbbi tárgyaláson is felvonultak páciensei, akiket a rákgyógyintézet orvosai menthetetleneknek nyilvánítottak, kijelentve, hogy csak heteik vannak hátra és ebben igazuk is volt, mert az illetők a legnagyobb kinok közt vergődtek, sem enni sem járni nem bírtak és végképpen elgyengültek. Ilyen állapotban kerültek az illető orvosprofesszor kezelése alá, aki injekcióval és egyéb módon adagolta a Laetrilet, mire rövid időn belül változás állt be állapotukban. Lassanként talpraálltak, visszanyerték arcszinüket, súlyúk gyarapodott, legtöbben újból elfoglalták régi állásukat és dolgoztak, mint azelőtt. Viszont, amint a gyógyszert abbahagyták — ami később csak egy-egy napi pirulából kellett hogy álljon, ismét viszatértek a rákbetegség tünetei. Szóval, mint illetékes orvos elismeri, a gyógyszer csak kordában tartja a rákot, hatását elernyeszti, féken tartja, de nem szünteti meg végleg. Viszont egy-egy pirulával naponta esztendőkön át is fenn bírják tartani magukat. Effajta tanuságtételek hangzottak el a tárgyaláson, ahol a betegek elmondták, hogyan segítette meg őket az orvos. A •számos esetből, kik hozzá fordultak, csak néhányan haltak meg és azok is állítólag azért, mert már túl későn fordultak a gyógyszerhez, el voltak gyengülve és szívroham áldozatai lettek. Ezek után ismét felmentették az orvost, de a szer továbbra is tilos maradt az Egyesült Államokra nézve. Orvosi és állami hatóságok úgy vélekednek, hogy noha a szer ártalmatlan és vitaminnak nevezhető, nem lehet bebizonyítani, hogy minden esetben használna, eszerint értéktelen és szigorúan tilos. HETI NAPTÁR JUNIUS (RÁK HAVA) \ 30 — Hétfő: Pál ' 1 — Kedd: Tihamér - < I 2 — Szerda: Ottokár ! 3 — Csütörtök: Kornél 4 — Péntek: Ulrik 5 — Szombat: Emese 6 — Vasárnap: Csaba -Viszont a világ csaknem minden országában elismerik, főleg Németországban, Japánban, Mexicóban gyógyítanak vele és igyekeznek továbbfejleszteni. Ennek következtében az Egyesült Államok ezrei zarándokolnak Mexikóba, ahol a Laetrile törvényesen megengedett és bevallásuk szerint jó egészségben térnek vissza, olyannyira, hogy folytathatják félbeszakított életműködésüket. Persze vannak esetek, ahol nem sikerül a gyógymód, mint ahogyan az csaknem minden gyógyszernél előfordul. Az elmúlt héten, nagy meglepetésemre, a televíziós hírek tele voltak a legújabb jelentéssel: a hatóságok a mexikói határon elfogtak és letartóztattak egyéneket, akik Laetrilet csempésztek be az Egye-BIZTATÓ A TAVASZBAN Töröld könnyed, gyűrd le fájdalmadat, te nem azért vagy, hogy odaragadj ügyhöz, múlthoz, amely nem a tiéd, és dac poshasszon és keserűség. Kaptál ütleget, kaptál eleget (légy keresztyén s mondd: érdemelteket, s könnyülsz tőle!)... Most ne vélt igazad emlegesd, s ne a hibát, a zavart (az benned is volt!): nézd a rétet, a nagy fényt, a Feltámadást!... Tavasza jött tyra a földednek: nézd a nép dolgozik, szépül város és vidék: nem árt, hogy eltűnt sok gőg, régi copf, s jobb lesz a jó, ha te is akarod, ha igazán... másét és magadét, úgy gyógyítod a ma ezer sebét, ha az csorditja megnyugvó szived, ami sosem elég, a Szeretet! Szabó Lőrinc HOGY HOSSZÚ ÉLETÜNK LEGYEN... Az ember első és legfontosabb műalkotása a saját élete. A stilus — mielőtt rányomná bélyegét a műre — az emberben van. Saját testével azonban nem bánhat olyan kötetlenül, mint a színekkel és a hangokkal, mert benne éppúgy jelentkezik az élet alapjául szolgálóanyag igénye és szüksége, mint az állatokban. Nem szabad megvetniük testi_szükségleteinket. Az élet és annak teremtője ellen vétkezik, aki elutasítja magától ezeket a mélyből jött biológiai igényeket. Nem elfojtani, hanem a tudat segítségével alakítani, módosítani és egységesíteni kell őket. A kultúra kiterjed az ösztönökre is. A tapasztalás emberi mintái a művészi alkotás, a tudományos kutatás és a drámai szerelem képzeleteivel. és e képzeletek tudatos integrálásával művelik sült Államokba. Mikor meginterjúvolták őket, egy férfi kétségbeesett méltatlankodással jelentette ki, hogy. ha újra' kellene njegkockázKitnla ezt a csempészet$feljár§st; megintetik megtenfté, hogy valaki életét megmentse, sőt ha kell, kész lenne még arra is, hogy a szert elrabolja. Számos könyv jelent meg olyanok tollából, akik sokat foglalkoztak azzal, hogy felderítsék a Laetrile hatását és szoros kapcsolatba kerültek azokkal, akik meggyógyultak. A könyvek lapjain több száz név van felsorolva, azok neve, akiket a halál küszöbén mentett meg a gyógymód és akik boldogan és bátran újságolták, mit tett velük a csodaszer. Én magam is csak ezekből a könyvekből ismerem a helyzetet, igyhát nem mondhatok véleményt. De nagyonis meg tudom érteni azok kétségbeesését, akik halálra vannak ítélve és el van zárva előttük a menekülés útja, amiben rendíthetetlenül hisznek, hiszen a fuldokló belekapaszkodik az utolsó szalmaszálba is. Hát még azok, akik egy forrón szeretett lényt akarnak megmenteni! Jól emlékszem, mit szenvedtem, amikor az orvos kijelentette, hogy szegény édesanyám menthetetlen, márcsak napjai vannak hátra és semmiféle szer sincs, ami használhatna. Másnap meg is halt szegényke, pedig annyira szeretett volna élni. De az orvosok tehetetlenül álltak a rákbetegséggel szemben. Sokszor Istent vádoluk ilyen szerencsétlenségért, pedig annyiszor az emberiség befolyása is közreEgy ember nagy vagyont harácsolt össze magának s aztán elhatározta, hogy többé nem dolgozik, hanem csak nagyokat eszik-iszik. S akkor jött az infarktus, a gyors halál. Utolsó gondolata, ami még eszébe jutott, ez volt: Óh, én bolond, ma éjjel meg kell halnom s aztán kezdődik a pereskedés a nagy örökség felett. A Biblia szerint ez valóban „eszébe jutott”. Kívülről, felülről, Istentől, végre bejutott az eszébe az igazság. Nem lehet büntetlenül vétkezni az élet alapvető törvényei ellen. A sok izgalommal való harácsolás, a könyörtelen harc a meggazdagodásért és aztán a nagy „ritmusváltás”: a tétlenkedés és az öncélú nagy evésivás egyenes ut és rövidre szabott ut — az érrendszeri megbetegedéseken át — a halálba. A pihenés nélkül örökké nyaraló mai ember számára mindenféle vérnyomáscsökkentő tablettánál hasznosabb lenne ennek a tanácsnak az elfogadása: „Csak légy egy kissé áldott csendben: magadban békességre lelsz...’” (274. ének). Az első számú lecke: egyszerűen leállni, sok felesleges futkosást abbahagyni, csöndben maradni. Azután következik a második lecke: az „áldott” csend titkát megérteni és valóra váltani. Felsorolunk még néhány olyan emberi magatartást ami garantáltan megrövidíti az életet, sietteti a halált- a hiú fontoskodás („Csak az jó, amit én csinálok, nélkülem összeomlana a család, a vállalat, az ország, az egész világ...”); az örökös sértődés („Miért nem adják meg nekem azt, ami engem jogosan megillet?”), a szorongás és a félelem, az elégedetlenség és a irigység, az elszalasztott alkalmak keserűsége és a jóvátehetetlen bűnök szégyene, amit a Biblia igy mond: békétlen szív (Milyen csodálatos gyógyulások születnek ebből: „Megbocsátottak a te bűneid”, vagy: „Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom Néktek...”) Isten is azt akarja, amit mi akarunk: „hosszú életünk legyen e földön...”. Csakhogy ennek megvan a rendje, törvénye és azt tiszteletben kell tartani. Érzékeny kincsünk a lelkünk. Az „urbanizáció” a városiasodás, a civilizáltabb élet lehetne hasznunkra is. Jelenleg azonban még itt tartunk: ha könnyeoo az élet, könnyebben és gyorsabban tönkretesszük azt. működik. meg és elégítik ki az idegfolyamatok jogos igényeit.
