Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-19 / 25. szám

16. oldal MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR VIDÉK EGY FALUBA /ISSZAJÁR A MÚLT.. MESZTEGNYÖ. So­­nogy m. — Mesztegnyő. Kevés­­é ismert név. egy a sok ezer elepülésből. Község: múlttal, elcmiel. jövővel. Széles beton­­ítját csinos porták szegélyzik. chér-lila orgonák hajlanak a árdák fölé. kendermagosak :apirgálnak az árokparton, tar­­a-szirmos ruhában minden ért. délben bezár a vegyesbolt. cukrászda... semmi rendki­­üli. Ebben a csendes nyugalom­an. itt a fényben fürdő zöld ha­­írban még most is sötét emlé­­ekkel kisért a háború. Európában 30 éve ért véget a ,áboru. — Négyszer cserélt gazdát a alu — emlékszik Csendes ózsef. — Kiürítették a községet, i csatáknak nem voltunk észesei. csak következtetni le­tetett a borzalmakra. 1945. áp­­ilis 8-án értem haza. Házunk­­lak a nyomát sem találtam, ha ehetett itt egyáltalában házakról leszólni. Ép cserép, ajtó vagy blak egy sem volt. Még a tokja cm. Rám esteledett: távolabb ényre figyeltem fel. Életjel. amikor közelebb értem, láttam: lalottat siratni virrasztanak. ribert István 50 éves volt, ’aulusz Jancsi 14. Otthonukat öttek keresni: az aknamezőig utottak. Harminc év alatt 32-en esztették életüket... Csendes ózsef olvassa a neveket, köztük kilenc évet élt Gyula fiáét. 1944-ben Mesztegnyőn 370 láz állt. Nyolcvan százalékát iknák. gránátok zúzták széjjel. FÜVÉSZKERT Szeged — Szeged idegenfor­­almi nevezetességének az egye­­•mi botanikus kertnek egyik igszebb részét, a sziklakertet jjáépitik. A kárpáti és egyébb egyi flórát képviselő növényál­­imány részben kipusztult, rész­en megöregedett, a hatalmas ziklatömbök pedig megsüllyed­ik. A rekonstrució során a szik­­ikat átcsoportosítják, esztétiku­­ibban helyezik el. Tavasszal ezdődk a telepités. Több hazai rborétumból kaptak a környe­­etbe illő növényfajokat, ezenki­­ül tucatnyi országból érkezett íagvakat, dugványokat hasz­­álnak fel. 19o-ben Mesztegnyőn 578 ház áll. — Hivatalsegéd voltam ak­kor — folytatja Csendes József - dobolni kellett. Intézkedni, hogy elkerüljük a fertőzéseket, a betegségeket. Találtam egy vas­­fazekat: dobnak az is megtette. Mesztegnyőn ma is dobol­nak: karimás, pántos. igazi dobbal, igazi verőkkel pergetve az ütemet. Legutóbb hirdették: nehogy elfeledkezzék valaki a kötelező eboltásról. Aztán a földosztó bizott­ság elnöke lettem. Tudtuk már. mondtuk is: aknát is osztunk a földdel, vigyázzatokemberek... De nehéz volt ezt a gyerekeknek megmagyarázni. Amikor a fiam két játszótársával megsérült, tetanuszinjekció kellett. Pénzért nem. ölfáért tudtam szerezni. Egyet, hogy osszuk három felé. Egykükön sem segített. Mesztegnyőn minden házba bevezették a vizet. A községben egészségház épült, gyógyszertár nyitott. — Rengeteget dolgoztak itt a tűzszerészek. Hónapokat töltöt­tek a határban, ezrével semmisi­­tették meg a lövedékeket, nem akarok nevet mondani, csak úgy jellemzőként említem: a tűzsze­részek egyik parancsnoka innen nősült. Nem tudom, hogy ezt a munkát be lehet-e fejezni? Háriné is gyanútlanul három éven át dolgozott ugyanazon a földön. Fémbe ütközött a kapa... lehajolt... látását már nem menthette meg semmilyen tudomány. Hétezer kataszteri hold keríti körbe Mesztegnyőt. Erdő. szán­tó. telepitett terület. Mezőgaz­dasági vidék: főterményük a kukorica és a kalászosok. Ma szarvasmarha-, sertés- és juhte­­avészetiik kiváló hasznot hoz. . — Szinte a vérükben van a szabály: ha gyanús dolgot talá­lunk. értesíteni kell az illetéke­seket. Két éve a Erancsics gyerek maga akart a titokzatos valami­nek nyitjára jutni. A lőpor robbanása az ujjait roncsolta össze. A község általános iskolájá­ban 240-en tanulnak. Tavaly 34 nyolcadikos végzett: harmincán folytatják a tanulást a gimnázi­umban. szakiskolákban. A kör­nyezetismeret központi tantárgy. A lakóhelyünk múltja témakör­ben szonioritóan sajátos az oktatási anyag. A tavaly épült óvodában 84 esi ppség készülődik az ebéd utáni pihenőre. A nagycsoportosoktól kér­deni: mi az. hogy háború? Egymásra néznek, honnan tud­nák? Menekülnek — bátorkodik az egyik. anyukám mesélte, hogy a szél) lámpánk összetört. SZEGED. Csongrád m. Bálint Sándor néprajztudós évtizedeken át gyűjtötte, vizs­gálta a Szegedkörnyéki disznó­tartás népi hagyományait, az ahhoz, fűződő szólás-mondáso­kat. a világhírre szert tett szalá­migyártás ismeretlen mozzana­tait. Kutatásai szerint az első rúd magyar szalámit még ..olasz­­kobász"-nak hívták, s a hazai gyártást elindító mintát Itáliá­ban katonáskodó legényeink hozták. A kezdeti rudak azon­ban nem sok jóval biztattak: csakhamar megpenészesedtek. Kiderült azonban, hogy a penész a jó készítmény egyik legfonto­sabb előfeltétele. Tovább folyt hát a gyártás. Eleinte fűszerül kizárólag fokhagymát és majo­ránnát használtak. A fogyasztók viszont csak a paprikával Ízesí­tett termékeket keresték. Pick Márk már olyan ..szalámimes­­tert" alkalmazott, akinek kisuj­jában volt a mesterség minden csinja-binja: Obranovics Sztojkó jött rá Szegeden elsőnek arra, hogy a jó érlelődéshez száraz légáramlat kell. Ezért még álmából is felkelt a széljárást figyelni, s nedves szél vagy köd esetén ..ablakzárlatot" rendelt el. A szegedi professzor vizsgá­lódásai arra is fényt derítettek, hogy a disznémal és a malaccal kapcsolatos, többnyire ország­szerte ismert szólásaink zöme a Tiszaparti nagyvárosból szárma­zik. Már a város nagy szülötte. Dugonics András is igy fogal­mazta meg az aranyigazságot: ..Disznónak, fösvénynek holta után van haszna". De az olyan közismert mondások bölcsője is itt ringott, mint ..sok lúd disznót győz". ..aki korpa közé kevere­dik. mögöszik a disznók". ,,éhös disznó makkal álmodik". Az illetlenül bizalmaskodót is itteni szólásmondással utasítják rend­re: ..Nem őriztünk egymással disznót”. A sértegetőket igy re-Es gyerekek: mi az. hogy béke? — Kapunk enni... nem rob­bannak a golyók... — Az óvónő mintha szégyel­lene- magát: erről többet kéne tudni. Nem bizonyos. Európában 30 éve mult el a háború. gulázzák meg: ..Ha kend entbör. más sé disznó!“: aki pedig lapit. arra azt mondják, hogy ..hall­gat. mint süket disznó a búzá­ban". A barátságosan összebu­­jókról azt tartják, hogy ..össze­­buttak.. mint a szögény embör malacai". A katonásan haptáko­­ló ..i'ssz.cüti a bokáját, mint a sovány disznó". Aki türelmesen hallgat szi­dáskor. az ..állja a szidást, mint malac a vakarást". A párját megtaláló eladólányról pedig az a vélekedés, hogy ..mindön malac tanál magának dörgölőd­ző fát". TIHANY. Veszprém m. — A Balaton biológiai egyensú­lya évek óta veszélyben van. A part rendezése, a mezőgazdasági művelés kiterjesztése elvette a Balatontól természetes védő­­rendszerét. Azokat a mocsaras, lápos berkeket, amelyeken mint egy biológiai szűrőn fennakad­tak a külső környezetből érkező kellemetlen káros hatások. Az első vészjelzés több mint 10 évvel ezelőtt érkezett: éheznek a Balaton ragadozó halai. Első­sorban a magyar halnak számi­tó. értékes fogassüllőt fenyegeti veszély. A folyamatot megállí­tani nagyon nehéz. A Tihanyi Biológiai Kutató Intézet lehető­ségei korlátozottak. A megoldást kereső kutatások újabb eredmé­nyéről számoltak be a tihanyi szakemberek a Magyar hidro­lógiai Társaság május 27-i előa­dóülésén. Szó volt a szii Hő­ről a vízben található más élőlényekről, az algákról is. A süllők sorsát nemcsak a koplalás nehezíti: a tóba került mérgező anyagok egy része ugyanis éppen ezekben a halakban halmozódik fel. Hiszen halakat fogyasztanak — enyhén mérgezett halakat. A mérgezés veszélye állandóan fennáll. Ha rossz a tavaszi időjárás. VIRÍT a SZÍV ARI A Mohács. Baranya m. — A Baranya megyei Tanács védetté nyilvánította a bólyi parkot. Tilos gallyakat tördelni, az állat­világot. a fészkelő madarakat háborgatni. Ebben a parkban 34 fafaj található, néhány érdekes­ség is: szivarfa. tulipánfa. feke­tedió. keleti ostorfa. tövises le­­pénfa. Híressége a parknak a 210 centiméter átmérőjű eziistle­­velii hárs: mintegy 200 éves. Szép látvány a 70-100 centiméter átmérőjű platánok, a 150-160 centiméter átmérőjű kocsányos tölgyek sora. VADMENEDÉK Kecskemét — Szépen gya­rapodik Bács-Kiskun megye vadállománya. Az egyre terebé­lyesedő erdőségekben elszapo­rodtak az őzek s kiegészült a megfogyott mezeinyul állomány. ..Birodalmuk,, a Kiskunsági Nemzeti Park 30 ezer hektáros területével bővült, ahol egész évben menedéket találnak. Vér­­fclfrissitésről is gondoskodnak. Idegenből telepítenek mezei nyu­­lakat a tenyészkörzetekbe. ha késik a fotoszintézis, a vízben élő több száz algafajta szaporo­dása. megáll, a viz oxigénben szegény lesz. Lehet-e azon cso­dálkozni. hogy szinte törvény­­szeri ien jelentkeznek a tömeges halpusztulások? Hiszen pusztu­llak a vizek kisebb élőlényei, a rákok is. Azt is megfigyelték, hogy bizonyos hidralógiai viszonyok ugyancsak felelősek a zavarok­ért. A VITUKI modellkísérletei igazolták, hogy a keszthelyi és a szigligeti öböl vize nem él együtt a tó többi részével. Ezért az idén az öbölben a vizi növények rob­banásszerűen elszaporodtak. A helyzet gyorsan romlik, mintha hirtelen megöregedett volna e két öböl élővilága. tVUWWWMWUMWWUM Ha eredményt akar, hirdessen lapunkban! Polgár Tamás MAGYAR SZÓLÁSMÓDOK * „MALACSÁGOK” SZEGED KÖRNYÉKÉRŐL MI LESZ VELED, BALATON

Next

/
Thumbnails
Contents