Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-12 / 24. szám
16. oldal MAGY ül HÍRADÓ ÁRPÁD VEZÉR NYOMDOKAIN BORSOD-ABAUJZEMPLÉN MEGYE MÚLTJÁBÓL Sárospatak, junius hó... Már Anonymus. III. Béla király jegyzője (Péter püspök) igy irt a zempléni tájról ..A magyarok története" lapjain: ..Árpád vezér elküldvén seregeit. az egész földet, amely a Tisza és a Bodrog közé esik... minden lakójával együt elfoglalta... a vezér és övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam, s ezért a földet kimondhatatlanul megszerették..." A ..Magyarország felfedezése" sorozatban jelent meg Lázár István: Kiált Patak vára című kötete, amely még régebbi időkre is. visszatekint: .....megemlíthető a Tisza elnevezés valószínű kelta eredete, mig számos más helynévből, köztük máig élő községnevekből avar és szláv A sárospataki II. Rákóczi Ferenc vár eredetre következtetnek”. A mai antropológia alapján történt vércsoportvizsgálatok nagyon érdekes. ősi keveredésre utalnak, olyan ,.RH anomáliára, amit eddig csak néhány kis etnikai szigeten találtak: Bretagneban, vallon földön, valamint Svájc őslakosai, a/ ötezer éve bizonyítottan ugyanott élő rétorománok közölt. Európa egyik embertani rezervátumára találtunk hát a Bodrogközben". Lázár István tudományos alapossággal. sokoldalú dokumentálással és a népi mondák binderies sziliéivel élénkítve mutatja be a környék történetének gazdasági. kulturális, társadalmi vonatkozásait — napjainkig. A környék története főként a török hódoltság utáni időktől kezdve tárható fel. A Rákóczi család fénykorában a birtokok rendezettsége szinte páratlan volt az országban, s az iratok nagy része meg is maradt, bizonyítva, milyen jelentős szerepet játszott a hegyaljai szőlő-, illetve bortermelés a magyar mezőgazdasági árutermelés kialakulásában. A tájék az újabb korban a figyelem középpontjába került kétszer is. Először az 1831-i kolerajárvány és a véres koleralázadás tette hírhedtté. Ez. idő tájt irt jelentést a zempléni nép nehéz helyzetéről a nemesi vármegye felülvizsgáló bizottsági anyagának a felhasználásával Kölcsey E'erenc, a Himnusz költője, zempléni követ. A bizottság legtevékenyebb tagja Kossuth Lajos volt, s ő is említést tesz bizonyos elvándorlásról. Az egész évi kenyér biztosítására minden nyáron ezrével indultak el a férfiak az Alföldre aratni. Kölcsey jelentése után alig több mint ötven évvel a megyét most már valóságos kivándorlás tette újra hírhedtté. Sajátos módon ez részben az árterület szabályozásának is következménye volt, mert a lecsapolások a megélhetés egy részét elvették a parasztságtól. A mai Magyarországnak két olyan körzete van, amelyet a Monarchia idején megindult tömeges kivándorlás a legsúlyosabban érintett. Mindkettő a mai Borsod-Abauj-Zemplén megyében. s egyikük éppen a Bodrogköz. A Hegyalja történetében igen érdekes a szőlő-bortermelés háttere. Az 1100-as évek végén az akkori Lotharingiában (a mai Belgium-Luxemburg magasságában) a vallon szőlőtermelők közül sokan tönkrementek, az ottaniaknál jobb minőségű borok elterjedése miatt. Ez az. egyik első eset. amikor Magyarországra nagyobb szánni idegen parasztot telepítettek. Nyilván nem véletlen, hogy a szőlő és a bor szakértőit éppen idehozták. ..A tokaji bor minőségét, utánozhatatlan aromáját a vukanikus talaj. a fajták, a szőlőt érlelő mikroklíma, a bort érlelő pincék és hordók, valamint a termelők szakértelemmel végzett munkája együttesen adják. A vallonok szakértelme valószínű nem anyára a termesztés, inkább a borkezelés." A szőlőtermesztés fontosságát mutatta társadali vonatkozása is. A feudális földesur a jobbágyi robotmunkával legfeljebb a durvább munkát végeztethette. a finomabbakhoz vincellérekre és bérmunkásokra volt szükség. Ezek különböző kedvezményekben részesültek. A hegyaljai mezővárosokban a polgárjog is elsősorban a szőlőtulajdonhoz kapcsolódott. Sőt, mint az 1613-ból maradt..tállyai törvénykönyv" bizonyítja, szívesen fogadták azt. aki a szőlő művelését vállalta. A hegyaljai borok hírneve azóta is egvre nő, s a közelmúlt némely téves intézkedéseinek felszámolása után (a könyv mindenről részletesen beszámol) a tokajiborok változatlanul nagy keresletnek örvendenek országon belül és határainkon túl. Jelentős terjedelemben foglalkozik Lázár István Sárospataknak. ,,a Hegyalja királynőjénak" történetével. Kedvesek a város keletkezéséhez fűződő mondák is. Anonymus szerint a honfoglakás idején az egyik vitéz hátas lova megcsúszott egy patakpart iszapjában, a kárpótlásul kapta gazdájától a vidéket, ahol hamarosan várat épített. Utóbb A- nasztázia királyné. I. Endre király felesége, minél közelebb óhajtván élni apjához, a kijevi fejedelemhez. Patakot választotta magának. A birtokot egy másikkal megváltották, s igy lett Patak királynéi város. Mint minden mondában, ebben is több a romantika, mint a valóság, ami inkább a vár A Lorántffy-ioggia és a Vörös-ioronv fekvése, környéke miatt alakult. A várhoz egyébként történelmi érdemek nem fűződnek. Sokszor váltott hóditó gazdát, sosem vált híressé hősies ellenállással. Jelentőségét a város nem is a vártól, hanem Lorántffy Zsuzsanna iskola-alapitásától nyerte. A város érdekes történetéből egyetlen, máig érvényes vonást emelnék ki. A református Főiskola falvak százait látta el lelkésszel és tanítóval. Nevessé vált férfiak egész sora indult innen. Az. európai rangú Comenius. vagy a kísérleti fizika hazai kezdeményezője. Simándy professzor és mások szellemében magas színvonalú oktatás folty. A Főiskola élen járt a felsőfokú anvanelvi oktatás ügyében is. Az itt végzettek magukénak érezték az értelmiség utánpótlásának feladatát. A nép közé került volt pataki diákok egyengették a falusi tehetségek útját a Főiskolára. Az iskola a történelem során sokféle változáson ment át, szinte tükrözve a politikai változásokat. Ma ismét rangos helye van. és a volt pataki diákok rendszeres összejöveteleken találkoznak évente többször a fővárosban. Lázár István könyve színesen és sokoldalúan dolgozta fel a vidék fejlődésének történetét, s a múlt és .jelen képe hozzájárul ahhoz, hogy az olvasó a szőkébb haza megismerése és megszerelése révén jobban megismerje és még jobban megszeresse a hont, az országot. M. Kállai Magda MUSKÁTLIFAJTA KESZTHELY — A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszékén Magyarország egyik leggazdagabb muskátlifajta-gyüjteményét állították öszsze. Az egyetem kutatói mintegy 15 évi munka eredményeként az ország különböző tájairól több mint 140 muskátlifajtát gyűjtöttek . Az egyetem kollektívája a fajtafenntartáson túl muskátlinemesítéssel is foglalkozik. Ha eredményt akar, hirdessen lapunkban!
