Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-12 / 24. szám
14. oldal MAGYAR HÍRADÓ A SZENTIRAS TÖRTÉNELMI MEGVILÁGÍTÁSBAN Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Mondogatják, hogy az első keresztényeknek könnyű volt hinni az Ur Jézusban, mivelhogy egyesek maguk is tanúi voltak cselekedeteinek, mások szüleiktől, vagy nagyszil leiktől hallottak csodatetteiről és igy közelről ismerték életét, halálát és feltámadását. Később azonban, amikor az utolsó nemzedék is kihalt, amely még fizikailag kapcsolatban volt az Úrral, a keresztény hívok márcsak kizárólagosan a Szentirásra támaszkodhattak és olyanokká kellett lenniük, mint ahogyan az Ur az igaz hívőket kívánta: nem láttak és mégis hittek. Mostani korszakunk szerencsésnek nevezheti magát, mert nemcsak mondákkal, szájhagyománnyal és vak hittel, de történelmi tényekkel is igazolhatja a Szentirás számos állítását. Amikor az ásatások megindultak, csodálatos módon kerültek napvilágra azok a helyek, melyekre a Biblia utal, mintegy megerősítve annak hitelességét. A GREAT PEOPLE OF THE BIBLE AND HOW THEY LIVED szerint ..Archeológia nem bizonyíthatja ugyan be a csodálatos eseményeket, melyekkel a biblia foglalkozik, mint ahogyan a tudomány se bizonyíthatja Isten létezését. (Ezek a tanulmányok a tudósok és nem a hit körébe tartoznak.) De az archeológia képes arra, hogy felfedje számunkra az eredeti környezetet, melyben a bibliai események lezajlottak.” Ásatások következtében többek közt napfényre került JERICHO városa, mely a Holttenger északi Vsucsánál fekszik és kb. tízezer évig állt fenn. A tudósok leleplezték, hogy Krisztus születése előtt nyolcezer évvel, az úgynevezett kőkorszakban, hogyan éltek itt a lakosok. Az első letelepülés vadászoktól származik. Az ásatások azt is kimutatják, hogyan indult meg az első vetési munkálat, hogyan fordultak pásztorkodástól, a megélhetés legrégebbi formájától, a földmiveléshez. * Van-e város, mely olyan híressé és hírhedtté vált, mint Sodorna és Gomorrha? Még ma is olyan élénken foglalkoztatja az emberek képzeletét, hogy a tudósok kivételes érdeklődéssel igyekeztek felderíteni. Ma már megállapították, hogy az a terület, mely a Holt Tenger déli részének sekély medrét képezi, valamikor Sodorna és Gomorrha város alapját képezte. Geológusok kijelentették, hogy a Krisztus előtti második HETI NAPTAR JUNIUS (IKREK HAVA) 16 — Hétfő: Jusztin 17 — Kedd: Laura 18 — Szerda: Arnold 19 — Csütörtök: Gyárfás 20 — Péntek: Ráfael 21 — Szombat: Alajos 22 — Vasárnap: Paulina millénium utolsó felében valami földrengésféle pusztíthatta el mindkét várost. A völgy talaja lesüllyedhetett és elmerült. Még ma is láthatók hatalmas sóréteg által beborított holt fatőrzsek. valamint egy sóoszlop, mellyé valamikor Loth felesége vált. amikor menekülésekor a város felé visszafordult. József Írnokai papirusz tekercseken örökítették meg a gabona kiosztását. Ez volt a papír legrégibb formája. mely a papirusz növényből, egy általánosan elterjedt egyiptomi nádból származott. Ezt a papiruszt pálcikákra vagdalták, majd egy táblára egymás mellé helyezve, ronggyal letakarták, nehéz követ hengerelve rá. mellyel lepréselték. Az igy lelapitott masszát kisebb kövekkel simára csiszolták és több táblát összeragasztottak, hogy tekercset képezzenek. Reményik Sándor ; HÁLA Szivfájditó tavasz. És olyan jó. És olyan jó. És mégis olyan jó. Most alkonyul. A fák Finom kis seprő-ágaikkal Csodás színekbe mártva állanak Nagy-mozdulatlanul. Rügy ring az ágon, Ütemre ring, Hintáz az ég vele, Mint duzzadt, hálatelt kis szív, olyan. Ha pattan Ez az egyetlen kicsi rügy az ágon: Talán elárad az egész világon. Az alkonyainak Felváltva dalolnak A rádió S az erdőben egy feketerigó, S nem vesznek össze, összezsonganak. Tavasz, szivfájditó. És olyan jó. És olyan jó. És mégis olyan jó. Mert látó lettem újra. Mert halló lettem újra. Mert. bár halottaimat hántolom Mint zengő szél az ágon a rügyet; A hála emeli, Felemeli duzzadt szívemet. Ha pattan Ez az egyetlen kicsi rügy az ágon: Talán elárad az egész világon. Zsoltáraikat lant kísérete mellett énekelték. A lant a maiim/ képest kissé kezdetleges hangszer volt. könnyít,. núndepfplé hordozhassák, de húrjai dallamosan pendítitek meg. amikor Dávid legújabb zsoltárait elénekelte, vagy éppenséggel improvizált. Kiderítették azt is. hogy a Krisztus előtti tizenkettedik században Kánaánt egy pusztító ellenséges támadás érte. Ebből tudósok arra következtetnek, hogy ez lehetett Józsua győzedelmes bevonulása. Az l'r Jézus idejében egy ácsmester műhelye a szabadban, volt. ( gyes ácsmester mintegy művésznek számitolt és korántsem volt megvetett mesterség. Ezért büszkén hordta füle mögé dugva a fadarabkát. mely jelezte, hogy mi a foglalkozása. Szerszámait a falhoz támasztotta, avagy a falra akasztotta, mintegy cégérként, hogy munkáját hirdesse. E gy ismerősöm néhány évvel ezelőtt látta Kapernaumban a templom maradványait, ahol az Ur Jézus szólt a gyülekezethez. Egy másik ismerősöm, aki nem volt hivő keresztény, azáltal lett azzá, hogy Antióchiában. ahol először nevezték Krisztus híveit keresztényeknek, bámulva látta az arénát, ahol egykor Pál apostol beszélt. Egy kőtábla különösen meghatotta, melybe szavak voltak vésve, jelezve, hogy itt prédikált Pál apostol. Egy két szobából álló házikóról kiderült, hogy ez lehetett az a hely, ahol János apostol Krisztus anyjával lakott, amikor együtt Antióchiába ellátogattak. • ÉVFORDULÓ PEREGRINUS A szervita rend tagja volt (1345). Üszkösödő lába hirtelen meggyógyult, ezért a lábfájósok, köszvényes betegek védőszentje lett. Tisztelete rendjének buzgólkodása igazában szentté avatásával (1726) bontakozott ki. Középpontja a bécsi szervita templom: itteni ünnepe (április 27.) és nyolcada még századunkban is valósággal népünnepélynek számított. Sajátos szokás, hogy frissen sült. forró kiflit (Peregrinikipfel) szoktak ilyenkor a bécsiek fogyasztani. Érthető, hogy Peregrinus régi, hazai barokk tiszteletének nyomait elsősorban szervita templomaink őrzik. Ilyenek a budapesti templom régi, fogadalmi tárgyakkal ékesített feltűnő Pergrinus-oltára, a Nádasdy Ferenctől alapított lorettomi templom Peregrinus kápolnája, a szent életét megörökitő barokk freskóciklussal. az egri templom homlokzatának Pergrinusszobra. Eertőszéplakon Széchenyi Zsigmond, aki egyik hadjáratában a lábán megsebesült, Pergrinusszobrot állitatott ( 1739). Rábasebesen a templomban freskó ábrázolja (1791) Pergrinust. Keletkezésének közelebbi körülményei ismeretlenek. Sopron környékén is régebben eleven lehetett a szent tisztelete, amit Bécsnek és a szervita lorettomi kegyhelynek földrajzi közelsége magyaráz. így Sopronban is ismeretes volt a Peregrinus kiflije. Külön emlitést érdemel a hédervári öreg országút mentén álló Pergrinus-kápolna, amelyet egy Viczay grónő emeltetett a napóleoni háborúk idején. A helyi hagyomány szerint a franciák a grófnőt elhurcolták, miközben a lába kisebesedett. Szabadulását és gyógyulását Pergrinus közbenjárásának tulajdonította, ezért hálából a kápolnát emeltette a tiszteletére. Hédervár népe a szent nevenapján mg a közelmúltban is évről-évre körmenetben szokta fölkeresni a kápolnát. A közeli Mecsér falu utszéli temetőjében is van egy kis Peregrénusz-kápolna. nyilvánvalóan a hédervárinak sarjadéka, amelynél a gyalogszerrel zarándokoló bucsus közösségek, keresztek megálltak könyörögni, pihenni, testi fáradalmaikban a szenthez erőért imádkozni. • Bálint Sándor
