Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-22 / 21. szám

MAGYAR HÍRADÓ 17. oldal MAGYAR FALU Agáid község, ahol Gárdonyit megkeresztelték... GÁRDONY, Fejér m. - A- gárd a Velencei tó gyönyörűen fejlődő, évről évre szépülő üdü­lő-központja. A part közelében szép parkban gondosan karban­tartott. kivül-belül modern templom: 1938-ban épült. A hívek láthatóan szeretik, gon­dozzák. Ez természetes is, hiszen nemcsak az ezer „őslakos” agár­dinak. de a még háromezer nyári állandó üdülővendégnek is ez a temploma. így azután bizony az is előfordul, hogy az üdülési sze­zonban a nyaralók és vikendezők szinte kiszorítják a helybelieket és zsúfolásig megtöltik a szent­misékre a templomot. A község most még a korábbi­nál is gyorsabb ütemben épül, terjeszkedik. Az említett un. „fürdőtelepi ” templom az ősla­kosságnak és a most épült uj villasorok lakóinak bizony elég távol esik. Igaz. ezen a területen is van templom, mégpedig régibb, mint a fürdőtelepi: az agárdpusztai Szent Anna kápol­na. 1815-ben kezdték építeni, majd lebontották és 1855-ben lelkészség alakult körülötte. S hogy a szép kis templom építé­szetileg is érdekes, és értékes ba­rokk tornyával nemcsak gyö­nyörködtető volt. hanem a kör­nyéknek valóban lelki központja lett, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy a lel­készség lélekszámú a századfor­­idulón már meghaladta az. ezret. Lelki igény és szükszég most is lenne a kápolnára, de sajnos a háború óta annyira sérült álla­potban van, hogy most már is­tentiszteleti célokra szinte al­kalmatlan.A plébánia hívei nem riadnak vissza az áldozatoktól. A fürdőtelepi templom rendbe­hozatala és a filiális templom ta­tarozása után hozzá akartak kezdeni az agárdpusztai kápolna tatarozáshoz is. A költségvetés szerint ehhez, mintegy 160 ezer forintra lenne szükség, aminek kétharmad ré­szét saját erejükből már össze­gyűjtötték. Most azonban anyagi forrásaik kimerültek, és nem mernek hozzáfogni a munkához; mert úgy érzik, nincs erejük befejezni. Ez a kis templom, az agárd­pusztai Szent Anna kápolna, nemcsak az agárdiak kedves szentélye, nem is csupán az ott üdülők meghitt imádkozó-helye. de nemzeti kincs is. Az anyakönyv tanúsága szerint ugyanis Gárdonyi Gézát 1863. augusztus 4-én itt keresztelték meg. (Kereszteltek anyakönyve, 1863. II. Kötet 23. lap. 12. be­jegyzés.) A közelben áll az iró szülőháza is, sajnos elég siralmas állapotban. Horváth istván plébánossal — 26 esztendeje lelkipásztor itt — és az egyházközségi képviselőtes­tület világi elnökével látogattam GYULA, Békés megye — Kol­bászból van itt a kerítés, de még a mennyezet is! A gyulai Húsipa­ri Vállalat nagy raktártermébe vezet be Csíki József igazgató — kolbászerdőn át visza a raktárba — felnézek a mennyezetre: kolbászból van a mennyezet! Nem is egy: két-három kol­bászkazettás sor. Rengeteg? 230 vagon az évi -Termelés — csak a gyulaiból — 80 vagon a paprikás szalámiból. Rengeteg, s mégis hiányzó cikk — de hát ez a határ, ez az öreg gyár teljesítő­képessége. Ezért is ujul meg. ezért a rekonstrukció. 1978-ra, a gyár akkor lesz 100 éves, befeje­ződik a munka, megkétszere­ződhet a termelés: 550-600 meg a kápolnát. S az utón is. ott is terveiket hallgattam. Igen, a régi oltárképet még meg lehet menteni, a falakat ki kell javítani, uj tető is kell. Örömmel újságolják, hogy sikerült olyan cserepet szerezniük, mely illik a templomocska stílusához. Szóba kerül a torony is. Megemlítik, hogy volna egy olcsóbb kijavítási lehetőség is. de ezzel elvesztené régi. szép. jellegzetes barokk formáját. Ezért erről sem a kép­viselőtestület tagjai, sem a hívek hallani sem akarnak. „Inkább várunk még, amig lesz hozzá erőnk" — mondja a plébános. Bízunk benne, hogy nem kell sokáig várakozniok. vagon gyulait tudnak majd szállítani. Nagyban építkeznek, s még ilyen körülmények között is el­nyerte ez a vállalat a kiváló címet. Az országban a legtöbb sertést itt vásárolják meg. Itt, ahol legrosszabbak az útviszo­nyok. a vasúthálózat kicsiny, uttalan utakon kellett a békés megyei húsiparnak áldozatos munkával beszállítania, átvennie a mezőgazdasági üzemektől az élő állatot. Két esztendő múlva százéves lesz a gyulai. De ha a vágóhíd alapítónak évét néznénk — ez 1868-ban volt — akkor túl vannak már a centenáriumon, de mert a világmárka a gyulai kolbász, a kolbász „feltalálásá­nak" idejét kell számon tarta­nunk, az pedig 1878. Ez a mostani gyár hajdan gyufagyár volt. Reisner Emánuel gyufagyá­ra. Az építkezés során az egyik fal bontásakor régi, 60-70 éves gyufaskatulyák kerültek elő. Az igazgató elém borítja a gyufa­matuzsálemeket — „Tanítók Háza Gyufája — gyulai gyárt­mány. A jövedelem öt százaléka a tanítók javára". Korona svéd gyújtó. Zöld svéd gyufa — biztat, gyújtsam csak meg. Mind szikrát, lángot lobbant. Mind jó. Hatvan-hetven év után is. — Amilyen hires volt a gyulai gyufa, olyan a mi kolbászunk — mondja az igazgató. Nyugat-Né­­metországban Pusztaszalámi né­ven próbálták utánozni. Perel­tünk. megnyertük a pert. Az más kolbász, a gyulai védettség alatt ál. Fóliás, légmentes csomagok­ban indul a világ minden tája felé. Ötkilós csomagokban pedig széndioxid védőgázzal töltve, hogy a messzi tengeren túli utakat is kibírja. Amerikába. Ausztráliába. Az Északi-sarktól Ausztráliáig mindenhová eljut a gyulai, egyelőre csak még az Egyenlítőre nem utazik. Megcso­rog. A meleget nem bírja. AZ NB I. BAJNOKSÁG ÁLLÁSA A 26. FORDULÓ UTÁN 1.C. Dózsa 2414 3 2€3—25 41 2.Bp. Honvéd 25 15 82 50—15 38 3.Ferencváros 24 10 10 4 40—20 30 4.C «.epei 24 11 5 8 31—24 27 5.Videoton 25 8 10 7 29—35 26 C.ZTE 21 9 510 23—27 23 7.Vasas 24 8 610 31—41 22 8.DiósjjvAr 25 fi10 823—34 22 9.MTK-VM 24 V 710 26—33 21 10.Sál írót árián 25 8 512 25—41 21 11.Rába rro 24* 4 J 2 36—40 20 12.Tatabánva 21 7 512 22—29 15 13.Békéscsaba 24 5 811 21—30 18 14.Pécs 24 5 811 22—35 18 15.Haladás 24 7 413 24-40 19 A GÓLLÖVÖK ÉLÉN 20 gólos: Kozma (Bp. Honvéd). 18 gólos: Bene(U. Dó­zsa). 12 gólos: Fazekas (U. Dó­­•/.ya). 10xgólos: Gass (Vasas). A HÉT MÉRKŐZÉSE Diósgyőr—U. Dózsa 0:0 Diósgyőr. 8000 néza. vezette Müncz. Változatos volt az első félidő; amely élénk mezőnyjátékot ho­zott. annak ellenére, hogy a mérkőzés megkezdése előtt lezú­duló zápor síkossá tette a talajt. Az első félidő egyetlen említésre Galántai Mária GYULAI RIPORT Még a kerítés is kolbászból van méltó eseménye a 19. percben történt: Kellner kitűnő kapura rúgása a felső lécre pattant. A második félidőben a sokat fejelő Tatár labdája alig szállt el a kapufa mellett. A 60. percben Fekete átadását Nagy László fejelte fölé. A félidő rendkívül csöndes, lassú iramú mezőnyjá­téka kevés veszélyt hozott mindkét kapura, bár a befejezés előtt kép perccel, Görgei labdá­ját Rothermel rosszul öklözte ki, a védők alig tudtak menteni. Vásáry József halála BUDAPEST - Rövid beteg­ség után 85 éves korában elhunyt Vásáry József demokratikus po­litikus. a magyar közélet egyik markáns egyénisége. Debrecenben született és fiata­lon bekapcsolódott a politikai életbe. A második világháború előtt, mint ellenzéki politikus a felsőház tagjaként szembe állt .Gömbös Gyulával és az őt követő jobboldali kormányokkal. 1945- ben. földművelésügyi államtit­kár. Nagy Imre földművelésügyi miniszter helyettese lett az első magyar demokratikus kormány­ban. Később, mint független kisgaz­dapárti képviselő vett részt a parlamentben, majd a „Szabad­ságpárt" képviselője lett. A má­sodik világháború utáni időknek egyik legnépszerűbb politikusa volt. kiváló szónok. A Szabad­ságpárt megszűnte után vissza­vonult a politikai élettől. 1957- ben útlevéllel elhagyta Magyar­­országot és Svájcban telepedett le. de nem kapcsolódott bele az emigráns politikába. 1972-ben visszatért Budapestre. Halála mind Magyarországon, mind külföldön nagy részvétet keltett. Az elhunytban Vásáry Tamás a világhírű zongoraművész édes­apját vesztette el. Megemlékezés m BECS — József Attila irodalmi emlékestet tartottak április 17- én Bécsben. a Collegium Hun­­garicum épületében. Dr. Ernst Schonwiese professzor, az oszt­rák Pen Klub elnökének megnyi­tója után dr. Szabolcsi Miklós, a MTA Irodalomtudományi Inté­zetének igazgatója tartott előa­dást. Ezt követően József Attila verseket szavalt Berek Katalin, Váradi Hédi, valamitn Koschka Hetzer, Erich Margo és Helmut Janatsch. Dévai Nagy Kamilla előadóművésznő pedig József Attila megzenésített verseivel aratott sikert.

Next

/
Thumbnails
Contents