Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-15 / 20. szám
14. oldal MAGYAR HÍRADÓ A LELKI GYÓGYMÓDRÓL Irla: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Meglepő, mennyire eltérő a felfogás az úgynevezett ..spiritual healing''-et. a lelki gyógymódot illetőleg. Vannak, akik vakon hisznek benne, mások kételkednek. sokan csufondárosan vélekednek felőle, vannak, akik egyenesen tagadják, hogy lehetséges. De még ezek lelkében is valami kiváncsiságféle dereng, úgyhogy többet szeretnének tudni róla. így történt, hogy amikor a Húsvéti szünet alatt Roxanne Brant, népszerű evangélista és lelki gyógyító ellátogatott Zad^nona városunkba, négynapos ittléte alkalmával nemcsak hívők, de nagy részt kételkedők, sőt hitetlenek is megjelentek a nagy teremben. Roxanne munkáját „csodatevő hivatásnak” nevezi. Éppen úgy. mint Oral Roberts vagy Katherine Kulmann. városról városra vándorol kísérőivel, hogy akit lehet, meggyógyítson imájával. Ezek az istentiszteletek határosak a csodával. Szentbeszéddel kezdi, majd Jézust dicsőítő ének következik, aztán Roxanne imádkozik az Úrhoz, hogy jelölje meg, kit kell meggyógyítania és anélkül, hogy lelépne a dobogóról, rámutat valakire, megnevezve a betegségét, amelyben szenved, majd imádkozik érte, anélkül, hogy megérintené. mert szerinte az Ur szelleme úgyis leszáll arra, akit meg akar gyógyítani. Hangoztatja, hogy ő nem képes gyógyitásra, ő csak eszköz Isten kezében, az Ur Jézus az, aki gyógyít. Bevallja. hogy ő már évek óta szénanáthában szenved, ami nagyon megnehezíti munkáját, és mégis képtelen volt saját magát kigyógyitani ebből a kórból, viszont cukorbetegségétől az Ur olymódon szabadította meg, hogy amikor egy alkalommal cukorbajosokért imádkozott, egyszercsak maga is meggyógyult. Azok. akik az előadásokon resztvettek, elragadtatással mondták, milyen leirhatatlanul gyönyörű és felemelő élmény volt. Látván látták, hogy olyanok, akik tolószéken vergődtek be a terembe, saját lábukon. szinte szökdellve távoztak, szenvedők mosolyogva adtak hálát Istennek, de talán legmélyebb hatást az tette, hogy úgy az ima, mint az ének alkalmával lelkűk megtelt áhítattal, mely mintegy fizikai módon egyesítette őket Istennel. Valamennyien csodálták Roxannet, aki egész életét annak szentelte, hogy az emberiségen segítsen, holott neki ebből nemcsakhogy nem volt semmi anyagi előnye, de sok esetben vesztesége, mert a gyűjtés folyamán kevesebb pénz jött egybe, mint amennyibe neki az utazás. HETI NAPTÁR MÁJUS (BIKA HAVA) 19 — Hétfő: Petrik 1j < 20 — Kedd: Bernát 1 [ | 21 — Szerda: Konstantin ! 22 — Csütörtök: Julia , | | 23 — Péntek: Dezső , 24 — Szombat: Eszter \ 25 — Vasárnap: Orbán ( előkészületek, hirdetés, stb. került. Nemcsak hívők, de nagyon sokan vettek részt ezen a Keresztes Hadjáraton, akik egyáltalán még magában Krisztusban se hittek. Viszont sokan közülük megdicsőűlten. szinte extázisbán, mint az Ur odaadó szolgái távoztak. Ezek közé tartozott egy közismert orvos és szivspecialista felesége, aki maga is politikai pályára lépett, de mostanáig képtelen volt hinni Krisztus tanaiban. Talán az vonzotta oda. hogy mellében egy tumor volt. és éppen műtét előtt állt. A szentbeszéd és ima alatt annyira magával ragadta a lelkesedés és áhitat. hogy egészen megfeledkezett saját bajáról. Mindez teljesen eltörpült lelkében, mivelhogy rátalált a Megváltóra. Mekkora volt meglepetése, amikor ÖRÖKSÉGÜNK Tudom, fönn tetszik ez az ima, mert sokan imádkozzák, mert rövid és mert ódon: —Elfogadom, amit reám mérsz, Uram, nem zúgolódom. Anyám tanitott reá régen, de én hadarva mondtam, olyan gyerekes módon. Most meghajolva, lassan nyújtom: — Uram, nem zúgolódom. Ha utoljára elsohajtjuk, átadjuk örökségként, csillogjon más utódon c lompafényű ember-ékszer: — Uram, nem zúgolódom. Nagy Miklós ELMÉLKEDÉS Segit-e rajtunk a megbánás? Nemrég jelent meg a Prugg-Verlag (Eisenstadt) kiadásában magyar nyelven Alfons Deeken „Öregszünk. de győzzük” című kitűnő elmélkedési könyve. Ebben olvastuk: ..Max Scheler Megbánás és újjászületés című tanulmányában értékes megközelítési módját adta meg az elmúlt bűn problémájának. Azzal a kérdéssel kezdi: lehet-e vajon meg nem történtté tenni azt. ami a múltban megtörtént, ki lehet-e .törölni egy rossz tettet az ember életéből? Úgy tűnik, az idő múlása megfordíthatatlan folyamat és ami egyszer elmúlt, az elmúlt. Ez igaz a tárgyi időre vonatkoztatva, amelyben a fizikai események folynak le. De nem igy van az „emberi idővel”. Az ember élete nem olyan, mint a folyó, amely lefolyik és nem folyhat vissza. A lélektelen természet állandó folyásával szemben, amely csak egyetlen dimenziót és egyetlen irányt ismert, az embernek még mindig hatalma van elmúlt cselekedeteinek jelentősége és értéke fölött. Nem tudja ugyan megváltoztatni azt a fizikai tényt, hogy elkövetett egy bizonyos tette, sem cselekedeteinek külső hazaérkezve tapasztalta, hogy a tumor egyszerűen eltűnt. Férje megvizsgálta, majd a kórházi orvosok, akik arra készültek, hogy megoperálják és mind jelentették, hogy csoda történt — a tumor nincs ti bbé. Hz olyan óriási hatást tett mindenkire, aki vele kapcsolatba került. — még az újság is hosszú cikkben számolt be róla — úgy hogy sok hitetlen Jiitelt adott ennek a csodának és kénytelen volt elismerni, hogy valóban természetfeletti tüneménnyel áll szemben. Azok. akik azt szokták mondani Oral Robertsről és Katherine Kullmanról. hogy inkább az emberek érzés világára hatnak, hogy szinte meghipnotizálják őket. mire az erőtlenek erőre kapnak és a kinlódok elfelejtik kínjaikat, most kénytelenek voltak beismerni. hogy egy tumor fizikai jelenség és nem lehet összefüggésben érzelmeikkel. Az egyik keresztény hölgy, aki imaköröket vezet, mostanáig hevesen tagadta a lelki gyógymódot, most azonban beismerte, hogy valóban csoda történt. Viszont úgy vélekedik, hogy ő maga is képes lenne saját imája által — és mindenki más — ilyen csodára. Szerintem azonban a lelki gyógymód adottság, lelki ajándék, melyet csak egyes kiválasztottak nyernek az Úristentől. Ha ezt vesszük figyelembe, könnyű lesz megérteni és megmagyarázni úgy Roxanne, mint a többi lelki gyógyító csodálatos tevékenységét. i hatását. De megváltoztathatja jelentőségüket és értékűket. Múltúnk minden egyes eseménye bizonyos értelemben meghatározatlan marad jelentőségében, befejezetlen értékében és még mindig megváltható. Az ember életének minden egyes pillanatában jelen van és hatalmában van egész múltja. A megbánás aktusában megvan a képessége arra, hogy kitörölje a rosszat elmúlt cselekedeteiből, újraértékelje elmúlt életének azt a részét és uj értékkel, uj jelentőséggel lássa el. A megbánás tehát betörés, beavatkozás saját elmúlt életünkbe. Az a nagyhatalom, amely ujjásziilni képes önmagunkat. A megbánás az erkölcsi világ legforradalmibb ereje. Minthogy általa az embernek valóban hatalma van elmúlt tetteinek jelentése és értéke fölött, kiűzheti a bűnt személyiségének eleven magvából, újból éppé teheti magát és megvalósíthatja erkölcsi, lelki és vallási újjászületését. A közvélemény gyakran úgy értelmezi a megbánást, mint puszta tehetetlen sajnálkozást vagy bánatos visszamerengést a múlt kudarcaira — és mint ilyet félredobja. Scheler számára a megbánás több: nagy paradoxon, általa az ember hatalommal fordul a múlt felé. hogy megszüntesse az elmúlt cselekedetek rosszaságát, ugyanakkor pedig örvendezve dolgozik a jövőért, a szabadulásért, megújulásért, újjászületésért." EGY A SOK LEGENDÁBÓL MÁTYÁS KOVÁCS Egyszer Mátyás király igyekezett egyik faluból a másikba, de mire elérte azt a másikat, ráesteledett. Ott volt a falu végin egy kovácsműhely, az előtt a mester még patkolta az utolsó lovat: megállóit Mátyás király a műhely előtt, köszönt tisztességgel, szállást kért éjszakára. A kovácsmester szívesen befogadta a hajléktalant. Mikor bezárta a műhelyt, vacsorához ült a kovácsmester a mesterné asszonnyal. A mesterné asszony meg bátorította a vándort üljön le hozzájuk, ahol ketten esznek, a harmadik se marad éhen. Egyszerű lencse volt a vacsora, azt az asszony megzsirozta avval a kevés zsírral, ami még a bődön fenekén volt. . — Ha már vendég van a háznál — azt mondja a kovács —. illik, hogy egy kancsó bor is legyen az (Folyt, a 15. oldalon)
