Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-15 / 20. szám
8. oldal MAGYAK HÍRADÓ Meghalt Mindszenty—de mártír szelleme örökké élni fog badsága érdekében. De ugyanígy erősen állt a lábán és hajthatatlan maradt a német megszállókkal szemben, akik mint veszprémi püspököt tartóztatták le 1944 november 27-én. Mindszenty József 1945 szeptemberében lett Magyarország hercegprímása és egy fél évvel később 1946 februárjában nevezte ki XII-ik Pius pápa bíborosnak. A mártír főpap a kommunista kormány szemében a magyar nép ellenállásának a szimbóluma volt. akit minden áron félre kellett állítani. 1948 őszén tartóztatták le. vizsgálati fogsága alatt a legembertelenebb kínzásokat kellett kiállnia, úgy higy mire az ellene felhozott vádakat a bíróság olvasta rá, ellenállása Vallásilag, emberileg és politikailag szabad Magyarországért küzdött egész életében Mindszenty József. Magyarország bíboros hereegprimása. Egész élete a megpróbáltatások kálváriájából és a szélsőségek elleni harcból állt amellett, hogy mint római katolikus káplán, plébános, apát-plébános, püspök, bíboros és hercegprímás az egyház által vállára nehezedő mindég nagyobb és nagyobb felelősséget magára vállalta és a feladatokat maradéktalanul teljesítette. Alig kezdte meg papi hivatásának teljesítését, amikor először letartóztatták'1919-ben, akik ellen küzdött, amennyire tőle tellett népének vallás szateljesen megtört, elismert mindent, amit soha nem követett el. Nyolc éven keresztül különböző helyeken tartották fogságban mígnem 1956-ban pár napra kiszabaditot-SZIKLAY ANDOR: MAGYAR LÁBNYOMOK... (Washington.) — Régiről közlök itt újat. Magyarországi szakkörökben kétségtelenül jólismert ma már, de idegenben még mindig ismeretlen az a magyar lábnyom, amely egy fényes jellem sötét végzetének utolsó emléke. Még magyarországi diák koromban szerettem volna megvizsgálni: akkor, 1930 körül, szólította fel egy Tamás Ernő nevű budapesti újságíró a Nemzeti Muzeum igazgatóságát, hogy bontsák végre föl a lepecsételt Teleki-iratokat. A nagytehetségű drámairó (,,A Kegyenc”: a Benedek Marcell-féle ..Irodalmi Lexikon" szerint ,,a kritika a Bánk Bán után legkiilönb tragédiánknak ismerte el”), kemény politikus és harcos emigráns-vezér, gr. Teleki László, Kossuth párisi követe, megtiltotta, hogy okmány-kötegét 1914 előtt átvizsgálják. A határidő jött és ment — és a sürgetés, amelyet pedig több tekintélyes történész magáévá tett, a kultuszminisztérium közönyének. vagy meg nem okolt ellenzésének kőfalába ütközött. Teleki, akit halálra Ítéltek és jelképesen felakasztottak az osztrákok, a száműzetésből 1860-ban két szászországi nőrokona megsegítése céljából Drezdába utazott: ott letartóztatták és nemzetközi felháborodás közepette kiadták az osztrákoknak. Több vezető osztrák arisztokrata, egy kis elvi szolidaritásra kényszerülve a fogoly főrendi rangjától, rábírta a császár egy két tanácsosát, hogy audienciát eszközöljenek ki Teleki számára; a lelkes magyarbarát Erzsébet királyné csatlakozása meghozta az eredményt. Ferenc József Crenneville tábornoknak és Vay Miklósnak, a magyar ügyek udvari miniszterének társaságában fogadta Telekit. Kijelentette, hogy három feltétel alatt mentesiti a büntetéstől és engedélyezi hazatérését: ha többé nem megy külföldre, nem vesz részt Habsburgellenes mozgalmakban és nem folytat politikai tevékenységet. Teleki azonnal elzárkózott. A császár azonban erősködött: legalább ideiglenesen (,,vorderhand”) fogadja el a feltételeket. Amikor Vay külön hangsúlyozta, hogy szerinte a magyar nép amugy is nehéz helyzetét súlyosbítaná Teleki makacssága, megbüntetése esetén esetleg zavargásokat idézve elő, a volt szabadságharcos „nehéz szívvel, de elvégre mitévő lehetvén”, engedett. Néhány hónappal Teleki hazatérése után nyilt meg az 1861 évi országgyűlés, a hat évvel későbbi „Ausgleich” tulajdonképpeni nyitánya, amely gikszerrel kezdődött. Az Udvar és szövetségesei az országot be akarták erőszakolni a Birodalmi Gyűlésnek nevezett ingoványba, Bismarck rohamosan erősödő nyomásával szembeni mesterkedéseik szolgálatában. Igaz, kínáltak cserébe bizonyos mértékű önkormányzatot. de nem elegendőt és nem megvédhetőt. Deák Ferenccel és növekvő táborával szemben Tisza Kálmán és ellenzéki társai u.n. Határozati Párt-ot alakitottak és felkérték Telekit, hogy lépjen a vezetőségbe. Elfogadta a meghívást, elveihez híven, tisztánlátón és bátran — ellentétben a Ferenc József által ráerőszakolt feltételek egyikével. Elhatározását elősegítette. hogy a feltétel ideiglenes volt és egyébként is meggyengítette hatályát az, hogy ő formális meghívót kapott az országgyűlésen való részvételre, feltehetőleg nem bécsi jóváhagyás nélkül. Ezt az országgyűlést méghozzá maga a császár hozatta létre, hangoztatva alkotmányosság szándékát — ami komoly ellenzék érvényesülése mellett lehetett csak igaz. Teleki László tehát visszatért a politikához, aminek következményei kínosak, majd szennyesek és végül tragikusak lettek. Rágalmazni kezdtek otthon; Bécsben pletykákat és vádakat terjesztett felőle a sajtó; Kossuthék kiközösítését hirdették: voltak, akik előző letartóztatását cirkusznak, a császári kihallgatást előre kifundált komédiának bélyegezték. Alig néhány hónappal Széchenyi öngyilkossága után. 1861 május 8-án, Teleki főbelőtte magát. Egy nagy magyar tragédia Írója egy nagy magyar tragédia végére tett véres pontot. Vagy három évtizeddel Tamás Ernő eredménytelen felszólalása után, belgrádi posztomról budapesti követségünkre látogatva, már megszerezhető volt a Teleki-iratok szövege; az anyag az Országos Levéltárban a tudományos kutatók rendelkezésére állt. A szabadsághős utolsó levele, egy Miklós nevű barátjának. igy szólt: „Kedves Miczu partás. szomorú az én helyzetem, tudod. Tudod azt is, milyen gyalázatosán viselte magát irányomban a szász kormány — semmi nem használt. Betegen hurcoltak át Bodenbachba s ott átadtak. Ez ellen mindent megkíséreltem, nem használt. Ki tehette volna föl? Pártfogolj azok irányában. kik talán még e részben is rágalmaznának. Mikor a császár elébe vittek, csak akkor tudtam, amikor már ott álltam előtte. A föltételekre, úgy mint, hogy a külföldi minden ellenséges szellemű "(itt két ták a szabadságharcosok. A/ egész világ előtt nyilvánvaló volt, hogy Mindszenty bíboros ott akart meghalni Magyarországon, szülőhazájában mint fogoly, de mint a szabadságért harcoló szimbólum. Hatodik Pál pápa és Magyarország kormányának a tárgyalásai, valamint a magyar és amerikai viszony alakulása a pápát arra kényszeritette, hogy a bíboros hercegprímást felkérje Magyarország elhagyására. 197l-ben Rómába ment. majd később a bécsi Pazmaneumban élt, onnan folytatta megtört testtel, de szinte hihetetlen lelki erővel a magyar nép szabadsága fennmaradása érdekében a harcot. Kétszer is meglátogatta az északamerikai kontinensen élő híveit, mondjuk igy: a magyarokat, kik vallásfelekezetre való tekintet nélkül tisztelték benne a magyar ügy fáradhatatlan harcosát és ismerik el halála után, mint mártírt. aki nemcsak a magyarokért, hanem az egész világ népének a szabadságáért élt, dolgozott, szenvedett és halt meg.------------------—r-------------szó nem olvasható)” összeköttetésről lemondok, a monarchia határain nem lépendek át, egyelőre minden politikai tevékenységtől tartózkodom, igaz, szavamat adtam, jogom volt hozzá "(itt egy szó nem olvasható)" jellemem megtagadását nem láttam benne "(itt egy szó nem olvasható)” egyébiránt mindazon szavak, sirások, ájulások, mikkel némely lapok, mint például az Österreichische Zeitung és a Presse jónak látták a különben is már elég siralmas dolgot fölcifrázni, mind Csupa hazudságok és koholmányok. Ezt egyszersmindenkorra jónak láttam neked kijelen(Folyt. a 13. oldalon) S’Z'E'M‘L'E I Ford elnöknek az a megjegyzése, hogy az oroszok hatalmas és egyre erősödő tengeri haderővel rendelkeznek. nem hatott különlegesen újnak. De mégsem lehet figyelmen kivid hagyni csupán azért, mert a.new orleansi haditengerészeti liga hallgatósága előtt tette. Egy tekintélyes brit újság már a múlt évben megjegyezte, hogy az Egyesült Államok haditengerészetét különösen az gyengítette, hogy lenyirbálták a ráfordítandó összegeket. Ezzel egyidejűleg a Szovjetunió nagymérvű fejlesztést hajtott végre és' valóságos fenyegetéssé vált az Egyesült Államok haditengerészetére nézve. Ez mind a múlt évben történt. Ebben az évben az Indokínában és Közel-Keleten elszenvedett amerikai tekintélyvesztést követően. az oroszok szembetűnően kifejlesztették haditengerészeti erejüket. Több mint 200 hajót lehetett megfigyelni az egész földgömböt átölelő hadgyakorlatuk során. Ford megemlitette. hogy az orosz hajók közül 52 az Atlanti Óceánon teljesít szolgálatot. A Szovjetuniónak az a képessége, hogy egy ilyen világméretű demonstrációban felsorakoztatta tengerészeti haderejét, még élesebbé tette az Egyesült Államok hadiflottájának hátrányos helyzetét. Az U.S. hadiflottája 501 hajóból áll, és ez a legkevesebb 1939 óta. Természetesen a hadihajók száma nem adja meg a teljes képet. A haditengerészet erejét a szolgálatot teljesítő tengerészek képessége és a technikai fejlettség is meghatározza. Az Egyesült Államok még mindig vezet uj hajók kifejlesztésében és a katonák tudásának emelésében, az is ismeretes azonban, hogy a Szovjetunió jelenleg háromszor annyi tengeralattjáróval rendelkezik, mint az Egyesül. Államok, és hogy ezek 70 százaléka az Atlanti Óceán vizeiben tartózkodik...
