Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-15 / 20. szám
4. oldal MAGYAR HÍRADÓ ATHÉNI JEGYZETEK HAZATÉRŐ GÖRÖGÖK Az 1944-es görögországi polgárháborút és a kommunisták sikertelen hatalomátvételi kísérletét követően körülbelül százezer görög menekült el az országból, többnyire kommunisták vagy pedig velük rokonszenvezők. Ezek legnagyobb része a különböző kelet-európai országokban nyert menedéket, igy Magyarországon is. hogy menynvien. arról hivatalos számadat sohasem jelent meg. Most, hogy a kommunista párt harminc esztendő után ismét törvényessé vált Görögországban, és a pártnak K képviselője foglal helyet az athéni parlamentben, a párt politikai kampányt kezdeményezett az emigránsok repatriálására. A másik .világháború után 22 ezer politikai emigránst a kormány megfosztott állampolgárságától és a kommunista felkelésnek számos vezetője fölött — távollétében — Ítéletet hirdetett. Az emigránsok hazatérésére már korábban is lehetőség nyílt, annak előfeltétele az volt, hogy a hazatérők emigránsnak meg kellett tagadnia addigi politikai meggyőződését. Erre viszonylag kevesen voltak hajlandók. Ennek ellenére azonban a kelet-európai országokban élő görögök közül hosszú ideje már sokan foglalkoztak a haz/tjukba való visszatérés gondolatával. 1959 júniusában a Népszabadság hirt adott róla. hogy a görög kommunistáknak egy pártkonferenciáján beszámoló hangzott el a hazatérési kísérletekről. 1965 julius PEKING — Magas rangú kínai vezetőkben az az érzés lett úrrá. hogy miután az Egyesült Államok kivonult Dél-Vietnamból, pozitiv szerepet játszhat valahol Ázsia más területén. Ugyanakkor a saigoni kormány megbukása uj problémákat okoz a kínaiaknak. Azáltal, hogy a kambodzsai és dél-vietnami kormány összeomlott. Washington felszabadult kötelezettségei alól. és erőforrásait más ázsiai országok biztonságának támogatására használhatja fel. A kínai vezetők az Egyesült Államok uj szerepkörét nem körvonalazták a velük folytatott beszélgetés során, de megfigyelők 13-án az. olaszországi kommunista párt hivatalos lapja, a l'Unita a magyarországi görögök vezetőjének Stavros Ipodimatopoulos-nak ugyanilyen értelmű nyilatkozatát közölte. Az ilyen terveket azonban nehezen megvalósíthatóvá tette az. hogy évtizedek során a görög emigránsok közül számosán megházasodtak. magyar leányokat vettek feleségül és e házasságokból született gyermekeik számára Görögország már vajmi kevés vonzerővel rendelkezik. Karamanlisz miniszterelnök ki nnvitett a hazatérés lehetőségein és a visszatelepülni szándékozók ügyét egyéni megfontolás tárgyává teszik. Eddig körülbelül kétezren tértek haza. A kommunista párt azt kívánja, hogy a kormány egyetlen átfogó rendelkezéssel biztosítsa minden kommunista menekültnek a hazatérési lehetőséget. A kormány azonban vonakodik ettől. Attól tart. hogy sem munkával, sem otthonnal nem tudja ellátni a hazatérőket, nyugdij-jogaik, hajdan elkobzott javaik kérdése még mindig rendezetlenek. Veszélyesnek vélik azt is. hogy egyszerre* régi. meggyőződéses kommunisták tízezrei áramoljanak be az országba, megbillentve a görög pilitikai élet érzékeny egyensúlyát. Az athéni kommunisták azzal érvelnek erre. hogy tömeges hazatéréstől nem kell tartani, hiszen az emigránsok jelentős része otthont és családot alapított a kelet európai úgy vélik, hogy Peking elsősorban az Egyesült Államok és Japán kapcsolatainak az erősödésére gondol. Ezenkívül azt is sejtették, hogy melegebb kapcsolat jön létre az Egyesült államok, valamint más ázsiai országok, jgy Thaiföld, Malay-' sia. Singapore, Indonézia és a Fülöp-szigetek irányába. Jóllehet a kínaiak az Egyesült Államoknak Japán földjén való jelenlétét mindeddig egyensúlyozó befolyásúnak tekintették, mégis ismételten kijelentették, hogy az U.S. csapatoknak Ázsia egész területéről ki kell vonulniuk. Washington vietnemi beavatkozását úgy tekintik, mint országokban és nem foglalkozik többé a végleges visszatelepülés gondolatával. Különben is — teszik hozzá — a hazatérő kommunistákra ugyanazok a törvények vonatkoznának, mint minden görög állampolgárra: felforgató tevékenységet vagy arra irányuló kísérletet a törvény szigorúan bünteti. John Porter A Szovjetunió és Kambodzsa feszült viszonya MOSZKVA — Szovjet vezetők nemtetszésüket nyilvánították a* miatt, hogy az uj kommunista kormány Kambodzsában minden előzetes kikérdezés nélkül hét orosz diplomatát a többi kül öldiekkel együtt deportálta. A szovjet közlés szerint a diplomaták megalázó deportálása a kam bodzsai kommunista párt központi bizottságának megfontolt cselekedete volt. nem pedig alacsonyabb rangú tisztek meggondolatlan intézkedése. A Szovjetunió annak idején elismerte az amerikaiak által támogatott Lón Nol rezsimet mindaddig. amig a kormány bukása bizonyossá nem vált. Ez történt akkor is, amikor a Khmer Rouge hadakozott Lón Nol hadseregével. Az oroszok haragjának elsősorban az az oka. hogy a kínaiak kedvük szerint használhatják a Phnom Penhben levő Pochentong repülőteret, mig az oroszok és a franciák ki vannak zárva on ét. illetéktelen részvételt a nemzet konfliktusában. Jóllehet Peking már több mint 20 év óta. támogatta Észak-Vietnam ügyét politikailag és anyagilag is a két kormány közötti nézetek elég erősen különböznek több tekintetben is. Igaz, a hivatalos nyilatkozatokban mindig erősen hangot adnak a Peking és Hanoi közötti jó kapcsolatoknak. diplomáciai források azonban úgy vlik. hogy a nézeteltérések a jövőben még erősödnek. 7 milliós bankrablás LONDON — Hat álarcos fegyveres tört be az egyik londoni amerikai bankba, és több mint 1.2 millió dolláros értéket vitt magával. A rendőrség közlése szerint Nagy-Britanniában eddig ez a legnagyobb összegű bank-FRANCIA ’’KAPCSOLATOK“.. A FRANCIAK AKARNAK SAIGON — Joseph Marius Pierre, a saigoni francia étterem 69 éves igazgatója úgy határozott. hogy továbbra is a fővárosban marad. Igaz. az avokádónak. friss reteknek, málnának, ráknak, friss krumplinak vége. de még mindig van medvehus. máj és Madeira-mártás, csirke meg disznóhus. Van tehát remény" mondja bizakodva Pierre. Ez a gondolkodás jellemző volt a franciákra egész Dél-Vietnamban. Igaz. sokan elhagyták közülük az. országot, de legalább 12.000 francia maradni akar. Az. amerikaiakat és hozzátartozóikat a katonai repülőgépeken mind kiürítették, de a néhány héttel bezárta kapuit. Az rezsim alatt is tovább folytathatják üzleti ügyeiket és szórakozásaikat. Saigon három nagy amerikai bankja a megszállás előtt néhány héttel bezárta kapuit. Az ott elhelyezett bankbetétek legnagyobb része azonban átvándorolt a város francia bankjaiba, amelyek továbbra is nyitva maradtak. A francia állampolgárok elhatározása részben tükrözi azt a szerepet, amit a francia kormány vállalt Dél-Vietnamban és egész Indokínában. Franciaországnak diplomáciai kapcsolatai vannak Hszák-Vietnammal és állandó összeköttetést tart fenn a Vietcong elnevezésű Ideiglenes Forradalmi Kormány Párizsi irodájával. Az egyik amerikai követségi tag ezeket mondta: "Nagyon irónikus dolog, hogy a franciák veszítettek a kommunistákkal szemben Dien Bien Phunál. és mi vettük át a helyüket. Most, 21 év múltán minket is kikényszeritettek az országból, és a franciák visszatérnek, mint Indokinában a legjelentőssebb nyugati politikai hatalom." Jóllehet a francia kormány kapcsolatokat ápolt Vietnammal. ez még egyedül nem ad ma gyarázatot arra. hogy a francia állampolgárok miért akarnak Vietnámban maradni továbbra rablás. Rendőrségi szakértők közölték, hogy egyelőre még nem tudják az elrabolt összeg teljes nagyságát, mert a banditák több' biztonsági páncélszekrényt is feltörtek, amelyekben készpénz, kötvények, ékszerek, aranypénzek és egyéb ért -kék voltak. KÍNA £S AZ ÁZSIAI HELYZET VÁRAKOZÓ ÁLLÁSPONTON SAIGONRAN MARADNI is. A franciáknak igen jelentős üzleti beruházásainak vannak Vietnámban már a századforduló óta. Ez a beruházás több száz millió dollárt tesz. ki az amerikaiak 30 milliós beruházásával szemben. Maga Valery Giscard D’Estaing francia elnök is azt rendelte el. hogy a francia nagykövetség maradjon nyitva és a francia állampolgárok maradjanak Saigonban. A francia nagyki 'vétség ezek után vállalta, hogy legalább négy másik nagykövetség ügyeinek intézését végzi. Hasonlóképpen a kambodzsai fővárosban lévő francia nagykövetség is nyitva maradt és sok 'külföldinek menedéket adott a város elestének napjaiban. A franciák azért is otthonosan érzik magukat Vietnamban, mert sokkal többen beszélik a francia nyelvet körülöttük, mint az angolt. Sok magas szintű üzleti és ko'rmánytárgyaláson francia nyelven tárgyalnak és a Vietnammal kötött szerződések legnagyobb része franciául van megfogalmazva és nem vietnami nyelven. Alkohol a bánat ellen LONDON — Az. angolok alkoholba fojtják bánatukat, gondjaikat. főként amióta súlyosabb lett a gazdasági válság. Ök tartják az alkoholfogyasztási esucsot. különös tekintettel a sörre. Csak utánuk következnek a dánok, majd az NSZK. Franciaország. Hollandia, Belgium a sorrend. Az öregek segítése BECS Nagyszabású propagandakampány kezdődött Ausztriában az idős emberek segítésére, gondjaik jobb megértésére. Az országban másfélmillióan élnek, akik már túl vannak 60. születésnapjukon. s egy alapos közvélemény-kutatás szerint nemcsak az. egyedülléttől, hanem az általános mellőzöttségtől is szenvednek. Senki nem kiváncsi tanácsaikra. tapasztalataikat nem hasznosítják, képességeik parlagon hevernek. A propagandakampány egyrészt az ifjú nemzedékhez. másrészt a középkoruakhoz fordul: figyeljenek az idősebbek problémáira, legyenek segítségükre, tanúsítsanak több megértést. A kampány tiszteletbeli fővédnöke Kirschlaeger elnök.
