Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-08 / 19. szám
MAGYAR HÍRADÓ 17. oldal Város lesz Berettyófaluból BERETTYÓÚJFALU. Hajdu- Bihar megye — Mitől város egy város? 24 pontban foglalva össze a feltételeket, amellyel rendelkeznie kell egy leendő városnak, vagyis egy táj igazi gazdasági és kulturális központjának. Egyik ilyen, a várossá válás küszöbén álló településre, a 15.(XX) lakosú Berettyóújfaluba látogattunk el, amely Hajdu-Bihar egyik legsűrűbben lakott területén fekszik, a Berettyó, s a Budapest-Nagyvárad műut mellett. Járási székhely, s 25 község tartozik hozzá, s 33 a vonzáskörébe. így 70-110.000 lakosról kell több szempontból gondoskodni. És gondoskodik! A 600 ágyas kórháza, a rendelőintézete mintegy 100-120.000 ember betegellátását biztosítja. Nem utolsósorban persze fejlődő ipara az, mi munkalehetőségeivel vonzza a környező településeken élőket is. A háború előtt — lévén csak két gőzmalom, ami az ipart jelentette — mindössze 365 ember számára volt ipari munkahely. 1957-ben épült fel a tejporgyár. 1961-ben a ruhagyár, s igy 1972-ben az iparban foglalkoztatottak száma már meghaladta az 1600-at. De mint minden leendő városnak. Újfalunak is nemcsak a munkalehetőség adja meg a tájban elfoglalt igazi rangját. Múzeuma, kulturháza mellett: Az utolsó kötélverő KÖRMEND. Vas megye — A kötélgyártás — kihalófélben levő szakma. Körmenden azonban, a Vida utcában, régi. kopott cégtáblán még olvasható a 73 éves Dáme Antal, a járási székhely utolsó kötélgyártójának neve. Hatvan esztendeje dolgozik szakmájában. Két éve nyugdíjas. s azóta már csak működési engedéllyel tesz eleget megrendelői kívánságainak. Körmenden tanulta a kötélgyártást apja műhelyében. Dédapja, nagyapja is mestere volt ennek a szakmának. Az idős mesterhez elsősorban a háztáji gazdaságokból jönnek a vásárlók. megrendelők, s istrángokat, kötőfékeket, borjukötelet kérnek. Ha abbahagyja a munkát. Körmenden is megszűnik a kötélgyártás. Dáme Antal gyermekei nem folytatják a családi hagyományt, leánya tanár, a fia pedig az állatorvosi egyetemre jár. diákváros! A régi kaszárnyában iskolaváros létesült. Van két gimnáziuma, amelyeknek matematika. biológia, közgazdasági. egészségügyi, óvónő, gyermekfelügyelő és gépszerelő szaka is van. 3200 általános és 1600 középiskolás. 421 ipari és 141 mezőgazdasági szakmunkás tanul Újfaluban. Minden jó irányban halad tehát, hogy elérkezzen a valamikori kimondottan mezőgazdasági település a városi ranghoz. Van mit javítani még? Van!... Ilyen az úthálózat például. Az előírás szerint 60 százalékának kell jónak lenni. Újfalu útjainak jelen pillanatokban 32 százaléka jó. Azért is van ez igy, mert az elmúlt • években csatornáztak, ily módon csak egy bizonyos idő elteltével lehet uj útburkolatot készíteni. De végül is: ha lassan is, ha gondok közepette is, várossá ..érik" a Berettyó mentének központja. Berettyóújfalu. Lelet az osztrák hóhérról DEBRECEN. Hajdu-Bihar m. — A közelmúltban a debreceni levéltárban kutatva, érdekes régi iratot találtam, melyből kiderült. hogy Hentzi osztrák tábornok, Budavára egykori parancsnoka. Debrecenben született, s kora ifjúságig ott is élt. Az 1848-49-es szabadságharc egyik sötét emlékű figurája volt, az uralkodó legkedvesebb embere. Ferenc József hálószobájának ágya felett Heinrich Hentzi tábornok bekeretezett képe függött. A tábornok atyja, Ludwig Hentzi. főhadnagyként került Debrecenbe, amikor herceg Josef Toscanini ezredét a Hajdúságba helyezték. Ennél több kapcsolata sem a magyarsággal sem a várossal nem volt. Fia P85. október 26-án született, s a névadási szertartásnál a Heinrich Joseph nevet nyerte el. A városi levéltár 1780 körüli adataiból megállapítható, hogy a fenti gyalogezred katonái gyalázatosán viselkedtek aö* városban. Egyik jegyzőkönyv ezt Írja róluk: ..Úgy viselkednek minthá Debrecen háborús megszállás alatt állana." Ajzaklatotfpolgárok a városparancsnoknak, Bellegarde ezredesnek jelentették az esetet, aki ugyan megtorlást Ígért, de nem tett semmit. A tanácsi átiratok, hivatalos levelek hangsúlyozzák: a városparancsnok, a tisztikar nem akadályozzák meg a katonák garázdálkodását. A feljegyzésekből kiderül, hogy Bellegarde parancsnok a város főútvonalán, a Piac utca 26. sz. házban lakott, rokona. Ludwig Flentzi főhadnagy az udvari fronton levő háromszobás otthonában élt feleségével, a bárónővel és fiával. Évek múlva az ezred eltávozott Debrecenből, s szüleivel együtt az ifjú Hentzi is. Hentzi, aki mélyen lenézte a magyarokat, egy alkalommal mégis hivatkozott debreceni származására. 1848-ban. mint osztrák katonatiszt, felajánlotta szolgálatát a Magyar Honvédelmi Bizottmánynak. Letette az esküt a magyar alkotmányra, s a magyar honvédség kötelékébe került. Mindezt azért tette, hogy olyan felelős beosztásba kerül-BUDAPEST — Gombáink népi elnevezését esztendők óta kutatja Gregor Ferenc a nyelvtudományok kandidátusa. Nemcsak a könyvtárak szakirodalmát tanulmányozta, az erdők mélyén és a mezőkön is megkérdezte azokat az embereket, akik apáiktól. nagyapáiktól hallották a gombaneveket. Idős erdőkerülőktől tudta meg, hogy a mérges gombát elődeink még gonoszgombának hívták, és a bolondgomba Zala megyében bolondosgomba névre hallgat. Arra viszont csak a könyvtárakban derülhetett fény, hogy a gombanevek osztogatásakor a nép elsősorban a termőtalajt vette figyelembe, s aztán a gomba színét, alakját, termőidejét. A fán termő gombákat általában szintén a ..termőhelyről" nevezték el. így keletkezett a fűzfa-, a jegenye-, a nyárfa-, a szilfa- és Juskógomba. Szintikért kapták nevüket a sagrany-, a vörösbélü-. a füstös-, a vaj-, a csibeláb gomba. A termés idejének emlékét viseli a Szent György- és a Szent Mihály-gomba. A régi forrásmunkából az is kiderült, hogy a gomba szót magyar nyelven először Mátyás király idejében írták le. Erdőőrök elmondása szerint a vargánya néven ismert gombafélét a nép cservenyak gomábának nevezte. A Gregor Ferenc gyűjtötte gombanevek között szerepel a dubák. a galambica. a gereben, a gilva. a herencs. a kozárgomba. a palánka. a pencurák. a pisztric. a plóka. a potypinka és a rizike is. A rettegett galóca. jön. ahol sokat árthat a szabadságharc ügyének. A Honvédelmi Minisztérium Hentz.it Budáról Pcterváradra helyezte, és megbízta a vár védelmével. Már készen állott arra. hogy a várat az osztrákok kezére juttassa, amikor a hajdúsági és Bihar megyei származású honvédek felfedezték áruló szándékát, elfogták. A szóban forgó levéltári irat közlése szerint agyon akarták verni, de néhány tisztbarátja megmentette. A péterváradi vár végül is az ellenség kezébe került. Hentzi visszaszökött osztrák állományba, s Budavár császári ..védője" lett. A magyar honvédség a győzelmes tavaszi hadjárat után elfoglalta a várat, és Hentzi is megérdemelt sorsára jutott. amely a század elején kapta a gyilkos jelzőt. Mária Terézia óta tartja félelemben az erdőjárókat. A nyelvészeti kutatómunka során alig ismert gombafélék neve is a gyűjteménybe került, igy Nagykovácsi környékéről a kukumuki. Monor körzetéből a fülőke. Vas megyéből pedig a nyulica. Őslénytani szenzáció BUDAPEST — A magyar Duna-szakasz északi részén. Siittő község közelében nem mindennapi őslénytani leletekre bukkantak a paleontológusok. Egy mindössze öt méter vastag üledékrétegből 200.000 év előtti állati maradványokat ástak ki, amelyek egy huszezeréves periódus alatt lejátszódott fejlődés egymást követő állomásait szemléltetik. A legalsó rétegből olyan hódfajoknak. pockoknak és lemmingeknek a maradványai kerültek elő. amilyenek napjainkban a hideg éghajlatú tundrákon élnek. E réteg felett olyan kisebb állatok csontjai feküdtek, amelyek ma Közép-Európa mérsékelt klímájában érzik jól magukat. a legfelső rétegben viszont a ma kifejezetten mediterrán honos állatok maradványait találták. Megtalálták például annak a görög teknősnek a páncélját, amely a Földközi-tenger környékén szinte mindenütt megtalálható. Spanyolországtól Iránig. A leletek iránt főleg spanyol és francia paleontológusok részéről nyilvánul meg nagy érdeklődés. SPORT A MÚLT HETI NB. I. EREDMÉNYEK: ZTE—BP. HONVÉD 1:0(1:0) Zalaegerszeg. 10.(XX) néző. Vezette: Palotai. Gól: Bogáti (36.p.). SALGÓTARJÁN—MTK-VM 1:0 (1:0) Salgótarján. 6000 néző. Vezette: Halász. Gól: Kajdi (21.p.). U. DÓZSA—CSEPEL 3:1 (0:1) Megyeri ut. 3500 néző. Vezette: Hámori. Gólok: Wéber 0:1 (33.p.). Bene 1:1 (57.p.). Wéber 2:1 (öngól. 68.p.). Kellner 3:1 (77.p.). FTC—PÉCSI MSC 1:0 (0:0) Üllői ut. 16.000 néző. vezette: Szávó. BÉKÉSCSABA—VASAS 0:0 Békéscsaba. 16.000 néző. Vezette: Münicz. DIÓSGYŐR—VIDEOTON 1:1 (1:0) Diósgyőr. 6000 néző. Vezette: Mohácsi. Gólok: Görgei (38.p.). Jankovics (67.p.). HALADÁS—TATABÁNYA 1:0 (0:0) Tatabánya. 3500 néző. Vezette: Petri. Gól: Farkas (83. p.). AZ NB I BAJNOKSÁG A 23. FORDULÓ UTÁN. $Ü. Dózsa 22 182 t 58-2338 Bp. Honvéd 2314 7 2 4J-1* 3.8 s.FTC 2?10 3 3 39-20 29 4.Videoton 238 9 6 2Í-30 2ó 5.Csepel 229 i 827-23 23 ZTE 239 4 10 22-20 27 Diósgyőr 2.10 9 8 23-32 21 V asas 2?8 110 31-39 2 # jKa ba 228 3 11 33-30 19 Salgótarján 23 73 11 20-38 19 JVITK 220 0 10 24-3? 18 Vaut bánya 220 5 11 li-23 17 Pécs 2?3 7 10 21-32 17 haladás ^Békéscsaba 22 2*4M 22-37 17 •Cy-30 10 A HÉT MÉRKŐZÉSE SALGÓTARJÁN—MTK-VM 1:00:0) Salgótarján, 6000 néző, vezette Halász. A játék színvonala a kilencven perc egyetlen szakaszában sem került az átlagos fölé, igy is izgalmas. változatos volt azonban a küzdelem. A 19. és 20. percben egymás után három óriási helyzete volt a hazaiaknak, s a harmadikat sikerült gólra váltani: Básti iveit be, Kajdi emelkedett kis a védők közül, s remek fejessel küldte a labdát Bicskei hálójába, 1:0. Érdekes, hogy a fővárosiak a II. félidőben Kiss Tibor kiállítása után (a játékos csúnyán beletaposott ellenfelébe) játszottak habosabban. Sokat támadtak, de a csatárok jobbnál is jobb helyzeteket kerestek, s a salgótarjáni védelem igy mindig időben tudott közbelépni. Fenyő József Vargánya, dubák, gereben, becsületes magyar neve: gomba
