Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-01 / 18. szám

16. oldal MAGYAR HIHADO ŐSEINK NYOMÁBAN ŐSPANNON EMLÉKEK A SZALACSAKI DOMBOKON KAPOSVÁR, Somogy megye — Kaposvártól alig negyven ki- Itométerre. megkapóan szép ter­mészeti környezetben találjuk a magyar régészeti kutatás egyik legfontosabb, legnagyobb lelőhe­lyét. Nagyberki-Szalacska jó (csengésű név mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban, a múlt század vége óta folyamato­san előkerült szórványleletek jpggal keltettek figyelmet. A területet, amelyen sáncokkal védett, ovális alakú földvár és Böbb száz, nagyméretű halomsír fekszik, először Rómer Flóris ismertette 1870-ben, a rendsze­res ásatások megkezdéséig mégis egy évszázad telt el. Megnehezítette a kutatást, togy a lelőhely mezőgazdasági­­liag művelt területen van; Rómer is, 1043-ban pedig Gallus Sándor is úgyszólván alkalom­szerűen dolgozhatott, s csak tilenc évvel később került sor agy kisebb, tervszerű feltárásra a fföldvár belsejében. Ez a munka, amelyet Sági Károly irányított, jelentős eredményt hozott; bebi­zonyosodott, hogy a Kapos folyó völgyében az átvezető utak el-ÁRVÍZVESZÉLY MISKOLC, Borsod m. — Az Észak-magyarországi Vízügyi I- gazgatóság területén szombatra virradóan Felsőbereckinél 625 centiméterrel tetőzött a Bodrog, amelynek az országhatártól Sá­­nospatakig teijedő szakaszán tevábbra is harmadfokú, alsó szakaszén pedig másodfokú ké­szültségbe tartanak. A gátak közötti hatalmas víztükör az erős északi szélben nagy hullámokat csap. A hullámverésnek legjob­ban kitett védműveken mintegy károm kilométernyi hosszúság­ban műanyag fóliákat terítettek !ü. Lassan tovább árad a Tisza, amelynek egész Borsod megyei szakaszán első fokú készültség van. Ugyanúgy, mint a Takta mintegy húsz kilométernyi alsó; szakaszán. Szerdára javult a helyzet az Észak-magyarországi Vízügyi I- gaztatóság területén levő folyó­kon. Az általános apadás követ­­«Estében n; gszüntették a ké­szültséget a Sajón, a Hernádon, a Tárnán és a Takíán, s hozzá­láttak a gátak helyreállításához. Még, mindig' tartanak első fokú készültséget a Tisza borsodi szakaszán. Tokaj térségében ugyanis a levonuló árhullámot egy újabb kisebb árhullám „érte atol”. A kettőnek tetőzését esü törtök re várják. lenőrzésére emelt erődítményt a bronzkortól a római korig folya­matosan használták. Az újabb kutatások 1971-ben leletmentéssel kezdődtek. A helybeli téesz a művelés meg­könnyítésére talajgyaluval akar­ta elegyengetni a halmokat, de az elsőnél váratlanul kemény akadályba, kőből épített sirkam­­rába üköztek. Azonnal leállítot­ták a munkát és értesítették a Nemzeti Múzeumot. — A sirkamrák falát kötőa­nyag nélkül egymásra rakott terméskövekből emelték — mondja Kemenczei Tibor, az ásatás vezetője. — Előzőleg a laposra egyengetett talajt készí­tették elő, ahová a hamvakat és a halotti máglya maradványait hordták és csak ezután fejezték be a falakat. — Értékes leletek kerültek elő a két részre osztott sirkamrából: csészék és két nagy méretű urna töredékei, vas lándzsahegy, vas­karika. bronzból készült ékszer­maradványok. Sajnos a második halom helyén már csak hitelesítő ásatást végezhettünk, mivel nem volt benne sirkamra, a talajgyalu könnyűszerrel eltüntette. De a szétdult földből urnák és csup­rok töredékeit, agyagból formált szarvasmarha-fejet, vaskést és fenőkövet, orsógombot, gyön­gyöket sikerült összegyűjtenünk. A leletmentés után 1973-74-ben kettőzött erővel folytatódott a munka a szalacs­­kai dombok között. A kutatók a temetkezési szokásokból, de mindenekelőtt a leletanyagból azt akarták kideríteni, miféle népek éltek itt az európai törté­nelem hajnalán, az időszámítás előtti VIII-VII. században. Az újabban feltárt hét halom érdekes választ adott kérdésük­re. A kerámiatöredékek között több olyan darabot találtak, amelyekből a restaurátorok vö­rös alapon fekete meander díszítésű urnát állítottak össze. Előkerült a hires vaszari lelethez hasonló bikafejes edény is, mind ez pedig az itáliai görög gyar­matvárosokkal, etruszk és vénét területekkel való kapcsolatok bizonyítéka. — A meander motívum elter­jedését több neves kutató az időszámitás előtti VII. század­ban felvirágzott adriai görög kereskedelemmel hozza össze­függésbe. Ugyancsak ebből az időből valók a szalacskai halmok kormeghatározás szempontjából legdöntőbb leletei, a szépen megmunkált bronz- és vasfibu­­lák -- magyarázza a muzeum tudományos főmunkatársa, az­tán visszatér az előbb említett bikafejes edényhez. — A krétai bikakultuszról ugye hallott már? — kérdi. — Nos ez az edény is feltehetőleg kultikus célokat szolgált. A vallástörténe­ti elemzés még hátravan, az a­­zonban valószínű, hogy ez a darab is ehhez a kultuszhoz, az akkori világvalláshoz kapcsolha­tó. A lelet értékét növeli, hogy bár Ausztria területéről több hasonló darabot ismerünk, nálunk eddig Szálacskán kívül csak Szobon és Vaszaron találtak bikafejes e­­dényt. Érdekes következtetésre jutottak a kutatók a halmok épitésmódjával. s a temetkezés­sel kapcsolatban. Kőből épített sirkamrát csupán a legnagyobb halomban találtak, és csak egy alatt volt nagyméretű, viszonylag mely. négyszög alakú sirgödör. A többiben a jól elegyengetett földre helyezték a kivétel nélkül máshonnan odahordott halotti máglya maradványait. Bronz-, illetve vastárgyakat csak a nagyobb halmokban találtak, ez azt bizonyítja, hogy a halom nagysága és az elhunyt rangja és gazdasága között közvetlen ösz­­szefüggés volt. Az ásatás vezetője szerint törzsi szervezetben, a katonai demokrácia fokán élt itt az egykori nép. — A fémtárgyakénál sokkal nehezebben megoldható feladat elé állított bennünket a halmok kerámiamelléklete — mondja, — ezeket ritka kivételtől elte­kintve összetöri állapotban he­lyezték a sirba. Olyan urnát, amelyet épen temettek el és amely később a föld rvomására roskadt össze, esc.. - ’i; óm­ban találtunk. Bonyolítja a kér­dést. hogy edénytöredékeket, sAt hamvakat a sirgödör fölé is szórtak. Kétféleképp magyaráz­hatjuk ezt a szokást; lehet, hogy a halotti máglyára agyagedé­nyeket is helyeztek, s töredékei­ket vitték a sirhoz, de elképzel­hető. hogy a halom földjébe szórt cserepek halotti tor vagy áldozat emlékét őrzik. A kutatók szerint e/ különös szertartásnak az őspannonok hódoltak, akik Nyuga^-Ausztria területéről telepedtek be. miután legyőzték a korábbán itt élt, úgynevezett urnasiros kultúra népét. .Azoknak csak bronzfegy­vereik voltak, az őspannonok pedig vasfegyvereket használtak. Az elnevezés egyébként a római szerzőktől származik. A Dunán­túlon élt népet először Ők említik pannonokként, akiket az időszá­mitás előtti IV. században ért a velük rokonságban álló kelták támadása. Az ásatások során 2700 évvel ezelőtti sirrablás nyomaira buk­kantak a régészek. Az utóbbi két évben hitelesen feltárt hét halom közül négyet bolygattak meg a — feltehetőleg — kitűnően tájé­kozott sirrablók. Mindig azon a helyen ástak, ahol az értékes tárgyakat, a gazdagság és hatalom jeleit sejtették. Az idén tovább folytatják az ásatást a szalacskai halmokban. Különösen sokat várnak a legna-SOPRONI KÉPESLAP A SOPRONI SOPRON. Győr-Sopron m. — Újjávarázsolt parasztbarokk ház Sopron külvárosában, homlok­zatán perec, s ez jelzi: itt valaha pékmester lakott. Néhány hét múlva ország-világ láthatja majd. hogyan élt. dolgozott szá­zadokkal ezelőtt a sütő iparos. Akkor nemcsak kenyeret, pék­süteményt. perecet árult a pék. ő készítette a cukrászremekeket is. Sopronban még sokan élnek, akik annak idején gyakran meg­fordultak a mai Bécsi utca 5. ilatt, a pékház utolsó tulajdo­nosa. Sever Mihály házában. Emlékeznek rá. a mester a inss kenyér mellé jó bort is mert. Sopronban a szőlőművelésnek rangos hagyománya van, s régi-régi szokás szerint a pékek gondos szőlősgazdák is. A házat. Sever Mihály Festékgyár Szegeden SZEGED, Csongrád m. — A Budalakk saját fejlesztési alap­jából egyik legjelentősebb telep­helyét alakítja ki Szegeden több mint 40 millió forintos költség­gel. Már felépült a modern i'i­­zemcsarnok, a laboratórium, s a több mint félmillió literes föld gyobb. mintegy hetven méter át­mérőjű. 7-8 méter magas, valószínűleg tür/.sfőnöki sir fel­tárásától. Fölötte — mondják — olyan sok föld van. hogy tán emiatt nem tudták kirabolni. Rövidesen megkezdik a földvár kutatását is. hogy megismerjék az ősi települést, amely fontos gazdasági és hatalmi központ szerepét évszázadokon át őrizte, uralkodott az északra vivő keres­kedelmi útvonalak fölött és me­nedéket adott őspannonoknak, keltáknak, rómaiaknak. PÉKMESTER hagyatékát az állam megvette az örökösöktől, s a helyi muzeum gondozására bízta. A műemlék­felügyelőség mentette meg az épületet az utókornak, amely tovább őrizheti az 1666-ban épült, most rendbehozott pékhá­zat. A homlokzaton valameny­­nvit meghagytak az eredeti vakolatból, a szobákban minden a régi helyen: eredeti a kemence, a dagasztó és a kelesztőműhely, a perecszáritó. az inasszoba. Sok korabeli tárgyat őriznek egyelőre a Liszt Ferenc múze­umban. itt láthatók a pékmes­terséf. dokumentumai, itt a céh­­levél és az ónkupa. Sopron uj la.ványosságát, a sütőipar eszkö­zig őrző. bemutató pékmuze­­urnoi májusban nyitják meg. alatti tartálypark. ^x. A teljes üzemű termelés megkezdésétől számítva, évente mintegy százféle különböző fes­ték. illetve korrózióvédelmi a­­nyag kerül ki az üzemből, körülbelül 300 millió forint értékben. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évekhez képest megöt­szörözik a szegedi festékgyár­tást. Sárvári Márta --------------­A pékház udvara (cs.b.j.)

Next

/
Thumbnails
Contents