Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-01 / 18. szám
16. oldal MAGYAR HIHADO ŐSEINK NYOMÁBAN ŐSPANNON EMLÉKEK A SZALACSAKI DOMBOKON KAPOSVÁR, Somogy megye — Kaposvártól alig negyven ki- Itométerre. megkapóan szép természeti környezetben találjuk a magyar régészeti kutatás egyik legfontosabb, legnagyobb lelőhelyét. Nagyberki-Szalacska jó (csengésű név mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban, a múlt század vége óta folyamatosan előkerült szórványleletek jpggal keltettek figyelmet. A területet, amelyen sáncokkal védett, ovális alakú földvár és Böbb száz, nagyméretű halomsír fekszik, először Rómer Flóris ismertette 1870-ben, a rendszeres ásatások megkezdéséig mégis egy évszázad telt el. Megnehezítette a kutatást, togy a lelőhely mezőgazdaságiliag művelt területen van; Rómer is, 1043-ban pedig Gallus Sándor is úgyszólván alkalomszerűen dolgozhatott, s csak tilenc évvel később került sor agy kisebb, tervszerű feltárásra a fföldvár belsejében. Ez a munka, amelyet Sági Károly irányított, jelentős eredményt hozott; bebizonyosodott, hogy a Kapos folyó völgyében az átvezető utak el-ÁRVÍZVESZÉLY MISKOLC, Borsod m. — Az Észak-magyarországi Vízügyi I- gazgatóság területén szombatra virradóan Felsőbereckinél 625 centiméterrel tetőzött a Bodrog, amelynek az országhatártól Sánospatakig teijedő szakaszán tevábbra is harmadfokú, alsó szakaszén pedig másodfokú készültségbe tartanak. A gátak közötti hatalmas víztükör az erős északi szélben nagy hullámokat csap. A hullámverésnek legjobban kitett védműveken mintegy károm kilométernyi hosszúságban műanyag fóliákat terítettek !ü. Lassan tovább árad a Tisza, amelynek egész Borsod megyei szakaszán első fokú készültség van. Ugyanúgy, mint a Takta mintegy húsz kilométernyi alsó; szakaszán. Szerdára javult a helyzet az Észak-magyarországi Vízügyi I- gaztatóság területén levő folyókon. Az általános apadás követ«Estében n; gszüntették a készültséget a Sajón, a Hernádon, a Tárnán és a Takíán, s hozzáláttak a gátak helyreállításához. Még, mindig' tartanak első fokú készültséget a Tisza borsodi szakaszán. Tokaj térségében ugyanis a levonuló árhullámot egy újabb kisebb árhullám „érte atol”. A kettőnek tetőzését esü törtök re várják. lenőrzésére emelt erődítményt a bronzkortól a római korig folyamatosan használták. Az újabb kutatások 1971-ben leletmentéssel kezdődtek. A helybeli téesz a művelés megkönnyítésére talajgyaluval akarta elegyengetni a halmokat, de az elsőnél váratlanul kemény akadályba, kőből épített sirkamrába üköztek. Azonnal leállították a munkát és értesítették a Nemzeti Múzeumot. — A sirkamrák falát kötőanyag nélkül egymásra rakott terméskövekből emelték — mondja Kemenczei Tibor, az ásatás vezetője. — Előzőleg a laposra egyengetett talajt készítették elő, ahová a hamvakat és a halotti máglya maradványait hordták és csak ezután fejezték be a falakat. — Értékes leletek kerültek elő a két részre osztott sirkamrából: csészék és két nagy méretű urna töredékei, vas lándzsahegy, vaskarika. bronzból készült ékszermaradványok. Sajnos a második halom helyén már csak hitelesítő ásatást végezhettünk, mivel nem volt benne sirkamra, a talajgyalu könnyűszerrel eltüntette. De a szétdult földből urnák és csuprok töredékeit, agyagból formált szarvasmarha-fejet, vaskést és fenőkövet, orsógombot, gyöngyöket sikerült összegyűjtenünk. A leletmentés után 1973-74-ben kettőzött erővel folytatódott a munka a szalacskai dombok között. A kutatók a temetkezési szokásokból, de mindenekelőtt a leletanyagból azt akarták kideríteni, miféle népek éltek itt az európai történelem hajnalán, az időszámítás előtti VIII-VII. században. Az újabban feltárt hét halom érdekes választ adott kérdésükre. A kerámiatöredékek között több olyan darabot találtak, amelyekből a restaurátorok vörös alapon fekete meander díszítésű urnát állítottak össze. Előkerült a hires vaszari lelethez hasonló bikafejes edény is, mind ez pedig az itáliai görög gyarmatvárosokkal, etruszk és vénét területekkel való kapcsolatok bizonyítéka. — A meander motívum elterjedését több neves kutató az időszámitás előtti VII. században felvirágzott adriai görög kereskedelemmel hozza összefüggésbe. Ugyancsak ebből az időből valók a szalacskai halmok kormeghatározás szempontjából legdöntőbb leletei, a szépen megmunkált bronz- és vasfibulák -- magyarázza a muzeum tudományos főmunkatársa, aztán visszatér az előbb említett bikafejes edényhez. — A krétai bikakultuszról ugye hallott már? — kérdi. — Nos ez az edény is feltehetőleg kultikus célokat szolgált. A vallástörténeti elemzés még hátravan, az azonban valószínű, hogy ez a darab is ehhez a kultuszhoz, az akkori világvalláshoz kapcsolható. A lelet értékét növeli, hogy bár Ausztria területéről több hasonló darabot ismerünk, nálunk eddig Szálacskán kívül csak Szobon és Vaszaron találtak bikafejes edényt. Érdekes következtetésre jutottak a kutatók a halmok épitésmódjával. s a temetkezéssel kapcsolatban. Kőből épített sirkamrát csupán a legnagyobb halomban találtak, és csak egy alatt volt nagyméretű, viszonylag mely. négyszög alakú sirgödör. A többiben a jól elegyengetett földre helyezték a kivétel nélkül máshonnan odahordott halotti máglya maradványait. Bronz-, illetve vastárgyakat csak a nagyobb halmokban találtak, ez azt bizonyítja, hogy a halom nagysága és az elhunyt rangja és gazdasága között közvetlen öszszefüggés volt. Az ásatás vezetője szerint törzsi szervezetben, a katonai demokrácia fokán élt itt az egykori nép. — A fémtárgyakénál sokkal nehezebben megoldható feladat elé állított bennünket a halmok kerámiamelléklete — mondja, — ezeket ritka kivételtől eltekintve összetöri állapotban helyezték a sirba. Olyan urnát, amelyet épen temettek el és amely később a föld rvomására roskadt össze, esc.. - ’i; ómban találtunk. Bonyolítja a kérdést. hogy edénytöredékeket, sAt hamvakat a sirgödör fölé is szórtak. Kétféleképp magyarázhatjuk ezt a szokást; lehet, hogy a halotti máglyára agyagedényeket is helyeztek, s töredékeiket vitték a sirhoz, de elképzelhető. hogy a halom földjébe szórt cserepek halotti tor vagy áldozat emlékét őrzik. A kutatók szerint e/ különös szertartásnak az őspannonok hódoltak, akik Nyuga^-Ausztria területéről telepedtek be. miután legyőzték a korábbán itt élt, úgynevezett urnasiros kultúra népét. .Azoknak csak bronzfegyvereik voltak, az őspannonok pedig vasfegyvereket használtak. Az elnevezés egyébként a római szerzőktől származik. A Dunántúlon élt népet először Ők említik pannonokként, akiket az időszámitás előtti IV. században ért a velük rokonságban álló kelták támadása. Az ásatások során 2700 évvel ezelőtti sirrablás nyomaira bukkantak a régészek. Az utóbbi két évben hitelesen feltárt hét halom közül négyet bolygattak meg a — feltehetőleg — kitűnően tájékozott sirrablók. Mindig azon a helyen ástak, ahol az értékes tárgyakat, a gazdagság és hatalom jeleit sejtették. Az idén tovább folytatják az ásatást a szalacskai halmokban. Különösen sokat várnak a legna-SOPRONI KÉPESLAP A SOPRONI SOPRON. Győr-Sopron m. — Újjávarázsolt parasztbarokk ház Sopron külvárosában, homlokzatán perec, s ez jelzi: itt valaha pékmester lakott. Néhány hét múlva ország-világ láthatja majd. hogyan élt. dolgozott századokkal ezelőtt a sütő iparos. Akkor nemcsak kenyeret, péksüteményt. perecet árult a pék. ő készítette a cukrászremekeket is. Sopronban még sokan élnek, akik annak idején gyakran megfordultak a mai Bécsi utca 5. ilatt, a pékház utolsó tulajdonosa. Sever Mihály házában. Emlékeznek rá. a mester a inss kenyér mellé jó bort is mert. Sopronban a szőlőművelésnek rangos hagyománya van, s régi-régi szokás szerint a pékek gondos szőlősgazdák is. A házat. Sever Mihály Festékgyár Szegeden SZEGED, Csongrád m. — A Budalakk saját fejlesztési alapjából egyik legjelentősebb telephelyét alakítja ki Szegeden több mint 40 millió forintos költséggel. Már felépült a modern i'izemcsarnok, a laboratórium, s a több mint félmillió literes föld gyobb. mintegy hetven méter átmérőjű. 7-8 méter magas, valószínűleg tür/.sfőnöki sir feltárásától. Fölötte — mondják — olyan sok föld van. hogy tán emiatt nem tudták kirabolni. Rövidesen megkezdik a földvár kutatását is. hogy megismerjék az ősi települést, amely fontos gazdasági és hatalmi központ szerepét évszázadokon át őrizte, uralkodott az északra vivő kereskedelmi útvonalak fölött és menedéket adott őspannonoknak, keltáknak, rómaiaknak. PÉKMESTER hagyatékát az állam megvette az örökösöktől, s a helyi muzeum gondozására bízta. A műemlékfelügyelőség mentette meg az épületet az utókornak, amely tovább őrizheti az 1666-ban épült, most rendbehozott pékházat. A homlokzaton valamenynvit meghagytak az eredeti vakolatból, a szobákban minden a régi helyen: eredeti a kemence, a dagasztó és a kelesztőműhely, a perecszáritó. az inasszoba. Sok korabeli tárgyat őriznek egyelőre a Liszt Ferenc múzeumban. itt láthatók a pékmesterséf. dokumentumai, itt a céhlevél és az ónkupa. Sopron uj la.ványosságát, a sütőipar eszközig őrző. bemutató pékmuzeurnoi májusban nyitják meg. alatti tartálypark. ^x. A teljes üzemű termelés megkezdésétől számítva, évente mintegy százféle különböző festék. illetve korrózióvédelmi anyag kerül ki az üzemből, körülbelül 300 millió forint értékben. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évekhez képest megötszörözik a szegedi festékgyártást. Sárvári Márta --------------A pékház udvara (cs.b.j.)
