Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-01 / 18. szám
10. oldal MAGVAR HÍRADÓ MÁJUS ÜNNEPE Irta: SIMA FERENC Május az esztendő legszebb hónapja, a tavasz teljes kivirulásával és a nyár elközelgésével. Ma már nem lehet kideríteni, hogy Május Elseje és a többi májusi ünnep eredetileg az érett tavasz, vagy a bimbózó nyár ünneplése volt-e. Azután, hogy Marx a Munka ünnepévé tette meg május első napját, voltak véres Május Elsejék is. mert a munkásság ekkor tömegesen felvonult és követelte megilletőjogait, mire a nagytőkével egyező elnyomó hatalom közibük lövetett, rendőrökkel verette szét az ünneplők sokaságát. A Horthy-Korszakban Magyarországon is tilos volt Május Elseje megünneplése, de sok munkás azért mégsem dolgozott ezen a napon, hanem együttesen kirándultak a Budai hegyekbe, vidéken más kiránduló helyekre, kerülni akarván a vérontást, az összecsapást az ilyenkor mindig készenlétbe helyezett fegyveres erővel. A rendszerváltozás után Magyarországon, csakúgy, mint a szovjettömb más államaiban, Május Elseje kötelező diadalünneppé vált. Erről elmaradni még betegen se nagyon lehetett anélkül, hogy az ember a rendszerellenesség veszedelmes gyanújába ne essék. Minden cég, munkahely, testület teljes létszámban felvonul a parancs szerint, feldiszitett kocsikkal, amelyeken hatalmas táblák hirdetik a csoport nevét, normateljesitményének százalékszámát és a kötelezettségvállalását a norma nagyszázaléku túlteljesítésére. Nem ritkák a fenyegető és szitkozódó táblák a nyugati hatalmakra, a NATO-ra az utóbbi tizenöt évben Kínára is. A haderő is felvonul tankokkal, rakétalövegekkel, a magasban dübörögve röpködő légi flottával, fitogtatva az ütőképességet. Csehszlovákiában hol az irók, hol az ujságirók, hol az egyetemi tanárok csoportjában évről-évre kényszerítve voltam felvonulni persze én is. A város tág értelembe vett központjának minden utcája tömve volt kiparancsolt embercsoportokkal, és valamelyik mellékutcában kellett reggeltől órákon át rostokolnunk. Amig a közben mindig üvöltő hangszóró hívására mi is beletorkolhattunk a főútvonalon, a pártbasák dísztribünje előtt elhömpölygő főfolyamába az emberáradatnak, úgy dél felé, vagy koradélután. Külön tortúrába került, mire kimerültén hazavergődhettem, a néppel tömött utcákat cikk-cakkban kerülgetve ki. Azokban az utcákban a névsorolvasással szerencsére már nem ellenőrzött csoportok táncoltak, fitogtatva, hogy ők ebben is résztvesznek, mint példamutató párttagok. Nehéz, elcsigázó nap volt Május Elseje és fellélegeztünk, amikor — magunkat ott a pártbizalmiaknak kötelezően megmutogatva — szerencsésen átestünk az egészen. Ennek a gyötrelmes parádénak az égvilágon semmi köze az eredeti májusünnepségek néphagyományához, amelyben a főhelyet szintén Május Elseje foglalja el. A magyar falvak világában ma is viruló hagyomány a májusfa állítása. Május Elsejére virradó éjszakán minden vőlegény májusfát állít a menyasszonyának, sudár, virágzó fát vágva ki az erdőben erre a célra. De nemcsak a már elgyűrűzött jegyesek között szokás ez, hanem hasonlóképpen májusfát állít a többi legény is szive választottjának, ha nem is jutottak még el az eljegyzésig, sőt akkor is, ha a lány kezének elnyerése még csak titkos vágya a legénynek és éppen a májusfaállitás a szerelmének első megnyilatkozása. Ahol eladósorban lévő lány van, az nem is alszik az éjszaka első felében ekkor, hanem óvatosan kikukucskálva lesi az ablakon át, hogy hoznak-e neki is májusfát. és ha igen, ki hozza. Ahogy lenni szokott: a széplány, kivált ha még nem menyasszony, többeknek is tetszik. Ilyenkor az törté r:ik, h így május első éjszakáján több májusfát is all.tan l. neki. Van úgy. hogy két legény egyszerre érkezik oc a a magáéval és ilyenkor kisistereg a lányoshaz ablaka alatt a vetélkedés villáma: a csizmaszárakból előrántódnak a kések és azzal rontanak egymásra, a halálos párviadalt vivő szarvasbikák módjára. Valahol a végtelen magyar tanyavilágban, faluvilágban, minden május első éjszakáján történik májusfaállitáskor emberhalál, gyakran a szeretett leány szemeláttára. Ahol több májusfát is állítottak, ott másnap reggel a leány — aki kileste, hogy melyiket ki hozta — szülei segítségével ledönti annak a májusfáját, akit nem fogad el jövendőbelijének. Ez a kosáradásnak egyik ősi magyar változata. Az a legény, akinek a májusfáját kidöntötték: ért ebből a jelképes válaszból és — akárhogy fáj is — lemond róla, hogy elnyerhesse azt a leányt. A májusfa állítása néhol mégnagyobb parádéval, és nem éjszaka, hanem a reggeli órákban történik. Hont megyében a Felvidéken — ahol a népszokások különösképpen leginkább megmaradtak — Peszek környékéről tudom, hogy a májusfára kendőket és szalagokat is akasztanak. A májusfát állító legény aztán — ha van fegyvertartási engedélye — ezeket a GONDOLKOZOM, TEHÁT VAGYOK... AGYTORNA Az agytorna a szervtorna egyik legfontosabb része. Nemcsak azért, mert az agyunkkal gondolkodunk, hanem, mert az agyműködés befolyásolja a többi szerv működését is. Az agy gyakorlatai többféleképpen csoportosíthatók. A hagyomány a képességfejlesztő hatás alapján rendszerez. Eszerint megkülönböztethetünk: általános szellemi teljesítményt, munkaképességet fokozó és sajátos képességeket kifejlesztő gyakorlatokat. ,,Intelligencia-fokozás’' Az agy teljesítőképessége sokféleképpen növelhető. Gyakran elegendő jól kipihenni magunkat. A pihenést azonban mégsem tekinthetjük agygyakorlatnak, mert általa nemcsak a központi idegrendszer,, hanem minden más szervünk, sőt egész szervezetünk munkaképessége is javul. A szellemi teljesítőképességet a kiadós testmozgás is segíti. A kirándulás, túrázás, evezés, síelés, vagy akár a kertásás hasznos hatását mindenki megfigyelhette. Ezt a mindennapos tapasztalatot állat- és emberkisérletek is igazolják. Ezért ma már a testmozgás „intelligenciafokozó” hatásáról beszélhetünk. A testmozgás szellemi teljesitménynövelő hatása élettanilag könnyen megmagyarázható. Ilyenkor a vérraktárakból több vér kerül az érhálózatba, a keringés az egész szervezetben felgyorsul, és igy több vér jut az agyba is. Ezáltal javul e fontos szerv gázcseréje is, táplálása, egészséges működése. Mindezek ellenére a testmozgás mégsem tekinthető agygyakorlatnak, mert ez is — akárcsak a pihenés — á központi idegrendszeren kivid az összes többi szerv és izomcsoport teljesítőképességét is segiti. felaggatott díszeket célba veszi serétes puskájával és lelövöldözi, az összegyűlt lánysereg hallatára kedvese nevét kiáltozva. Ez a megnevezés egyébként ott különösen fontos, ahol — két eladólány is van a háznál, ha nem éppenséggel három, ami bizony elégszer megesik az egykerendszer kárhozatos szokását példamutatóan elkerülő felvidéki magyar családoknál. Ha több eladólány is van a háznál, akkor persze több májusfát is elfogad a család. De akkor a májusfákra rá kell írni a lányok nevét, hogy melyik kié. A leány nevét faragással, égetéssel, vagy szögekkel kiverve szokták már a fa felállítása előtt feltüntetni. Eladólányra nagy szégyennek számit, ha nem kap májusfát. Csúfolják is vele a többi lányok egész esztendőben. Ha meg valamibe beleszól, leintik: „Te csak hallgass! Neked májusfát se hoztak!” Hiába na, valakinek ki kell maradnia, mert Magyarországon az a hagyományos arányszám, hogy minden tizenöt legényre tizenhat lány jut, vagyis minden tizenhatodik hopponmarad. Békeidőben nincs megmondhatója, hogy miért, de leányokból egy kevéssel mindig több van. Különben ez világszerte igy mutatkozik. Furcsa rejtélye a természetnek... A városokban módosulni kénytelen a néphagyomány, mert aszfaltos, vagy betonos a ház eleje, igy hát nem lehet oda leásni a májusfát. Ehelyett hát éjjelizenét adnak a kiszemelt leányoknak a legények. Egész éjjel zeneszó és énekszó hallatszik mindenfelől városszerte: Szeretnék május éjszakáján letépni minden orgonát. Amig ölel az édes álom, diszitni véle kis szobád... A város valahány cigánybandájának minden félórája másnak van beosztva, sötétedéstől pitymallatig. Sokat is keres ilyenkor a muzsikus népség, és már (Folyt, a 15. oldalon) Gondolkodj! A legjobb agygyakorlat: a gondolkodás. Megállapították, hogy ilyenkor szintén növekszik az agy vérellátása. A kísérleti személyt felfektették egy vízszintes deszkára, amely alá nagy éket tettek. Ezután a fekvő emberrel matematikapéldákat oldattak meg. Ekkor a mérlegként működő deszka fej felöli része lebillent — jelezve a vér agyba tódulását. A gondolkodás rendkívül fontos tehát, de az sem növeli az agy minden részének teljesítményét. Ezzel elsősorban csak az agykérget foglalkoztatjuk. Mit tegyünk hát? Tanulás, olvasás, szellemi, irodai munka közben végezzünk teljesitményfokozó agygyakorlatokat! Teljesitmény-fokozó gyakorlatok Hatásuk az egész agyra, annak minden részére kiteljed. Nagyon egyszerűek. Ilyen az egyszerű törzshajlitás előre (munkahelyen nyilvánvalóan elsősorban ezt végezzük), az iskolai testnevelésből ismert gyertya (amelynél hanyatt fekvésből csaknem függőleges helyzetbe emeljük a lábunkat és a csípőnket) és fejenállás is. Ezekhez csak fokozatosan szoktassuk hozzá szervezetünket. Kezdetben a könnyebbeket végezzük és csak később térjünk át a nehezebbekre. A fordított és félig fordított testhelyzetekben ugyanis nagymértékben fokozódik az agy vérellátása. Ennek következtében az idősebbek elszédülnek és a fiatalabbak arca is kipirosodik. Aki nem tartja be a fokozatosságot, az bajt okozhat magának. Aki azonban e fontos szabály betartásával gyakorol, felfrissül. Ezek a gyakorlatok, naponta, módszeresen. néhány percig ismételve, csökkentik és megszüntetik a szellemi munka által okozott fáradtságot: növelik az agy munkaképességét és kellemes közérzetet alakítanak ki. Dely Károly
