Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-09 / 2. szám

15. oldal REFORMÁTUS SZEMMEL... AMI FÁJ... AMIRŐL BESZÉLNI KELL... Irla: MAKAR JANOS lelkész A Sors mostoha és kegyetlen, mennyire igaz: játszva emel és mosolyogva ver le... De csak egy ideig, mert ború után jön a derű és a feledésbe süllyesztés után jön a rehabilitáció! Patak vagy Pápa? Ma Pápáról senki sem szól, vagy kevesen s azok is halkan. Patak vliszi a lobogót, Patak előnyben: ma Otthon és Idekint ^s csak Patakról esik szó bármilyen formában is. Csodá-e, ha kitör belőlem a pápai féltékenység és irigység? Mit olyan esetek is kiváltanak, mint Trombitás Deziső pápai volt diák elkésett nekrológja: Dr. Segesváry Lajosról! Hát Segesváry Lajos nem volt két évig pápai diák? Sovány, magas, sápadt, örökké lobogó, gycjtogató alakja nem járt az ősi Kollégium árkádjai alatt, mintha Petőfi szellemétől ihletetten kóborolt volr a ott s véve a Petőfi vándorbotot majdan tovább állt! Én most arról akarok írni, hogy az elfeledett Pápa mennyi értéket adott. Röviden. Felesleges az olvasó előtt szólnom Jókairól és Petőfiről, ez közismert. Alázatosan kell szólnom a duná ituli gályarab-pré­­dikátorokról. Szerényen kell megemlítenem, hogyha jól emlékszem Páp nem kapott professzorokat Pataktól, de annál többet adott Pápa Pataknak!!! Láczai Szabó József, aki sokait küzdött a Pápai Főiskoláért s ugyanezt a harci kedvét vitte Patakra is s nemkülönben egy másik pápai pro 'esszor is: Heiszler József! A múltból lépjünk egy kicsit a jjelenbe: Pápa tette professzorrá Dr. Vasady Bélát, pizonyára kapott valamit Vasady Pápán, mit magával vitt Patakra, majd onnan Debrecenbe! Hajói tudom Dr. Kállay Kálmán is tanított Pápán, ha tévedek ne vétessék a fejem, mert nincs könytáram, hogy utánanyomozzakj. De hogy Dr. Török Istvánt Pápa adta Debrecennek, ez igaz. Az is, hogy osztálytársam a kis Czeglédy, Dr. Czeglédy Sándor Pápán bontogatta a szárnyait, hol egykor atyja hires professzor volt s j atott el Debrecen be egyetemi professzornak. Pápa ; Dr. Tóth Endre professzort is! Kiváló lelkészeket adott Pápa mint Bereczky Albert, Szabó Imre Vass Vince pápai hires professzor, később kecskeméti lelkipásztor. Galambos Zoltán révkomáromi lelkész. Kur Géza a hisztorikus és nyelvész} lelkész, ki pátri­árkái korával még ma is az élő ma jyarlelkiismeret a Világ négytája felé! Hadd említsem meg, hogy a Pápai Kollégium nemcsak szellemi olimpikonokat átjött, mint: Tarczy Lajos professzor, a Magyar Tudonhányos Akadémia tagja, Bocsor István történészprofesszor, kinek emlékét Kozma Andor örökíti éneg a Karthágói Harangok-ban. Zádor György jogakadémiai profesz­­szor Deák Ferenc kérésére 1848-ban a magyar igaz­ságügyet szervezte meg, a másik;pápai tanártitán: Kerkápolyi Károly előbb hadügyi államtitkár, később pénzügyminiszter lett. Voltak fizikai olimpikonok is, mint: Toldi Nagy Sándor győri lelkész, gerelyvetésben és Kótzán Mór lelkész diszkoszvetésben. De volt egy lelkiolimpikon is: Sörös Béla, ki vitte a pápai lelket és Losoncon Református Theológiai Aka­démiát létesített hitéből és nevelte az elszakított Fel­dta Debrecennek a magyarságnak, :asori lelkész, Dr. vidéknek a lelkészeket. Oh Pápai Lélek, Alma Mater, miért akarnak annyira agyonhallgatni Téged? A ma élő pápai Nagyok bocsássanak meg nekem, hogy róluk nem szólok! Franklin, N.J. 1975. január hó... AZ ÉV TÜKRE A kalendárium történetéről Ott lapul zsebünkben, táskánkban az uj naptár, s ha szeretjük magunk körül a rendet, januári tenniva­lóinkat is bejegyeztük már, mert beosztottuk — hétre, napra, órára. A következő napokban aztán — csakúgy, mint eddig — elővesszük kis noteszunkat, hogy el ne feledjük, mikor, hol kell lennünk. S ilyenkor óhatatlanul észrevesszük az idő múlását. A naptár: egy év — papírlapokba zárva. Hogy mikor kezdte mérni az időt az ember? A feltételezések szerint a csiszolatlan kőkorszak ősembere már ismerte á naptárt. Később a primitiv népek életében sorsdöntő volt azoknak az időpontoknak, egységek­nek az ismerete, amelyektől az életfontosságú mező­­gazdasági munka sikere függött. így az egyiptomiak, a babilóniaiak a Nílus, a Tigris és az Eufrátesz áradá­sának ismétlődését figyelték meg, s az égitestek járá­sával véltek összefüggéseket felfedezni. A tengerpar­tok sokat hajózó, halászattal foglalkozó lakói pedig az apály és a dagály váltakozására következtettek a Nap és a Hold járásából. Miután az égitestek mozgásával összefüggő, nagy időegységeket már ismerték, a régi korok tudósai a kisebb időtartamok mérésén gondolkoztak. így születtek meg a nap-, a homok- és a vízórák — majd a hónapokat, napokat is jelölő kalendáriumok. Persze, tévedés lenne mindjárt a papírra nyomtatott, színes, Ízes, furcsa, különös könyvecskére gondolni, amely még nem is olyan régen sok család kedvenc olvasmányai közé tartozott. Mert volt ám ,,hasonló” a jégkorszakban is, a ..pocoknaptár”. Az őslénytan kutatói fedezték fel azokat a rágcsálóma­radványokat, amelyek elhelyezkedéséből következtet­ni tudtak arra, meddig tartott a diluvium-korban a tél, a nyár, a tavasz. Egy év tehát hosszú idő, de mi ehhez képest egyetlen pillanat? Pedig hogy milyen mozgalmas, nyüzsgő az életünk, jól érzékelteti, mennyi minden történik bolygónkon hatvan másodperc alatt... Például 6000 meteor hullik le, s Földünk 1750 kilométert tesz meg Nap körüli pályáján. Egyetlen perc alatt 38 vihar keletkezik. 108 ember hal meg és 114 születik. Az emberiség egy perc alatt 29 ezer hektoliter folyadékot iszik meg és 4000 tonna szilárd táplálékot vesz magához... S a végtelenségig folytathatnánk az érdekes felsoro­lást. de már igy is több, mint egy percet időztünk a ,.perc"-nél. Bár dédanyáink sokkal több időt töltöttek az érdekességek, furcsaságok, szórakoztató népszokások olvasgatásával, amelyeket a ,.csíziók”, a kalendáriumok közvetítettek számukra. A csízió a naptár régi magyar neve. Eredetét onnan vette, hogy amig a naptár mai alakja nem vált haszná­latossá, a legfontosabb napokat — hónapok szerint — versbe szedték, s a kezdő szavakról Cisió Janusnak nevezték. A kalendárium pedig a görög „kálendé" (hónap eleje) szóból ered. s a nyelvújítás alkotta helyette a naptár szót. Az első magyar naptár 1446-ból való. Azt követte a többi, egvre gazdagodó tartalommal. A babonaságok, históriai érdekességek mellett egészségügyi javallatok, gazdasági, csillagászati és erkölcsi tanácsok tarkították lapjait. Később helyet kapott a kalendári­umban a divat, a szépirodalom, a grafika, a politika is. Napjainkra mindebből nem maradt más, mint a képekkel, rajzokkal, metszetekkel, fotókkal színesí­tett. díszes fali naptár. S az a másik, a kicsi a zsebünkben. Amelyekbe már bejegyeztük — hétre, napra, órára — legközelebbi tennivalóinkat. Vegyük hát gyorsan elő. s ragasszuk a megfelelő helyre az itt következőket: Holnap házassági évfordulónk Holnap feleségem névnapja Holnap feleségem születésnapja Holnap férjem névnapja Holnap férjem születésnapja Holnap édesanyám névnapja Holnap édesanyám születésnapja Holnap édesapám névnapja Holnap édesapám születésnapja Holnap lányom névnapja Holnap lányom születésnapja Holnap fiam névnapja Holnap fiam születésnapja "HIÁBA ONTA VERT?’’... (Folyt, a 12. oldalról) jár. Húsz napot tölthettem az országban. Sokat láttam és megtudtam, mi az. ami minden észak-ko­reainak legjobban a szivén fekszik. Az egyesítés. Ezt a gondolatot fejezik ki az óvodások dalai, a hivatalos jelszavak, erről beszélnek diákok, munkások és parasztok. A félsziget egyesítése révén — mondják — ötven­millió lakosú ország jönne létre, amely ihletet merít­hetne gazdag nemzeti hagyományából és hozzájárul­hatna Kelet-Ázsia gazdasági és kulturális fejlődésé­hez. Minden észak-koreai, akivel, beszéltem, kész lenne minden megtakarított pénzét az egyesítésre áldozni. Hitetlenkedésemet látva, egy fiatal parasztlegény csodálkozva kérdezte: — Hát te nem adnád oda a pénzedet, hogy megsza­badítsd az éhségtől és a nyomortól testvéreidet? Mi a testvéreinknek tekintjük azokat, akik délen élnek. Elszorul a szivem, ha arra gondolok, hogy mennyi könnyet és vért ontott már ez a nép. Forrón kívánom, hogy a koreaiak ne harcoljanak többé testvéreik el­len. Ezeknek a gyönyörű hegyeknek egyikén, nem messze innét, harcolt és elesett egy fiatal. 18 éves kapitány. A bátyám. Eduard Kim VÉGÜL Télbetévedt nagy utazások után az ember mindent kirakosgat a házból. Kiáll végül a fényre ő maga, hogy nőjjön hosszú ujja meg füle. Tyukocska elmegy, tücsökciripelés bejön, busz megáll, a viz hideg. Minden egyenlő lesz önmagával és megszeretik gyönyörű nagy bűnüket. Szikora János

Next

/
Thumbnails
Contents