Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-17 / 16. szám

8. oldal MAGYAR HÍRADÓ A HITLER-REJTÉLY Irta: ACZÉL BENŐ Azokban a félelmetes időkben, mikor Hitler még aktuális volt. azt Írtam: nem lehet kitalálni, hogy egy örült minek hiszi magát: a rejtély az, hogy ha kínai császárnak képzeli magát, az egész család elkezd kínaiul tanulni. A napokban végignéztem egy úgyne­vezett ..documentary”, vagyis hite­les okiratok és tanúvallomások alapján készült filmet, amely azt mutatta, hogy közel jártam ugyan az igazsághoz, de a teljes igazságot mégsem találtam el. A filmből ugyanis kiderült, hogy Hitler nem kínai császárnak, hanem az Úristennek képzelte magát. A film szerint ugyanis uj embereket akart teremteni, hogy az ezer évre tervezett „Harmadik Birodalmat” rájuk alapítsa. Kicsit mégis szégyellte a dolgot, mert a tervet titkosnak szánta. Lényege az volt. hogy kiválogatják a legszebb „álja tipusu” nőket s ezeket összepárosítják a legszebb ugyancsak „álja tipusu" férfiakkal s az igy született csecsemőkből összegyűlik az uj emberfaj, amelyre az ezeréves német birodalmat rá lehet bízni. Hogy milyen a „tökéletes álja”, az Hitler képzeleté­re volt bízva: szőke, kékszemű, keskeny arcú, vékony szájú. A terv neve „Lebensborn” volt, aminek az értelme bizonytalan: valami olyasmi, hogy „életre­­termett", vagy „életre méltó”. A terv kivételét a Führer Himmlerre bízta, ami elég különös, mert Himmler nem volt válogatott álja típus, (igaz, hogy Hitler sem): olyan képe volt. mint egy számtantanár­nak, fakó és unalmas. Hitler maga legalább tetszett a nőknek: Németországban „der schöne Adolf” néven emlegették. De Himmler egyáltalában nem volt az a dalia, akinek a Führer a jövő német fajtát elképzelte és meg akarta teremteni. Hitler maga szellemileg fél, vagy negyed művelt ember volt, afféle „politikus csizmadia”, amivel nem akarom a csizmadiákat megsérteni, de ezt a kifejezést használták, vagy még mindig használják Magyaror­szágon azokra a nagyképű emberekre, akik hozzá­szólnak olyan dolgokhoz, amikhez nincs meg a szük­séges iskolázottságuk. Ha egy diktátor tartozik ehhez a típushoz, nagy baj mert neki senkisem meri megmondani, hogy olyasmiről beszél, amihez nem ért. Sztálinban is volt ebből a fajtából valami, noha ő okosabb ember volt, mint Hitler. De olvastam egy kéziratot Lukács Györgytől, amelyben a szerző, akinek hozzáértését bajos tagadni, többször is hivatkozik Sztálinra, mint irodalmi tekintélyre. Holott Sztálin tehetséges ember volt ugyan, de éppen irodalomban egyenesen ha'tökör. Már most nehéz egy olyan általánosan gyűlölt emberről, mint Hitler, tárgyilagos véleményt mondani, de noha elfogultságomat vele szemben nem tagadhatom, az bizonyos, hogy kiváló politikus volt. Mi a politikus? Az az ember, aki a tömegeket rá tudja beszélni, hogy őt kövessék. Ehhez Hitlernél jobban senki sem értett Németország egész történetében. Még Bismarck sem. Még azt sem tartották őrületnek, mikor uj emberfajt akart teremteni. Nem tudom ugyan, hogyan vélekedtek a tervről az iskolázott német emberek, de a félműveltek bizonyára el tudták képzelni, hogy ha Istennek sikerült hat nap alatt megteremteni az eget és a földet, az emberrel együtt, akkor talán valamivel hosszabb idő alatt, a Führernek is sikerülhet. Az egész német nép vele őrült Hitlerrel és akinek voltak is aggályai, annak sem a helyes okokból. Például voltak, akik kifogásolták, hogy Hitler kizárta a német jövőből a német zsidókat s azzal megfosztotta magát tudományos eredményeiktől. De ezek nem gondolták meg, hogy a gyilkos zsidógyűlölet Hitler legerősebb politikai fegyvere volt. amely nélkül a hatalmat sohasem tudta volna megszerezni. Ady egy verssorában ösztönszerű leg rátalált a poli­tika nyitjára! „Boldog kocsis: egy lovat üthet...” irta. A németek kaptak pár millió embert, akiket üthettek. Ezért mentek Hitler után. Enélkiil akkor AZ ESEMÉNYEK NYOMÁN A DOMINÓ ELMÉLET EREDETE Amikor Ford elnök a közelmúltban azzal a kéréssel fordult az Egyesült Államok Kongresszusához, hogy tegye lehetővé Kambodzsa és Délvietnam nagyobba­­rányu támogatását, előterjesztését azzal az érvvel tá­masztotta alá. hogy a két ország sorsa és jövője a világ színe előtt egyben próbaköve Amerika állhatatossá­gának és szavahihetőségének is — válasz a kérdésre, hogy szorongatott helyzetükben számithatnak-e reá barátai és szövetségesei? Az elnök ezzel az érvvel — uj változatban ugyan, de alapjában ugyanazzal a tarta­lommal visszaidézte az amerikai politikai szintérre azt a fogalmat, amely hosszú-ideje az Egyesült Államok ázsia-politikájának középpontjában áll: az úgyneve­zett dominó-elméletet. A fogalom akkor keletkezett, amikor a kinai kommunisták eldöntő erejű győzelmet arattak az ázsiai kontinensen Csang-Kai-Sek fölött. Az Egyesült Államok Biztonsági Tanácsának, a min­denkori amerikai elnök legjelentősebb tanácsadó­szervének 1950 februári ülésén született meg az a memorandum, amely az elnököt arra figyelmeztette, hogy Amerikának minden ereje latbavetésével meg kell akadályoznia a kommunisták további térhódítá­sát Délkelet-Ázsiában. A memorandum szószerint a következőket állította: „Kiindulópontnak tekinthet­jük. hogy amennyiben Indokina kommunista kormányzat alá kerül, abban az esetben Thaiföld és Burma is elkerülhetetlenül kommunista uralom alá jutnak. Délkelet-Ázsia politikai egyensúlya egy ilyen esetben igen veszélyessé válna.” Ezt követően Dulles külügyminiszter az elméletet politikai koncepcióvá TAVASZ ES IFJÚSÁG Ha még ifjú volnék s nem nyomna mindenféle gond és fojtó aggodalom, ezen a tavaszon a nőknek azt mondanám (s magamban titkon még most is ezt mondom ta­lán): legyetek szépek! nézzétek, a téltemető-virág pici sárga szirmaiba temeti a tél irtózatát, a hóvirág, a kankalin, a nárcisz már elfeledte, milyen rettenetes volt a naptalan ég, a fagyott föld s a vajúdás is. Legyetek szépek! annyit ringtatok virágként már a férfirimek kuszán összefonódó indáin. Legyetek meghatók, mint a nefelejcs és hódítók, mint a jácint. Legyetek szépek, gondok temetői, jeltelen tömegsír­jai a szenvedésnek. Legyetek emésztő, édes pondrói a fájdalomnak, az önvádló hideglelésnek. Legyetek szépek, ringó bölcsők az utcán, a szobá­(Folyt. a 13. oldalon) sem mentek volna utána, ha azt Ígéri, hogy a menny­országba vezeti őket. Egy dolog fel kellett hogy tűnjön mindenkinek, aki a ..documentary” fimet látta? A kihallgatott tanuk, vagyis Hitler volt hivei közül még életben maradtak, mind rettentő pofák voltak, és nyomait sem mutatták az „ideális árjának”. De lehet, hogy azért, mert túl üregek voltak. Hogy is szól az a Goethének tulaj­donított rigmus: „Semmi sem tart örökké, A legszebb zsidó is lesz öreggé (Nichts dauert ewig, — Der shőnste Jud wird schäbig) A „iebensborn mozgalom” nem volt eredményes: a Gretcheriek hiába vállaltak fiút szülni a Führr iránt érzett szerelemből. Az „ideális árja” nem születeti meg. de talán csak azért, mert a Führernek. hál' Istennek (az igazinak) nem volt elég ideje hozzá... formálta és a franciáknak Indokinából való kivonulá­sa után a Seato-egyezménvben megvonta azt a határ­vonalat. amelyen túl minden kommunista terjeszke­dés a szabad világ alapvető érdekeit súlyosan veszé­lyeztetné. Végül pedig maga a szó, a fogalom, hogy a „dominó-elmélet” — Eisenhower elnöktől Származik. 1955 április 7-iki sajtókonferenciáján mondotta a következőt: — Ha az ember dominó-köveknek egy sorát szoro­san egymás mögé állítja és az elsőt felborítja, akkor biztos lehet abban, hogy a legutolsó dominó is elterül. Az elnök ezután kifejtette véleményét arról, hogy ha Indokína a kommunisták kezére kerül, akkor az rendkívüli veszélyt jelent Japán, a Fülöpszigetek és Ausztrália számára. A hasonlat a sorraterülő dominólapokról kerek 25 esztendővel ezelőtt jelent meg a világlapok hasábjain. S azóta is: ritkán került le onnan. Historikus I S • 7, •E-M-L-eI ■mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmJ. Henry A. Kissingeren és társain végtelen szomorú­ság nyomai voltak láthatók közel-keleti tárgyalásai­nk legutóbbi ideje alatt. Ennek oka egyrészt a fá­radtság, az egyiptomi-izraeli tárgyalásokon elért lassú haladás vagy talán a Washingtonból érkezett rossz hírek lehettek. Amint Izraelből Saudi Arábiába tartott Kissinger repülőgépe, a riporterek elbeszél­gettek a külügyminiszterrel, aki a jelenlegi világhely­zetet a legpesszimistábban festette le. Ennek bizonyos hátterét az képezte, ami a Kongresszusban jelenleg történik és aminek következtében az Egyesült Államok külföldi befolyása egyre inkább megcsorbul. Kissinger azt mondta a riportereknek, hogy a Saigonnak nyújtott segély erős lecsökkentése miatt az észak-vietnamiak felkészültek, hogy legsúlyosabb tá­madásukat hajtsák végre Dél-Vietnam ellen. Ha Kissinger már 1972-ben tudta volna, hogy a Kong­resszus lecsökkenti a Dél-Vietnamnak küldött katonai segélyt, akkor az 1973-as párizsi tüzszüneti tárgyalásokon egészen másként vezette volna az egyezkedési megbeszéléseket. Akkor azt feltételezte, hogy Saigon elegendő katonai és gazdasági támoga­tást fog kapni ahhoz, hogy megvédelmezze magát, és nem kell számolnia hadianyag-, üzemanyag- és felsze­reléshiányra. Kambodzsa várható elesése szintén közvetlen hatással volt a jelenleg folyó közel-keleti tárgyalások­ra. Az izraeliek sokkal óvatosabbak lettek azzal szemben, hogy Amerikának vagy bármelyik ország­nak a biztosítékait készpénznek vegyék. Szíria elnöke, Hafez al-Assad szintén azt mondta Kissingernek, hogy most már kevésbé aggódik Izrael miatt, mert Izrael hamarosan elveszíti az amerikai támogatást, akárcsak Kambodzsa.

Next

/
Thumbnails
Contents