Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-10 / 15. szám
MAGYAR HÍRADÓ IS. oldal HIRES MAGYAR VILÁGJÁRÓK Teleki Sámuel Afrika térképén az egyik vulkán magyar nevet visel. A magyarázatot Höhnel osztrák térképész útikönyvében találjuk. ,,Balra tőlünk tőszomszédságunkban a sötét-fekete kuphegyből állandóan, mint valami kémény, hatalmas füstoszlop szállott föl. Jobbra tőlünk, az az alacsony, kerek kráter állott, a maga meredek, sárga, zöld és vörös színű lejtőivel, amelyet tulajdonképpen látni akartunk. Néhány lépéssel előttünk a legújabb időkből való törmelékes lávafolyam öt-tiz méter magas széle állott. Egészen hirtelen és csak a közvetlen közelből pillantottuk meg annyira, hogy csodálkozva, akaratlanul is meg kellett lépteinket lassítanunk... A Rudolf-tótól délre fekvő ezen egészen vulkáni tájnak, elég sajátságos, bennszülött neve nincs, úgy látszik tehát, hogy az ott uralkodó borzasztó erőktől való titkos félel'em a bennszülötteket ezen ijesztő helyektől távoltartja. Magam tehát bátorkodtam a vulkánt az expedíció vezéré"^ tiszteletére Teleki-vulkánnak elkeresztelni, mert neki tartatott fenn, hogy a sötét világrész ezen legfrissebb tűzhelyéről a világot értesíthesse.” Ha csak ennyi felfedezéstörténeti eredménnyel zárul a hires magyar főnemes afrikai vadászutja, már nem mondható sikertelen vállalkozásnak. Szerencsére ennél jóval többről beszélhetünk. A vadászszenvedély párosult a felfedezői hajlammal, s a kettő együtt a vulkán mellé két, a fehér emberek számára addig ismeretlen tavat is odarajzolhatott a kontinens térképére. Teleki vadászszenvedélyét a Kárpátokban felnőtt vadak pompás trófeái egy idő után nem elégítették ki. Anyagi lehetőségei megengedték, hogy nemcsak más államokban, hanem más kontinenseken is hódoljon passziójának. Erre a legalkalmasabbnak Afrika látszott, a változatos nagy vadak birodalma, a még, részben ismeretlen területek bejárása. A művelt Teleki nem volt tudós és kutató vénáju ember, ezért expedícióját úgy kívánta megszervezni, hogy azon a földtudományok valamilyen szakértője is részt vegyen. 1886 tavaszán barátja, Rudolf trónörökös adriai jachtján megismerkedett egy pozsonyi születésű, osztrák tengerésztiszttel, aki értett a térképezéshez és örömmel vállalta, hogy részt vegyen az afrikai expedíción. A találkát nem az Osztrák-Magyar Monarchia területén beszélték meg, hanem Zanzibárban, a szegfűszegeiről hires fűszerszigeten. A Kelet-Afrikába tartó expedícióknak ez a Tanzániával egyesült sziget volt a kiindulópontja. A magyar gróf nemcsak a pénztárcáját nyitotta ki, hanem a szervezőmunkából is kivette a részét, ugyanis atléta termete szívóssággal, akaraterővel és szervezőkészséggel párosult. Ma úgy mondanánk: vérbeli menedzser volt. Mindez annál inkább kívánatosnak A HÍRNÖKTŐL A LEVÉLIG (Folyt, a 14. oldalról) Az idő változásával változott a levelek hangja, funkciója. Társadalmi érintkezési forma lett. A pesti magyar—német levelező könyv szerint jó Ízlésű ember csak levélben kérheti meg imádott hölgye kezét, levélben hívhatja meg barátait. De csak megfelelően körülirt. gondosan megfogalmazott levélben. Könyvek jelentek meg, amelyek példát adtak, hogy kell hivatalos és magánleveleket Írni: barátnőtől kabátfazonhoz tanácsot kérni, háztartási alkalmazottról előző helyén informálódni, vőlegénynek szakitólevelet irni. Kádár Márta Kelet-Afrikában látszott, mert háromszáz főben állapították meg a létszámot, élükön a több afrikai nyelvet beszélő Dzsumba Kimemetával, a néger vezetővel. A teherhordók cseretárgyakat, élelmet, puskaport, sátrakat, és sok más holmit vittek magukkal. így például feljegyezték, hogy különböző hosszúságú kelmékből 100 karminvörös, 250 sötétkék és 600 fehér anyag került a 2800 kilogramm, változatos színű üveggyöngy, az ugyancsak ajándéknak és cseretárgynak szállított három, különböző tipusu kardarzenál, valamint az ötkilós hordócskákban tárolt 400 kilogramm puskapor mellé. Teleki útját éppúgy beárnyékolták különféle bosszúságok, kellemetlenségek, mint más expedíciókét. Egyszer a könyv- és térképládájukat lopták el, máskor a talpraesett néger vezetőt, Kimemetát zárták az adósok börtönébe, vagy éppen egy elefánt szétzúzta a csónakjukat. Mindezért azonban bőséges kárpótlást nyújtott részben a vadászat, részben az alpinista vállalkozás, de elsősorban a fehér ember számára eddig nem látott tavak, vulkánok megismerése. Teleki vállalkozása nem szolgált gyarmatosító érdekeket, igy mind az útvonal megválasztásában, mind egyéb vonatkozásokban függetleníthette magát. 1887 júniusában indult a hires vulkán, a hósipkás Kilimandzsáró megmászására, amit eddig senkinek sem sikerült meghódítani. De adjuk át a szót Hóhnelnek: ..Késő délután a Kibo is feltűnt a látóhatáron: a Kilimandzsáró mindkét csúcsa, valamint az őket öszszekötő, szép hajlású nyereggerinc, tisztán voltak láthatók. A lenyugvó nap mindkét csúcsot izzóvá tette, utána azonban a meredek Kimavenszi sűrű felhőköpenyegébe burkolózott: csakis a hóval takart Kibo ragyogott egyszerű, nemes pompájában tovább is, az éj sötétjében... Mialatt Teleki gróf útját egyedül folytatta, magam mohón faltam a kőhöz hasonló keménységű darabosjeget, azután aneriod barométerről leolvastam, hogy 4900 méter magasságban vagyok, és végül teljesen meglévén elégedve az elért eredménnyel, édes álomba merültem, ami ellenállhatatlan erővel fogott el... Teleki gróf anélkül, hogy magát legkevésbé is fáradtnak érezte volna, még egy óráig nagy lépésekben ment fölfelé: csakis ekkor érezte füledobját feszülni, ami bizonyos fülzugással volt egybekötve; ennek dacára útját folytatta. Mialatt bal felé egy hamu alkotta völgyön keresztül ment, hogy a hóhoz jusson, amelyet ott a Kibo lejtőjét már megszakítatlan felületként takarta, észrevette, hogy ajkai erősen elkezdenek vérezni... Észrevette, hogy az álmosságnak aligha fog ellene állhatni; mivel pedig veszedelmessé válhatott volna, ha ebbeli vágyát kielégíti, eltökélte, hogy viszszafordul. Aneroidja 411,3 millimétert mutatott: 5310 méternyi magasságra jutott tehát föl.” Teleki pompás szervezete sem tudott tehát megbirkózni az 5895 méter magas Kilimandzsáróval, bár mindaddig ő hatolt fel a legmagasabbra. Amig eljutottak a Kenya vulkánhoz, ütjük bővelkedett különféle veszélyekben. A térképész megbetegedése miatt Teleki egyedül vágott neki az újabb, ezúttal 5194 méteres csúcsnak, de itt sem érte el a célját, 4680 méteren vissza kellett fordulnia. Az alpinista sikereknél és balsikereknél értékesebb, fontosabb események leírása kerülhetett később a naplóba. Az expedíció vezetője úgy határozott, hogy északnak tartanak, arrafelé, amerre előttük még nem járt fehér ember. Ez a döntés szerencsésnek bizonyult. hiszen Teleki Sámuel vállalkozására ezután vártak igazi felfedezői sikerek. 1887. november elsején a karaván tábort bontott és útra kelt. Áthaladtak a láthatatlan vonalon, az Egyenlitőn. majd szárazabb területen nyomultak előre, sokat szenvedve a vízhiánytól. Az expedíció ..éléskamráját" Teleki töltötte fel. Előfordult, hogy egyetlen nap 2 zebra, 2 orszarvu és 5 bivaly került terítékre. Teltek a hónapok és semmi említésre méltó esemény nem történt, csak különféle vadászkalandok érték egymást. 1888 március 6-án azután az egyik hegygerincről megpillantottak egy állóvizet.,,Ebben a percben összes eddigi fáradalmainkat és minden elénk gördülő veszélyt elfelejtettünk, egyedül annak a büszke örömnek éltünk, hogy fölfedező utunkat siker koronázta" — irta Höhnel. , A 300 kilométer hosszú és 50 kilométer széles, a Balatonnál mintegy 12-14-szer nagyobb felületű vizet Teleki barátjáról, Rudolf-tónak nevezte el. De ez a tó csak részben okozott felüdülést, mert a vízben az expedíció tagjai ugyan kellemesen kipihenték fáradalmaikat, inni azonban nem tudtak belőle, mert sós volt. Ezen azután úgy segítettek, hogy borkősavat dobtak bele. a viz pezsgett és ihatóvá vált. Itt találkoztak azután a még működő vulkánnal, amely ma is az expedíció vezetőjének nevét őrzi. Nem sokkal később megpillantották a két Balaton kiterjedésű másik tavat, amelyet Teleki Sámuel Stefánia-tónak keresztelt. Ekkor a magyar felfedező megálljt parancsolt, és az elcsigázott karaván visszaindult. Az expedíció eredményét Futó József professzor egy közelmúltban megjelent könyvben igy összegezte: ,,A Teleki-expedició rövid idő alatt ért el világviszonylatban is nagy eredményeket. Teleki szervezőképességével és Höhnel térképészeti tudásával terjedelmes fehér foltot tüntettek el Kelet-Afrika térképéről. Az expedíció elsőnek haladt végig a kelet-afrikai árokrendszerhez tartozó Najvasa-árkon, elsőként hatolt át dél-északi irányban a mai Kenya területén. Eredményeinek tudománytörténeti jelentőséget ad az a körülmény, hogy azokra támaszkodva mutatta ki Edward Suess, a világhírű osztrák geológus, a kelet-afrikai és sziriai tektonikus árokrendszer összefüggését, korszakalkotó megállapítását téve Földünk fejlődéstörténetére. Hasonlóan jelentős tudományos eredményekhez vezetett a tengerparttól távol működő vulkán felfedezése, megcáfolva azt a korábbi hiedelmet, miszerint a vulkáni kitörés mozgatóereje a mélybe szivárgott és ott gőzzé vált tengervíz feszitő energiája." Pataki Béla Pál GONDOLATOK Frázis: használt szavak viszonteladása. *** Kisautósok vigasztalására. A vörös lámpa előtt minden autó egyforma. *** Az ostobaság nem szégyen, olvasom, csak az, ha nem vesszük, észre. *** Ne azt kívánd nekem, hogy jövőre sok pénzem legyen. Elég pénzem legyen! *** A mérsékletből is megártja sok! *** Tanács prófétáknak: A próféta ne nyújtson be utólag számlát. Tanács rágalmazóknak: Csak ne konkrétan! A bűn elévül, a vád cáfolható, a gyanú örök.
