Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-10 / 15. szám

MAGYAR HERALD Amerikai szellemű magyar újság American in spirit Hungarian in language EGYESÜLT MAGYAR HETILAPOK UNITED HUNGARIAN WEEKLIES Hew Brunswick MAGYAR HERALD, Perth Amboy HERALD, Passaic FREE PR ESS, Trenton FÜGGETLENSÉG and JERSEY HERALD, Bethlehem, Pa. HUULD6 VOL. 67. ÉVFOLYAM - No. 15 SZÁM SINGLE COPY 30c - NEW BRUNSWICK, N. J. - Thursday, April 10, 1975 A saigoni légikatasztrófában kétszázan haltak meg SAIGON, Dél-Vietnam — Az Egyesült Államok Légierejének óriási gépe vietnami háborús ár­vákkal volt tele. hogy őket az E- gyesült Államokba szállítsák. A repülőgépen utazó árvák és kísé­retük közül közel kétszázan éle­tüket vesztették a felszállás után tak a gép ajtajai. A légnyomás hirtelen lecsökkenése miatt az utasokról leszakadtak a ruhák. A kórházi orvos közölte, hogy csaknem minden halottat ruha nélkül találtak a repülőgép roncsai között. A nagykövetség közleménye szerint a gyermeke­Szénától Glenn: Akaraterő hiánya miatt veszítenek a dél-vietnamiak bekövetkezett légikatasztrófá­ban. Az Egyesült Államok nagykö­vetségének közlése szerint lega­lább 100 kisgyermek és húsz fel­nőtt túlélte a légiszerencsétlen­séget. Ez a katasztrófa a legsú­lyosabb az U.S. légiközlekedésé­nek történetében. Úgy vélik, hogy az áldozatok közül néhártyan már akkor kizu­hantak a repülőgépből, amikor 23.000 láb magasságban felnyil­ken kivid 44 főből álló kiséret és 16 főnyi személyzet volt a repü­lőgépen. A gép ajtajainak felnyilása u­­tán a gép pilótája kényszerleszál­lást hajtott végre a közeli rizs­földeken. miközben robbanás történt. A robbanás azt a részt sújtotta legerősebben, ahol a gyermekek tartózkodtak. A sze­mélyzet tagjai közül néhányan a repülőgép tetején át zuhantak ki a földekre, és többek közülük é­­letben maradtak. WASHINGTON — John Glenn ohiói demokrata szená­tor újságíróknak azt mondot­ta, hogy a vietnami esemé­nyek drámai megváltozásáért nem az amerikai segély hiá­nya, hanem az akarat hiánya a felelős; a dél-vietnamiak saját akarata hiányzik. Glenn szörnyűnek nevezte a dél-vi­etnami katonák akcióit, mely­nek során polgári személye­ket lőttek agyon, csakhogy elmenekülhessenek a közelgő kommunista haderő elől. A lezuhant óriásgép roncsai Jachson követeli a titkos szerződések feltárását ALBUQUERQUE, N. M. — Henry Jackson szenátor azt követelte Henry A. Kissinger külügyminisztertől^ hogy minden titkot tárjon fel, ami­ről a dél-vietnami kormánnyal való tárgyalásai során beszél­gettek. “Úgy vélem, kérhet­jük tőle, hogy eskü alatt nyi­latkozzon az úgynevezett “el. kötelezettségek”-ről — mon­dotta Jackson. “Mielőtt Kis­singer külügyminiszter bár­mit is szólna Dél-Vietnam to­vábbi ügyeiről, elő kell állnia és teljesen világossá kell ten­nie azokat az Ígéreteket, amelyeket valószínűleg a “Ez a dél-vietnami katonák harci szellemének teljes ösz. szeomlását jelenti. Kétséges, hogy ezek a katonák képesek lesznek újból olyan erőt kép­viselni, amely által megvédel­mezhetik Dél-Vietnam hátra­levő részét” , — mondotta Glenn. Glenn tragédiának nevezte Vietnam elvesztését, de nem tudná megmondani, hogy ezt Lón Nol elnök elmenekült Kambodzsából PHNOM PENH, Kambod­zsa Lon Nol kambodzsai elnök repülőgépen elhagyta a kommunista haderő által ost­romolt fővárost. Mielőtt el­távozott volna, katonaságot vonultattak fel, hogy a Khmer Rouge katonáit meg­akadályozzák az áttörésben. A 62 éves elnök több mint 30 személy társaságában távo­zott a Pochentong repülőtér­ről, miközben a lázadók ágyuzták és rakétázták a te­rületet. Az eltávozottak között van, Long Borét miniszterelnök és miként lehetett volna meg­előzni. A volt haditengerésze­ti ezredes és asztronauta vé­leménye szerint van elég pénz ahhoz, hogy a háborútól súj­tott Dél-Vietnamot segélyben részesítsük. Ahhoz azonban nem szabad folyamodni, hogy újból amerikai katonákat küldjünk Dél.Vietnamba. Ezáltal a harmadik világhó. ború kezdődhetne el, mondot­ta a szenátor. Glenn arra is kitért, hogy egyetért a 22.8 billió dolláros adóvisszatéritési törvénnyel, mert ezáltal az amerikai gaz­dasági élet uj erőforráshoz jut. Véleménye szerint az 1976-os elnökválasztáson na­gyon erősen előtérbe kerül az a tény, hogy a jelenlegi gaz­dasági válságból hogyan lá­bal ki az ország. “Ha a gazda­sági élet nem javul meg 1976- ra, akkor szinte bárki győzel­met arathat az elnökkel szem­ben” — mondotta Glenn. Lon Nol becsének családa is. Lón Nol és kísérete a thaiföl­di Utapaón át az indonéziai Dzsakartába repült. Vannak olyan közlések, hogy Lón Nol az Egyesült Államokba szán­dékozik utazni, hogy Hawaii szigetén orvosi kezelésben ré­szesüljön. Ugyanitt kezelték 1971-ben is, amikor agyvér­zés következtében megbetege­dett. TILTAKOZÁS SHELEPIN ELLEN LONDON — Alexander Shelepin szovjet kereskede­lemügyi főnök, és a KGB ne­vű titkosrendőrség volt feje a skóciai Glasgowban azt mondta, hogy fizetett tiltako. Dióhéjban... WASHINGTON — Ford el­nök úgy határozta, hogy nem állítja helyre a Fehér Ház 1 udományos és Technológiai hivatalát, amit még Richard M. Nixon szüntetett meg. Ford inkább afelé hajlik, hogy tudományos tanácsadókból ál­ló testületet létesít, ami va­lószínűleg három személyből fog állni. Fordot több tudomá­nyos társulat kérte arra, hogy a hivatalt állítsa helyre, amit még Dwight D. Eisenhower elnök alapított az első orosz űrhajó felbocsátása után. • BELGRAD — Dr. Slavko Milosavlevski, a Makedón Kommunista Liga titkárságá­nak tagja 1974 decemberében elhagyta Jugoszláviát és az Egyesült Államokba jött. Milosavlevski elégedetlenné vált Tito elnök politikájával szemben, és ezért eltávozott az országból. Diplomaták sze­rint Milosavleski nagyon tá­jékozott a jugoszláviai belföl­di helyzettel, mivel hosszú időn át volt a területi kom­munista vezetőség élén. • LONDON — A Londonban kiadott legnagyobb angliai új­ságot, a Daily Mirrort megha­tározatlan időre beszüntették, mert az alkalmazottak közül 1,750 személyt elbocsátottak. A Daily Mirror három millió példányát Londonban, más­fél millió példányát pedig Manchesterben nyomtatták. zók tüntettek ellene, és meg akarták rontani nagybritan­­niai látogatásának célját. Shelepin szerint mindez hiá­bavalónak bizonyult, mert nagyon eredményes tárgya­lásokat folytatott a Brit Ke­reskedelmi Szövetség Kong­resszusán. Az 56 éves Shelepin ellen zsidó és ukrán menekültek tüntettek, akik Shelepint gyilkosság és elnyomás miatt vádolták, amit 1958—1961 között, titkosrendőrfőnöksége idején elkövetett. Shelepin szerint a tiltakozók fejenként 12 dollárt kaptak, és igy bé­relték föl ellene őket. Kongresszus jóváhagyása nélkül tett.” Kissinger kijelentette hogy az Egyesült Államok­nak inkább erkölcsi, mintsem törvényes kötelezettségei len nének Dél.Vietnam megsegi­­lésére. “Úgy gondolom, hog' a dél-kelet ázsiai konfliktus befejezése által erősödni fog pozíciónk európai szövetsége­seink irányában, mert ők el­lenezték a dél-kelet ázsiai há­borúban való részvételünket” — jelentette ki Jackson sze­nátor.

Next

/
Thumbnails
Contents