Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-13 / 11. szám
16. oldal A MULT ÉS JELEN Budavári Palota Budapest, 1975 március hó... A Budai Várról az első okleveles adat 1256-ból származik. A sziklafensik déli részén már a XIII. században elkezdett épülni a palota ősi magja. Eredetileg védelmi célt szolgált, s a feladata az volt. hogy a mai Erzsébet-hidtól kissé északra levő dunai átkelőhelyet és az ország egyik legfontosabb — a krisztinavárosi Ördögárok mentén húzódó — főútvonalát ellenőrizze. A XIII. századi épületeket és erődfalakat nagyrészt már a XIV. század első évtizedeiben lebontották az Anjou-kori uralkodók: Róbert Károly és Nagy Lajos azonban újabb építkezéseket rendeltek el. Az Anjou-kori palota 1340 és 1266 között épült. E déli erőditményrendszeríí mag a keleti oldalon észak felé húzódott, s az épületszárnyat északkeleten a gótikus kápolna zárta le. Zsigmond hosszú uralkodása alatt (1387-1437) kialakult a középkori palota tömbje, amely tornyokkal, keresztárokkal elválasztott, három belső udvart körülvevő épületsorból állott. Az emlitett Anjou-kori épületektől északra Zsigmond kiépítette az árkádokkal övezett díszudvart, melynek északi oldalán emelkedett a későbbi hírhedt börtönné vált Csonka torony. Az úgynevezett Zsigmond-udvart a király szomorú nevezetességű friss palotája szegélyezte. Oklevelekből ismerjük a friss palotát, melynek hetven méter hosszú és tizennyolc méter széles dísztermében tartották a népes, udvari ünnepségeket. Ennek ablakából nézte végig 1457-ben V. László király Hunyadi László kivégzését. A palota építésével párhuzamosan alakították ki a Vár hatalmas, 330 méter hosszú erődrendszerét, melynek jelentős része átépítetett vagy javított formában ma is áll. A Budai Palota Mátyás uralkodása alatt, a XV. század második felében élte fénykorát. 1470-től kezdve de különösképpen Aragóniái Beatrix nápolyi királylánnyal kötött házassága után, kiváló építészeket hivott udvarába. A Dunára néző szárnyban ma is látható kápolna környékén helyezkedett el Mátyás nagy hírű könyvtárának két terme, a király és a királynő lakosztálya, valamint a trónterem. Az ajtókat, ablakokat, kandallókat vörös márványból faragták. A falakat csillagászati tárgyú freskókkal díszítették. A diszudvar közepén állt Pállasz Athéné bronzszobrával a diszkut, s a három Hunyadi szobra. Mindezen emlékek maradványai ma a Várban levő Budapesti Történeti Muzeum reneszánsz termében láthatók. Ugyanitt gyönyörködhetünk azokban a fajance padlótéglákban, címeres és figurális kályhacsempékben is, amelyeket Hunyadi Mátyás számára már magyarországi mesterek készítettek. A törökök 1541-ben elfoglalták a Budai Várat. A 145 esztendős török uralom alatt a palota erősen megrongálódott. A pusztulást természeti katasztrófák is siettették. Ennek ellenére a török és a nyugati utazók még a XVII. század közepén is csodálattal Írtak a palota egykori szépségéről. A visszafoglalás több hónapos ostroma alatt 1686-ban a palota végképp megrongálódott, kiégett. A középkori épületmaradványok, közöttük Mátyás épületeinek a lebontására a XVIII. század első évtizedeiben került sor. A középkori palota utolsó nyomait a Mária Terézia korában lezajlott építkezés tüntette el, csupán az erődfalak egy része maradt fenn. Ybl Miklós 1874-ben kapott megbízást arra, hogy a Budai Palota bővítését végezze el. Ybl, majd az építkezést folytató és befejező Hauszmann Alajos a palotától északra fekvő platón megépítette a déli palota alaprajzi megfelelőjét, a mai A és B épületet. A két szárnyat és az újat kupolával koronázott kolonnáddal kötötte össze. Ugyanakkor a nyugati oldalon — csakúgy. mint 450 évvel korábban, Zsigmond palotabővitő építészei — Ybl átlépte a Várhegy geológiai és történeti határát és a mai F épülettel gazdagította azt. Az egységes palota a második világháború pusztításának esett áldozatul. A várpalota veszélyt elhárító munkája 1948-ban indult. A romeltakarítás, állagmegóvás, majd a vontatottan meginduló helyreállítás mellett Gerevich László vezetésével mintegy 26 holdnyi területen nagyszabású ásatások kezdődtek a középkori királyi palota maradványainak felkutatására. Az ásatások a vártnál jelentősebb épületmaradványokat és a tárgyi emlékek nagy tömegét hozták felszínre. A mélyebb szinten állott épületek jobb állapotban maradtak fenn, annyira, hogy közülük a gótikus nagytermet, a boltozott helyiségeket, az alkápolnát, valamint a királyi pincében fennmaradt homlokzatrészeket helyre is lehetett állítani. Az 1950-es évektől megindult a Budavári Palota helyreállítási munkálata. A beruházási, koordináló, ellenőrző és lebonyolító feladatok ellátását az Országos Műemléki Felügyelőségre bízták. OMF tervezői munkával a Középülettervező Vállalatot, a kivitelezéssel a Középületépitő Vállalatot bízta meg. A terveket Hidasi Lajos főépítész vezetésével készítették. A programnak megfelelően az A épületben a Magyar Munkásmozgalmi Muzeum, a B—C és D épületekben a Magyar Nemzeti Galéria, az E épületben a Budapesti Történeti Muzeum, az F épületben az Országos Széchenyi Könyvtár, a Karmelita- kolostorban az akadémia Irodalom- és Nyelvtudományi Intézet került, illetve kerül elhelyezésre. Európa legnagyobb műemléki helyreállítási munkálatai igen nagy összegeket emésztettek fel már eddig is. Természetes, hogy az épületek helyreállításán kivül ez számos olyan létesítmény megvalósítását is szükségessé tette, illetve teszi, mely az ide kerülő intézmények zavartalan, korszerű működését, közlekedési és közműellátását, a látogató közönség zavartalan kiszolgálását is megoldja. Az eddig végzett munka nagyságát érzékelteti, hogy amig az újjáépítés egyáltalán megkezdődhetett, 600 ezer köbméter GYŐR, Magyarország— Hallgatólagosan megtűrik Magyarországon, hogy a nyugati televízió- és rádióadásokat fogják a magyar állampolgárok, azonban nyilvánvaló erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy a magyar rádió és televízió szórakoztatóbbá és magasabb színvonalúvá váljon. Sehol Kelet-Európában nem annyira feltűnő a versengés, mint ebben a festőién szép, régi városban a Bécs és Budapest közötti ut középpontján. A XVIII. századbeli építmények tetejét antennaerdő borítja. és látszik, hogy a televíziós antennákat inkább Ausztria felé állították be, mint Budapest felé. A belvárosi Keravill-boltokban televíziókészülékeket és más elektromos műszereket vásárlók tolonganak, akik különösen a Nyugatról és Japánból importált cikkeket keresik. Nyugat-Magyarországon az idősebbek közül sokan beszélik a német nyelvet, ez köszönhető az Osztrák-Magyar Monarchia örökségének. Éppen ezért az osztrák televízióadásokat minden nehézség nélkül meg tudják érteni. Az adások népszerűségét az is emeli, hogy félhivatalosan az osztrák televízió programját is rendszeresen közük a magyar helyi magyar újságokban, főként a Fejér megyei Hírlapban. A múltban a magyar televízió, összhangban a szovjet blokkhoz tartozó országokéval, főként oktató, politikai és kulturális programokat iktatott be a műsorba, és kevés erőfeszítést tett arra, hogy fantáziadus darabo-Szlovák ház KISKÖRÖS, Bács-Kiskun megye — Petőfi Sándor szülővárosában, Kiskőrösön következetesen ápolják a szlovák nemzetiségi néphagyományokat. Ennek egyik újabb megnyilvánulása, hogy a városi tanács — megyei támogatással — megvásárolt egy eredeti szlovák parasztházat. Rendbehozatala után — állandó helytörténeti kiállításnak ad majd helyet a régi parasztház. romol kellett eltakarítani, és 250 ezer légköbméter állvánnyal biztosítani azokat az épületrészeket összedőlés ellen, amelyeket a helyreállítás során hasznosítottak, illetve hasznosítanak. Az A. B. C. D és E épületek nagysága 215,600 légköbméter, az F épületé pedig további 244,200 légköbméter. kát is bemutasson. Mostanában azonban a hatóságok már egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak ebben az irányban is. Amig 1960-ban csak mintegy 10,000 televíziókészülék volt Magyarországon, addig jelenleg minden második családban megtalálható. Uj borok Egerben és Badacsonyban EGER, Heves megye — A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri és badacsonyi telepén sikeres kísérleteket folytattak uj szőlőfajták nemesítésével. Egerben dr. Németh Márton kandidátus kikisérletezett egy uj medok fajtát, amelynek tulajdonságai felülmúlják a régi közkedvelt Medoc Noirét. A kísérletek során a kandidátus kiválasztotta és elszaporitotta a legjobban termelő egyedeket, s igy sikerült olyan fajtát nyernie, amely mintegy 30-40 százalékkal többet terem a réginél. Az uj medok fajta színe, illata és ize gazdagabb a réginél. A kutatóállomás kőlyuktetői parcelláin már termeltek is az uj medok fajtából, s ezt a következő években a nagyüzemekben is elteijesztik. A régi népszerű egri kadarkát, mely az utóbbi években keveset termett, ugyancsak dr. Németh Márton vezetésével nemesitették. Sikerült kikisérletezni az úgynevezett fűszeres kadarkát, amely az utóbbi években pusztító szürke rothadásnak is ellenállt. A badacsonyi kutatóintézetben dr. Király Ferenc tudományos kutató irányításával a furmintot nemesítették. Az újfajta furmint elnevezése királyfurmint. Az elmúlt öt évben a sikeres kísérletek eredményeként hektáronként 121 mázsát termett, s a must cukorfoka még az elmúlt rossz őszön is meghaladta a 20 fokot. A kísérleteket Badacsonyban kezdték és Egerben fejezték be. Itt már 22 cukorfokot is elértek a királyfurmint nemesítésénél. A Nemzeti Galéria ly otthona Fahidy József Javítják a magyar TV-adásokat
