Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-13 / 7. szám
ÓHAZAI SZÍNFOLTOK VASÁRFIA EMLÉKEZTETŐNEK PÉCS. Baranya megye — Ugrójancsit árul egy siketncma öregember a kapuban. Megveszem. mert pontosan hasonlít a gazdájára: ábrázata, festése, szögelése, madzagolása, szomorú esetlensége. Tíz forint. Ismerősöm, aki bányamentő, fúrót keres. Nem talál. ..Mindig az nincs itt, amit keres az ember. Nem is olyan fontos”. Lehet, hogy játékom juttatja eszébe: ő még bányamanót is látott valamikor. de nem hisz benne, mióta a bányaomlás félméteres üregében négy órát élt át. Húsz éve voltam vásárban utoljára. Most jutott csak eszembe. S az is eszembe jutott, micsoda élményektől fosztottam meg magam. Ha nem lenne ez a húszévnyi őr. megírhatnám a vásárokból hazám történetét is. Én csak azt hallottam, nem megy már a vásár. Bedugaszoltam emlékeimet. s most a dugót kihúzván napok óta boldog vagyok. Nemcsak a gyerekkor, hanem minden látványos ünnepem miatt. A jelen gyönyörűségét hadd ragyogtassam be a múlttal, még akkor is, ha a világosságban netán fölösleges. A pécsi holmik kidobálva bőröndömből, itt hevernek az ágyon: nyers kendervászon, kékfestő abrosz feketebársony, lilahimzésű pruszlik, csipkézett aljú vászonszoknya, fehér vászonteritő fekete-vörös csíkozással. •A térítőt vállamra rakom, fölteszem régi koronámat, magamra képzelem az aranygombos kreppszövésű inget, melyet már megvenni nem volt pénzünk és visszaálmodhatom magam oda, amit elvesztettem s most újra megtaláltam. Hiszen már húsz éve nem voltam a vásárban s most mégis rátaláltam. Hátha megint vissza-Keménysepro múzeum PÉCS — Kéményseprő múzeumot nyitnak Pécsett. A múzeumot a Baranya megyei Kéményseprő Vállalat hozza létre több éves gyűjtőmunka eredményeként. Különösen gazdag az Írásos anyag: száz-, másfélszázéves iratok, szakbizonyitványok, tanulólevelek. vándorkönyvek, hatósági papírok, s a ,,Kéményseprő Kódex” ritkaságnak számitó példánya. Egykori fotókra is bukkantak, köztük olyanra, ahol a kéményseprők tűzoltóruhában láthatók, valaha ugyanis a két mesterség egynek számított. A múzeum a tervek szerint ló^ó-ban nyílik meg. térünk a hagyományok örömeihez. a folyamatosság törvényéhez. Oldalra nézek a vásárfiákhoz és elmosolyodom. A falvédő miatt majdnem megvert a kereskedő, mert nevettem rajta, talán naiv örömömben. Sokan tehették, ha ide jutott. Sok ellenőre is lehetett. Első emlékezetes vásárom a kertai 1946-ban. Biztosan egy állatot akartunk eladni. Anyám fogta a kezemet, el ne vesszek. Odament vélem, ahová akartam, ez volt egyszerűbb: a fia nem lóg meg hóna alól. Az állatok nem érdekeltek, mert ismertem viselkedésüket udvarunkból. A kucsma és csizmaárusok nagyon, mert versben kínálták portékáikat. De mindenkin túltett a könyvárus. Arcára nem emlékszem, hangját már imitálhatnám, szövegét sohasem felejtem: Köszöntőt a farsangra, meg az utolsó napra! Itt a naptár, kalendár! Sobri Jóska története! Hogyan állította meg a szegedi gyorsvonatot? Mig a grófnőt megölelte, hátra sandított és az ajtót jó erősen belökte! Itt a naptár, kalendár! Nem volt pénzünk, vagy nem akarták megvenni szüleim azt az egyforintos kalendáriumot? Nem is kellett, nekem az a hang volt a jó-Aztán apámat kerestük. Csak a lovaknál vagy a borsátorban lehetett. A lovaknak olyan sárgás-zöld fogsora és halvány rózsaszín szája nyílik, mikor éveiket akarják megtudni a fogakból a vevők, mint a bábszínházi sárkányoknak. Futtatják őket, terhet huzatnak velük, véknyukat csiklandozzák, simogatják. A gazda felül a bakra és hajtja a fogatát körbe-körbe. Testtartása egyenes, az ostor zászlóként lobog a szélben, bojtos sudarával. A gerinc az ostornyéllel párhuzamos. Az ülep hajlata a hátsó saroglya kicsinyített mása. az első saroglya vonala, akár a gazda hasa. Nem felejtem, mert hiányzik. A pécsi lóvásártér üres. Néhány rossz, lovat vizsgálgatnak a vevők. Láttam egy olyan fehéret, nagy. kiálló csontu volt és buta. mint a halál. Taknyadzott és prüszkölt, tüdeje fújtatott. Mégis megvették abból a térből, melyet a teknővájók kerítettek körül akkora teknőkkel, miknek már értelme sincs. Földarabolt mamut lesózására valók. Lovakat csak cigányok adtak-vettek. Az igazi i /let most már a tszis.lállókban és irodákban folyik. Láttam néhány boijut a korláthoz kötve búslakodni, egy sovány tehenet fekve kérőzni a sárban. Kirakodóvásár ez. meg ócskapiac. Vehetünk szenes vasalót sokac ingig mindent. Jót és rosszat. S nem éppen olcsón, a divat miatt. Egy női blúz 180 forint, az aranygombos férfiing 350, a kékfestő abrosz 80, a ÓHAZAI ARCOK A LEGIDŐSEBB PÁSZTÓ. Nógrád megye — A- hogy elnézzük, amint a tűzhely mellett szorgoskodik, szinte hihetetlennek tűnik a matuzsálemi kor. Pedig igy igaz, a személyi igazolvány is megdönthetetlenül bizonyítja, hogy Sztrecho Boldizsárné, született: Fiikor Mária 1866 augusztus 2-án, Nagylóc községben látta meg a napvilágot. és ha a statisztika nem hazudik, ma ő az ország legidősebb állampolgára. 108 év! Az embert egy pillanatra a történelem szele legyinti meg. A kis Fiikor Mária már egy esztendős volt a kiegyezéskor, javakorabeli asszony, amikor kitört az I. világháború és a II. világháború után már dédunokái voltak. Meghatottan érdeklődünk: meséljen valamit hosszú életéről: mi az. amire a legszívesebben emlékszik, mi volt a legjelentősebb esemény életében. — Ó fiam. nem emlékszem én már lassan semmire, mindent elfelejtek. már az ükunokáimat sem ismerem meg. de hát nem is csoda, hiszen szanaszét élnek az országban. Bizony, a terebélyesedő famíliát ma már nehéz számontartani. piros-fekete csikós háziszövésű vászon métere 110. Mondtam, nem éppen olcsón a pécsi vásár régi áraihoz, viszonyítva. Azt beszélik, nemrég ezeket a népművészeti csodákat fillérekért tukmálták. Örülök, hogy az eladók most már az áraikkal valamennyiré megbecsülik magukat. Megéri annak, aki megtalált ragaszkodását méltatja. állampolgár két gyermeke. 11 unokája. 16 dédunokája és 18 ükunokája él a 108 esztendős asszonynak, aki egy kicsit túloz feledékenységével. mert amikor előkerülnek a 108. születésnapi ünnepségen készült fényképek, ahol Pásztó apraja-nagyja, rokonok, úttörők, tanácstagok üdvözölték, szemüveg nélkül ismer fel mindenkit, az egész nagy rokonságot. baráti kört. Hallása is kitűnő, állandóan figyeli a rádiót, de mint mondja, csak a beszédet hallgatja. A muzsika férjének halála óta megszűnt létezni számára. — 54 esztendeje özvegy! — Pedig mennyire szerettem a mulatságot. Mennyit jártam a fonóba, mennyire szerettem táncolni. Már idősebb asszony voltam, de ha férjemnek nem volt kedve velünk jönni, elláttam. megvacsoráztattam. megágyaztam neki. mondtam csak aludjon, én meg eladó lányomat vittem táncolni. Ott is ismerkedtek meg a fiatalok. — A ..fiatalokkal" — vejével. Kovács Imre 81 éves nyugdíjas erdésszel, és kisebbik lányával (78 esztendős) — ma is együtt lakik. Csendesen ("'regesen telik az idejük, de nincs olyan nap. hogy valamelyik unoka, dédunoka, vágy a 18-ik ükunoka közül egy-kettő be ne toppanjon. Sztrecho Boldizsámé azután mesél a régi időkről. Bizony, nem túl rózsás sorsa volt a kis Fiikor Mariskának. Hatéves koráig cipő sem volt a lábán, az iskolát csak messziről látta, alig múlt 10 esztendős, amikor már napszámba járt, Bukler báró birtokán. Az erős munkában kora hajnaltól napestig három szelet sózott, paprikázott szárazkenyér volt a tápláléka. — Ma már minden van. ,,Jól vagyok, eszem, iszom, anélkül, hogy dolgoznom kéne, de képzelje kedveském, a múltkor a szemétben találtam egy darab kolbászt, hát ennyire jól senkinek sem mehet a sora, hogy húst a szemétbe szóljon” — mondja. Készül a fénykép, villan az örökvaku. Sztrecho ómama békésen tűri az ezzel járó vegzaturát. Már éppen szedelőzködnénk. amikor vendégek toppannak be. Deresedő hajú unoka, feleségestől. menyecske, dédunoka kisfiával a mai vendégek, egy kis vasárnapi süteményt hoztak. Szeretettel, vidáman és tisztelettel veszik körül Sztrecho Boldizsárnét. A távozó újságírónak öt generáció int búcsút a tisztaszoba asztala mellől. Fényes Tamás A “KŐSIVATAG" erdősítése VARPALOTA. Veszprém megye — Ismét erdővel borítják a Bakony déli vonulatán, a Veszprém-Várpalota közötti dolomitfennsik erodált területeit. A ..kősivatagot” Az országosan kibontakozó környezetvédelmi program részeként 10 év alatt mintegy 25 millió forintos költséggel fásitják. A nagyszabású erdészeti feladat tervezésére a MÉM pályázatot irt ki. A beküldött munkák közül Schneider Ferenc balatonfüredi erdőmérnök és munkaiáisai tervét jutalmazták első díjjal. A Veszprém megyei erdőrendezöség munkatársai az érintett gazdaságokkal és vállalatokkal együtt már felmérték a területet. A rendkívül változatos területen csaknem valamennyi talajtípus megtalálható, ezért a területre az adottságoknak, s az esztétikai igényeknek megfelelően nem egységes, hanem heterogén összetételű faállomány kerül. A nagyszabású program megvalósításával Veszprém. Várpalota. Pét. Bakttonfűzfő és Peremarton környékén mintegy 12(X) hektár, csaknem teljesen összefüggő erdőséget hoznak létre. Ágh István Sztrecho Boldizsárné
