Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-06 / 6. szám
17. oldal AZ ALFÖLD GYÖNGYSZEME Hajdúszoboszló hajdan és ma... HAJDUSZOBOSZLO. — Hajdu-Bihar megye — Amíg fent a szélesre nyújtózó sikságon évszázadok korbácsolták az ezerarcu életet, lent a föld mélyén a hajdani sós tenger eltemetett emléke birkózott önmagával. Elpusztult élőlényeinek zsiradékait a sók elszappanositották, belefészkelödtek az iszapba, bitumenné gyúródtak, és a föld hevével szénhidrogéneket szültek. Közöttük a legderekabbá a metán vált. A felfelé furakodó gáz a gyűrődések gerincén, meg boltozataiban vizet talált, amit nagy nyomás alatt be is kebelezett. Harcolt, marakodott, tülekedett egymással a kvarc, az agyag, a homok, a mészkő meg a lignit odalent úgy, ahogyan felette marakodott az ember, ha az akkoriban még nem is tudott róla, hogy mi dúl alatta. Hogyan is tudott volna? Ki mondta volna a pusztának, hogy méhe kincsektől vemhes? Mit tudhatott arról akkor még a rézkor embere vagy később az a néhány szláv település, amely a sikságon találta meg otthonát? Mi is csak egyről tudunk: élhetett közöttük egy Sobieslaw nevezetű már jóval a honfoglalás előtt, akitől Szoboszló a nevét kapta. Biztosan élt, mert a Váradi Regestrum már 1214-ben megemlíti Zoboszló várát. Aztán telt-mult az idő. Földesurak neveit említi a történelem, meg azt, hogy a Huszt felől betörő tatárok 1594-ben Szoboszlót is felperzselték, és az első településeknek csak a nevei maradtak meg a szétkergetett hajdani lakosok ajkán. Mátyás király alatt hatalmas csordák, gulyák, nyájak, kondák legeltek a síkon. Az állathajtók, a hajdúk éjjel-nappal éberen, harcra készen, fegyveresen, el-Könyvtár a várban SIMONTORNYA, Tolna megye — Felújították, kivül-belül tatarozták a simontornyai várat. A 700 éves épületben klubkönyvtárat rendeznek be földszintjén fegyverkiállítás fogadja a látogatókat, a pincében pedig reprezentatív vendéglőben szórakozhatnak majd a környékre látogatók. A XIII. század második felében épített várra — Simon országbíró egykori lakhelyének felújítására — több, mint nyolcmillió forintot költöttek. Az uj idegenforgalmi látványosságot — és a község lakóinak uj művelődési intézményét — a tavasszal már birtokukba vehetik a kirándulók, illetve a könyvtárlátogatók. keseredett kitartással őrizték és hajtották állataikat, amelyeket rabolt a török, fosztogatott a német és a mindenféle arra tekergő gaz náció. A hajdúk katonákká, harcosokká gyúródtak, és egy részük bekényszerült a végvárakba. Ezeket szedte össze Bocskay István, aki adománylevelet adott a hajdúságnak, és 13 kapitány alá rendelve, nemessé tette a nemzetséget. ..Dat, donat, dedicat — adja, adományozza, ajándékozza”... Otthont kaptak a hajdúk, amiért ,,a hazát hűségesen szolgálni, minden vonakodás nélkül tartozzanak, köteleztessenek.” Innét a Kösely keleti partján letelepedett Pusztafalunak nevezett gyökérből nőtt Szoboszló, ami ma Hajdúszoboszló, névre hallgat. De sokat is mesélhetnének a hajduszoboszlói vén kövek és öreg falak! Ha megszólalna a XV. századbeli bástyatorony vagy mellette a templomerőd fala, ha elmondaná a „hajdúpalánk”, hogy mit látott, amikor a nők és a gyermekek mögéje menekültek, amig a férfiemberek a garázdákkal viaskodtak. Vagy a „huszárvár” nevű városrész ódon omladékai, meg a „latorkert” hajdani istállóinak göröngyei, ha kinyithatnák a szájukat... Hiszen talán még emlékeznek arra az 1660 körüli szilveszteri „csergetésre”, amikor a pásztorvásár zaja és a félrevert harangok kongatása szalajtotta meg a törököt. A török elszaladt, de a hagyomány ittmaradt, és a lármás szilveszter estében ma is él. A „Doro lármának" a 800-as évek izgalom hullámának az emlékét is idézi a föltámadó alföldi szél. Annak, amikor Doro István majdnem felkelést szított a hajdúkerületben. Olyan nagyot, hogy azt a feudális reakciónak csak durva eszközökkel sikerült elnémítani. Utána még keserűbb lett a hajdúk szájában a kenyér, pedig — ahogy akkor mondták — nemesemberek voltak. Biztosan azok is voltak, ha egy kutyabőre volt az egész hadnak, akkor is. Szívben, lélekben azok, ha az úri világ nem is úgy értelmezte a nemességüket, ahogyan ők. Vagy nem voltak-e azok, akik 1848-ban, élükön Harsányi Bálint huszár őrmesterrel Galíciából hazaszöktek édes hazájuk védelmére? Hősök voltak ők. Azok bizony. És joggal leveheti kalapját a sétáló fiirdőző Harsányi Bálint emléktáblája előtt, amit az I. számú Általános Iskola falára helyezett az ükunokák kegyelete. Az ember sirt. szenvedett, harcolt. dolgozott, de élt. Odalent a mélyben pedig fészkelődön a viz, de ezt még akkor is csak a geológus tudósok sejtették. 1924. julius 13-i számában a Független Hajdúság című hetilap arról számolt be. hogy „Hajdúszoboszló város határain belül gázkutatás céljából mélyfúrások” kezdődnek. A legelső mélyfúrás dr. Pávai Vájná Ferenc bányafőtanácsos főgeológus nevéhez fűződik. A 317 napig tartó munka eredményeképpen „1925 október 26-án 1091 méter mélységből 8000 kai. földgáz tört fel, magával hozva a 73 Celzius-fokos hőmérsékletű hévizet, mely gyógyhatása révén világhírűvé tette Hajdúszoboszlót” — idézem dr. Kun Károly és Cs. Nagy Zoltán „Hajdúszoboszló gyógyfürdő” című könyvének sorait. Hajdúszoboszló azóta a reumások aziluma. Vize Bodnár János professzor szerint alkalikus -jódosbrómos-konyhasós héviz, igen magas hőmérsékletével a maga nemében egyedülálló. Dalmady Zoltán balneológus a szoboszlói források vizét a földből fakadó „vérsavó-nak nevezi, mert töménységében és (összetételében igen közel áll az emberi szövetnedvekhez. Mit mondjak még? Azt, hogy a klimatikus viszonyokat és a viz hatását összevetve a hajduszoboszlói ivó-, fürdő- és kiima-, tehát komplexkura az egészségesek betegségmegelőző ellenálló képességét fokozza, jó hatással van az ásványi anyagcsere zavaraira és a hormonális viszonyokra, idegnyugtató hatású és bizonyíthatóan gyógyítja a reumás bántalmakat. Aki nem hiszi, olvassa el Kun főorvos és Cs. Nagy Zoltán említett könyvét, vagy ha módja van rá, próbáljon csak egy hetet is eltölteni Hajdúszoboszlón. A háború után, nagy változáson ment keresztül Hajdúszoboszló is. „1944. október 9-e után a dolgozók visszavonhatatlanul kezükbe vették sorsuk irányítását. Megindult az újjáépítés, az uj életet teremtő munka” — iija az ismertetés. Hajdúszoboszló mezőgazdasági és ipari fürdőváros. A Kossuth Termelőszövetkezet, 20 ipari vállalat, köztük a 3000 munkást foglalkoztató TIGÄZ karbantartó vállalat biztosítja ma a hajduváros lakói mindennapi kenyerét. Gázcsövek hálózzák be a határt Debrecenig, Salgótarjánig. Budapestig. A főutca — ma Vöröshadsereg útja — megváltozott. Hatalmas többemeletes paloták szegélyzik. Óvodái,' iskolái megszaporodtak. Fürdő jellegét a modern stílusban épült kapubejáratu Városi Fürdő és a SZOT Béke Gyógyfürdő adja, ahol több tízezrek gyógyulnak és üdülnek. A gyógyfürdőkben a balneo- és fizikoterápia minden módszere megtalálható, az úszómedencéktől a hévizes gyógyfürdőkön át a masszázsig és a gyógytornáig. A fürdőkerületben gomba módra szaporodnak az üdülők. Az egyik szebb, mint a másik, és köztük a főutcán a bronzba öntött, lován ülő Bocskay István őrködik az ő népe felett. Egy szó. mint száz. Hajdúszoboszló fürdőváros. Fejlődő, gyarapodó. növekvő, szépülő fürdőváros. a magyar puszta egyik gyöngyszeme. A kemény gerincű öreg Debrecen édes öccse. A fürdőkapuk és az üdülők előtt hullámzik az este. Autók százai szundikálnak a parkolókban. a teraszokon cseng a pohár. A parkban csend van. Talpam alatt harsog a tisztára mosott folyami kavics. Az egyik pádon ketten ülnek. Esznek. A terpeszkedő félhomályban nem látom, hogy tökmagot vagy szotyolát. a napraforgó magját. Mondom: azt nem látom, de azt igen. hogy a héjat a zacskóba rakják. Nem szólják a földre. Tovább csikorgók és elgondol-* ködöm: Vajon ez a gyönyörű park, ez a csendes, tiszta környezet, ez kényszeríti fegyelemre és figyelemre az embert? Lehet! Bár igy lenne! Ha ezt Hajdúszoboszló teszi, dicséret illeti érte. Bár mindenek megértenék. Akkor lenne ennek a jóra való nevelésnek kamata is. Kívánjuk, hogy legyen! Viszontlátásra, kedves Hajdúszoboszló. Dr. Buga László Veszélyben az egri barokk templom EGER. Heves megye — Évszázadok óta vájták a pincéket, a föld alatti folyosókat a hajdani egriek, s a könnyű szerkezetű tufa engedelmeskedett a legegyszerűbb szerszámoknak is. így gyorsan épültek a pincék, a folyosók. amelyek az idők folyamán egyformán szolgáltak katonai, védelmi és raktározási célokat, de nagyszerűen érlelték a bort is. A több szintes mélységben egymást keresztező alagutak az utóbbi időben nagy gondot okoznak Eger városának. Egymás után omlanak be az útszakaszok. de veszélyezteti a pincerendszer az épületeket is. A feltárás már megtörtént, részletes dokumentációval és pontos térképpel rendelkezik a város, sőt már kormánybizottság is alakult. amely megfelelő anyagi fedezettel gondoskodik a mintegy 100 kilométer hosszúságú pince- és alagútrendszer veszélyes szakaszainak megerősítéséről és a lehetőség szerinti hasznosításáról. fenyegeti a XVIII. században épült két barokk stilusu műemléket. A templom alatt ugyanis nagy kiterjedésű pincerendszer helyezkedik el. A cella rendszerű kiképzés arra enged következtetni. hogy valamikor föld alatti börtön lehetett, erre utal az is. hogy a föld alatti labirintust egy ásott kutból lehet megközeliteni. más bejárata nincs. A pincerendszer, valamint a föld alatti áradás veszélyeinek elhárítása országos gond, hiszen a becslések szerint csak az életveszélyes kerületek megerősítésére mintegy 300 millió forint kellene. Ezekben a napokban minden igyekezet arra irányul, hogy a beomlással fenyegető pincékből fokozatosan elvezessék a vizet, megerősítsék a falakat és a boltozatokat. Vaskori kemence VASZAR. Veszprém megye — A Vaszar határában levő halomsirmező közelében a halomsírokkal azonos korú — koravas-Még jóformán alig kezdték el a munkálatokat, amikor az esőzések hatására nagy mennyiségű talajvíz öntötte el a peremkerületek alatt húzódó pincéket. A szakemberek több mint egymillió köbméterre becsülik a város alatt áramló vízmennyiséget, amely gyorsan kimossa a tufa kötőanyagát, s igy beomlással fenyegeti a falakat, boltozatokat. Eddig már ötven lakásból kellett kiköltöztetni a családokat. s ezekben a napokban biztonsági okokból be kell zárni a felnémeti városrész templomát és plébániáját, mert az alattuk áramló viz a beomlás veszélyével kor végéről származó — cserepeket és agyagos, -kiégett földtöredékeket találtak. Az átégett földtöredékekben magvak is vannak. Feltehetően a mintegy 2500 éves település tömésfalas földházakból állt. s a viszonylag vékony hulladékrétegben épen maradt egy nyolcvanszor-nvolcvan centiméteres alapterületű és 70 centiméter magas bubus kemence, tele cserépedényekkel. A leleteket a pápai múzeumba szállították.' ________ HIRDESSEN LAPUNKBAN T i
