Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-12-05 / 49. szám
IT. oktel “A MAGYAROK BEJÖVÉT ELE”: Megmentik a pusztulásról Feszty Árpád történelmi körképét SZEGED — A kép közepén lerombolt földvár. Lángoló, üszkös fadarabok, menekülők. Körös-Ökörül özönlenek a támadók. Pontosan céloznak a nyíllal, útjukat ezernyi halott jelzi. A lovasok szilaj rohama mindent elsöpör. Árpád kíséretével a dombon. Kapáló lovát visszarántja, végigtekint a sik mezőn. Ez lesz a hazánk . . . Előitte foglyok sokasága, térden. Oldalt bivalyszekereik, asszonyok és férfiak. Jönnek, hogy műveljék a földet, hogy neveljék a gyerekeiket. A harcosokból telepesek lettek. A főtáltos áldást várva terjeszti karjait az ég felé, a főbonc kivont karddal nézi a megtorpanó áldozati paripát . . . A honfoglalást, a hazaszerzést vajon mi követi? Lesz-e elég föld, lesz-e táplálék? A máglya még nem ég, csak füstölög. De füstje szépen száll. Szegedre kell mennie, aki ezt a képet látni akarja. És még akkor is csak egy darabját pillanthatja meg, hiszen a többi tekercsekben, mázsányi csomagokban hever a Móra Ferenc Muzeum pincéjében. Az utóbbi évtizedekben már csak leírásokból tudhatjuk: milyen is volt Feszty Árpád monumentális körképe, A magyarok bejövetele. Mióta a háborúban kigyulladt, s nagy része elégett — szerencsére a sokalakos részletek viszonylag épek maradtak —, alagsorból pincébe, pincéből raktárba vándorolt a darabokra szabdalt festmény. Most először van lehetőség rá, hogy ezt a világon is páratlan érdekeltségű képet helyreállítsák, ismét bemutassák. — Pontosabban: még két hasonlót ismer a művészettörténet — mondja dr. Trogmayer Ottó professzor, a múzeum igazgatója, aki most már gazdája, gondozója a Feszty-képeknek. — Az egyik a Waterlooi, a másik a borogyinói csatát ábrázolja. A miénk azonban mindegyiknél régebbi. — Hogyan fogják helyreállítani ? — Nem is annyira a hogyan, mint inkább a hol a kérdés. Ugyanis restauráló helyiséget szerezni is gond. A kép tizenöt méter magas, százhúsz méter hosszú. Gondoljuk el: tizenöt méter megfelel egy négy-öt emeletes háznak. Ekkora felületet beállványozni már önmagában sem csekélység. Szerencsére fényképfelvételeink vannak a hiányzó részekről, igy azok is pótolhatók. —Ha elkészül, hová kerül? — A pusztaszeri nemzeti parkba. Hiszen hol is találhatnánk neki jobb helyet, mint itt, a kettős honfoglalás színhelyén. “Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokás-törvényét, meg valamennyi jogát is . . . Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának” — igy ir Anonymus legrégibb krónikánkban, a Gesta Hungarorumban. Az első honfoglalás. S a második majd ezer évvel később, 1946. március 29-én. Itt, Pusztaszeren jelentek meg először a földosztók; az uj honfoglalók. Nemzeti park létesül majd itt, romkerttel, múzeummal, skanzennel, itt a millenniumi Árpád-emlékmű és a majdan elkészülő Felszabadulási emlékmű szomszédságában. E nemzeti park éke, érdekessége lesz a Feszty-képet befogadó körház. A körházban lesz a-körkép. Mintha egy henger belső palástjára festett volna Feszty. S a hengerben bent állnak a nézők. A szokatlan kép története nem kevésbé szokatlan. A vászon megszerzése is nagy feladatot adott Fesztynek. Brüsszelből, a hajózáshoz, tehát a vitorlavászon-szövéshez oly sok évszázada jól értő belga takácsoktól hozatta a nagyméretű vásznat. “Sósa felejtem el azt a rettenetes éi-zést, amikor először megláttam vakító fehérségében a még üres vászont. Ez a kép muszáj, hogy pusztulását okozza annak akinek kezében lesz a kolosszális munka gyeplője” — irta Feszty felesége, Jókai Rózsa, a nagy iró és Laborfalvi Róza lánya. Jóslata igaznak bizonyult, hiszen egy teljesen kimerült, tönkrement ember tette le háromévi munka után az ecsetet. Aludni, egész egyszerűen aludni sem tudott többé már. De ne vágjunk a dolgok elébe. Feszty az ötletet apósától, Jókai Mórtól kapta. Ez a két Robogó lélek ragadta magával a magyar művésztársadalmat a hatalmas terv kivitelezésében. Részvénytársaság alakult, az Rt. teremtette meg az induláshoz szükséges 140 ezer koronát. Feszty fél év alatt elkészült az első vázlalatal.Ezután legjobb segi tőivel, Mednyánszky Lászlóval, Spányi Bélával és Ujváry Ignáccal elutazott a Vereckei-szoroshoz, a volóci völgybe. Egy Kenderecske nevű falu dombján verték fel a speciális, nyolcablakos faházakat, a környékbeliek nem kis csodálatára. Az ablakon kitekintve festették meg a tájat, egyenként másfélszer három méteren. Négyüket összeillesztve, az igazi kép egytizedét kapták. Négy hónap után jöttek haza a Vereckei-szorosból. És még csak ekkor kezdődött az igazi munka! A kifeszitett vászonra — láttára, tudjuk, elájult Fesztyné — vetítőgépek tükrözték fel a faházban készült képet. A vetített alapra festettek. Feszty 1892 márciusában kezdett neki az égboltnak, s két hónap alatt bevégezte. A vászon mellett vasúti sinen gördülő, több emeletre osztott állványon dolgoztak a többiek: Vágó Pál, Olgyay Ferenc, Pállya Gelestin, Ziegler Károly, Mihalik ÓHAZAI KRÓNIKA Baranya megye és székhelye, Pécs város Magyarország egyik legszebb mezőgazdasági vidékei közé tartozik. A gazdag és kulturált terület egyik gyöngyszeme Harkányfürdő — decemberben itt rendezik meg immár hatodszor a Téli Egyetemet, amelynek előadásai kulturális, művészeti és történelmi kérdésekkel foglalkoznak. A Fővárosi Operettszinház 150 tagú társulata Görögországban vendégszerepeit. Művészeinek a Csárdáskirálynőt és a Cirkuszhercegnőt mutatták be. • Kürti Miklós, az oxfordi egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja előadást tartott az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Anker közi előadótermében. Dániel. S mert csúsztak a határidővel — két év helyett három esztendeig készült a kép —, az utolsó hónapokban már éjjel-nappal dolgoztak. Felosztották egymás között a munkát. Vágó festette a lovakat, Pállya a sátorjelenetet, Ziegler és Mihalik pedig lelkiismeretesen másolta a feketekávés vödrök mellett dolgozó Fesztytől érkező pasztellrajzokat. Mire elkészült a több mint kéttonnás kép, és a millenniumi lázban égő ország felkapta Feszty nevét, a festő tönkrement. Az utolsó évben már saját zsebéből fizette a munkásait — hiszen ő késett el —, tízezres adósságot szerzett, megromlott egészsége. Szomorú történet. De a végét Trogmayer professzor és társai, e lelkes, történelmet, kultúrát féltő-ápoló társaság írja . . . Szűcs Gábor ÓHAZAI SPORT ÓHAZAI NB 1-ES EREDMÉNYEK 14. forduló TM i Caepel 4. Videoton 4. Békéicubo 1 MTK 4. DiduyOr t. ZTF i*. Eryotdndi U. Bttl IX Vnu u. p(a IC Bal. BTC 14. Tatabánya 81I1BI1« 141< 14 14 141« 1« •4 I« U 1414 « 4 ( ( I 1 >1 5 I 4 t I »< a 4 Ia 4 a a a 4 a a 4 14-14 H a 14-14 14 f i4-n iá 4 11-11 U i aa-za n i u-21 a i iá-ta u 114-n ii 1 11-8 11 4 14-8 11 4 4-17 11 7 1-14 14 4 12-27 4 ui szempontok szerint mutatja be hazájukat, melyet eddig nyolc kötet tárgyalt. Hallatlanul érdekes, amit Mrs. Bruce Fodor szerkesztési módszereiről, szempontjairól, kulisszatitkairól ir lapjában Fodor és Amerika NEW YORK — Érdekes cikk jelent meg a Sports Illustrated” egyik legutóbbi számában ‘'Fodor, discovers’ America” cimmel, Jeanette Bruce tollából. A cikk Fodor Jenőt mutatja be közelebbről az amerikaiaknak, ha ugyan nem ismernék arról a négy tucat Fodor-útikönyvről, amely eddik kiadásában megjelent. A riportemő felkereste Fodort Litchfield Hills-i (Connecticut) otthonában és meginterjuolta. Fodor —■ Írja — a maga részéről 1930- ban fedezte fel Amerikát. Magyarországot már 18 éves korában elhagyta, Franciaországba utazott, a Sorbonnon tanult, majd az egyetem befejezése után hajóstársaságoknak ajánlotta fel szolgálatait tekintettel nagy jártasságára a különböző nyelvekben. Az egyik amerikai hajóstársaság felfogadta és igy került az USA-ba, ahol kalandos körülmények között próbálkozott “karriert csinálni.” A müncheni egyezmény után az amerikai hadsereg kötelékébe lépett, ahol nagy nyelvtudásával hasznos szolgálatokat végzett különböző területeken. A háború után kapitányként szerelt le. Azzal indult el a karrierje, hogy felfedezte: Amerikában nincs egy komoly részletes útikönyv! Egymásután jelentek meg kiadásában a különböző országokkal foglalkozó könyvek (többek között Magyarországról is kiadott nemrég egyet) és ma már a “Fodor” elismert nevet jelent a szakmában. 1975-ben jelenik meg az egy vaskos kötetre tervezett “Guide to USA”, amely maguknak az amerikaiaknak Kiskun múzeum KISKUNFÉLEGYHÁZA, Rács-Kiskun megye — Sok értékes, főként néprajzi, helytörténeti jellegű anyaggal gazdagodott az utóbbi időben a kisfunfélegyházi Kiskun Muzeum gyűjteménye. Múzeumba kerültek például a régi mesterségek teljes felszerelései. Egy kovácsmühely 300 szerszámát kellett restaurálni. Érdekes uj szerzeményként tartanak nyilván egy kiskunsági petaszobrot. A vidék házainak homlokzatát régen ilyen faragott-festett madonnák diszitették. A múzeum raktáraiban már több mint tiz kiállításra való néprajzi gyűjteményt őriznek, amelyeket a közönség még nem látott. A jövő években sor kerül bemutatásukra. AZ NB-1 ŐSZI, UTOLSÓ FORDULÓJÁNAK EREDMÉNYEI: SZOMBATHELY-PÉCS 2:0 MTK-HONVÉD 0:1 CSEPEL-VASAS 4:0 UJPEST-SALGÓTARJÁN 5:3 FTC-EGYETÉRTÉS 3:0 GYŐR-VIDE0T0N 5:0 BÉKÉSCSABAZALAEGERSZEG 0:0 DÍÓSGYŐR-TATABÁNYA 2:1 T i
