Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-28 / 48. szám
11. oldal | (!JJj BENEDEK MÁRIA jg^EEEKI tanÁ(SADÓJA j LELKIPÁSZTOR — Alig merek írni önnek, mert én éppen az az ember vagyok, akihez mások szoktak iönni problémáikkal. Lelkipásztor vagyok egy elég lágy egyházközségben. A problémám a következő: Egy férjes asszony (idősebb, mint én) arra csábit, logy közelebbi kapcsolatba lépjek vele. Már számtalanszor próbálkozott. Azt mondta, hogy férjével évek éta nem él „igazi” házaséletet és neki szüksége van -eám egészségi, fizikai és érzelmi okokból. Az asszony 5yon vonzó, intelligens és megnyerő, de én mégsem „Ivánom ezt a kapcsolatot vele. EzenkivUl az állásomba kerülne, hogyha kitudódna a dolog. Ez az sszony az egyházközségemben aktiv munkát végez, ?s senki nem tartja furcsának, hogy többször is :alálkozunk. Tudna-e ajánlani valamit arra nézve, így az asszony megsértése nélkül meggyőzném őt ánlatának elfogadhatatlanságáról? VÁLASZ — Kérdezze meg tőle, mit gondol, hogyan egyeztethető össze az, amit ön a biblia alapján a há'.asságtörés ellen prédikál azzal, amire önt csábítja. Es mondja meg neki, hogy ha nem tudja külön riasztani szexuális szükségletét lelki szükségletétől, akkor neki pszichiátrista orvosra van szüksége és nem lelki orvosra. * * * TAPASZTALATLAN — Pista és én busz éve házasok vagyunk. Házasságkötésünkkor én 17 éves, ő 18 éves volt, és igen szerelmesek voltunk egymásba. Én most is szerelmes vagyok Pistibe, de nem tudom, hogy ő szeret-e még. Nemrégen juttatta kifejezésre, Hogy több szabadságra van szükség ahhoz, hogy az ember egyénisége kifejlődjék. Ahogy tovább beszéltettünk, kifejtette, hogy neki szexuális tapasztalatokra kell szert tennie. Pista nem akar elválni tőlem, de .ante egészen megszállottja lett eszméjének. Három ermekünk van, és jelenleg mindnyájan együtt gyünk. Pista nemrégen azt javasolta, hogy mindtten töltsünk „kint” egy éjszakát, és utána ne kérzősködjünk. Én nem kívánok más férfit, és attól rtok, hogyha hozzájárulok kéréséhez, akkor Pista vzeáll valakivel. Kérem szives tanácsát. * * * VÁLASZ — Kedves Asszonyom! Pista virágnyelven t ajánlotta önnek, hogy mindketten változtassák rtnereiket. Úgy vélem (és nem vagyok tekintettel ■zokra a házasokra, akik igy élnek), ez a lépés ezdete volna a befejezésnek, vagyis váláshoz zetne. * * * ■OLGOZATIRÁS — Éppen most irok egy dolgo)t a modern házasságról, ezért nagyra értékelném, egitséget nyíltana hozzá. A feleség szempontjából < legáltalánosabb panasz a férjekkel szemben? És: ;rjek szempontjából mi a legáltalánosabb panasz a ségekkel szemben? VÁLASZ — A feleségek első számú panasza a kövező: ,,A féljem nem értékel”. A férjek első számú isza pedig ez: „A feleségem mindig bosszant.” * * * RAGÉDIA — A barátnőm az én házamban isíedett meg egy férfivel. Az illető első látásra belelett, a barátnőmnek is tetszett. Úgy siettek, hogy :n csak kiváltották az iratokat és máris megesküd. Pár hónapja csak, és a barátnőm most folyton sir, iogtalan, mert érzi, hogy az ura már nem szereti, ■yon bánt engem a dolog, mert nálam ismerkedtek >. Azt sem értem, mi történhetett a férfivel, mi •zta nála a gyors változást? VÁLASZ — Az ilyen eset nem ritka. Mindenki a maga Ízlése, de elsősorban fantáziája és idegrendszere alapján alkotja meg gondolatban az ideális partnert, akivel szerinte a legtökéletesebb boldogságot és gyönyört jelentené a szerelem. Barátnője külseje, viselkedése, egyénisége a lelke mélyéig felzaklatta a férfit, mert az ő titkos elképzeléseinek megtestesülését látta benne. Ez elég volt ahhoz, hogy szenvedélyes szerelemre lobbanjon. A házasság után azonban valószínűleg kiderült, hogy más a fantázia és más a valóság. Lehet, hogy barátnőjének egész testi és lelki hangszerelése eltér attól, amint az a férfi elképzelésében élt. A férfi most biztosan megcsaltnak érzi magát. Pedig az asszony ártatlan, csupán a férfi tévedett a megítélésében, mert tulajdonképpen nem is őt szerette, hanem saját szerelmi rögeszméjét és erről szegény asszony igazán nem tehet. Fantázia nélkül szerelem, de a csak képzeletre épített szerelem gyakran gyors kiábrándulásra, szenvedésre vezethet. Önnek azonban nincs oka szemrehányást tenni sajátmagának azért, hogy a házában ismerkedtek meg. * * * VENDÉGLÁTÁS JELIGE — Nemrég házasodtunk össze. Sok az isii > ősünk és barátunk. Szép kis lakásunk van, nagyon szeretünk itthon lenni. Szeretnénk többször is vendégeket hivni. Mi a véleménye, hogyan válogassam össze őket, hogy jól érezzék magukat egymás társaságában. VÁLASZ — Lehetőleg úgy válogassa meg a vendégeket, hogy körülbelül egyforma szellemi színvonalon álljanak. Akkor senki sem érzi magát idegenül, minden felvetődő témáról tudnak beszélgetni egymással és nem akadozik a társalgás. Szerintem azonban nem helyes, ha egyforma foglalkozású embereket hiv meg, például csak iparosokat, csak orvosokat, csak kereskedőket, stb., mert akkor a társalgás szakmai vagy szakszervezeti gyűléssé változik. Ilyenkor a vendégség szórakozás helyett fárasztó lesz és a végén unalomba fullad. ORVOSTUDOMÁNY A MOZGÁSHIÁNY ES A SZÍV Korunk egyik legrohamosabb iramban növekvő betegsége a szívinfarktus. Napjainkban a sporttudományos folyóiratokban és tanulmányokban is egyre gyakrabban találkozunk a szívinfarktussal, mégpedig azért, mert az előidéző okok között nagy szerepet játszik a mozgáshiány, a gyógyítás szolgálatában pedig egyre inkább bevonják a testmozgást és a sportot is. A szakorvosok abban többé-kevésbé egyetértenek, hogy a szívinfarktust általában négy okra lehet visszavezetni: dohányzás szenvedélyére, a vér magas fokú koleszterintartalmára, a magas vérnyomásra és a mozgáshiányra. Ma már orvosilag bebizonyitott ténynek tekintik, hogy az ember, aki naponként elszív két csomag cigarettát, az kétségkívül előbb kap szivinfarktust, mint az, aki megelégszik ennek a felével, nem beszélve arról, aki egyáltalán nem dohányzik. Ilyen szempontból tehát a nem dohányzók hatalmas fölényben vannak a dohányosokkal szemben. Ehhez természetesen az is hozzátartozik, hogy a nem dohányzó ne tartózkodjék túlságosan sokat dohányfüsttel telitett helyiségben. Az kétségtelen, hogy bizonyos mennyiségű koleszterin szükséges az anyagcseréhez. Ha azonban a vér koleszterinszintje túlságosan felemelkedik, akkor rövidesen megjelenik a fenyegető rém: a szívinfarktus. Ezért tartózkodni kell a túlságosan zsíros ételektől, nemkülönben a fűszeres és bőséges táplálkozástól is. A magas vérnyomás és a szívinfarktus között egyenes az összefüggés, és ezzel ma már általában az utca embere is tisztában van. Arra azonban nagyon kell ügyelni, hogy a magas vérnyomás csökkentése csak fokozatosan és lassú iramban történjék. A mozgáshiány olyan betegség — ma már nyugodtan lehet igy nevezni —, amelyen aránylag a legkönnyebb segíteni, mégis nagyon sokan elmulasztják, vagy kényelemszeretetből, vagy lustaságból ennek a nagyon egyszerű gyógymódnak az alkalmazását. Az orvosok azonban rájöttek arra, hogy nemcsak a szívinfarktus megelőzésében, hanem annak gyógyításában is nagy jelentősége van az egészséges és orvosilag ellenőrzött testmozgásnak. Hosszú ideig az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy a szivinfarktusos betegnek legalább 4-6 hétig szigorúan ágyban kell maradnia, mert a károsult szívizmok csak igy tudnak meggyógyulni. Ma ellenben a szivspecialisták többsége azt a nézetet vallja, hogy idejében meg kell kezdeni a betegek mozgásterápiáját. Ma már nem egy esetben három-négy nappal a roham után végeztetnek a beteggel kisebb láb- és karmozdulatokat, természetesen szigorú orvosi ellenőrzés mellett. Ehhez csatlakoznak később a légzési gyakorlatok. Egy hét elteltével már megkezdik a beteg szervezetének rendszeres mozgósítását. Természetesen nem minden beteg alkalmas arra, hogy mozgásterápiával gyógyítsák, ezért az ilyen gyógykezelésre utalt betegről mindenekelőtt felveszik a pontos és részletes szivmüködési leletet, és megállapítják a szív teherbíró-képességét. Nagyon fontos az is, hogy a beteg a kórházból kikerülve ne hagyja abba a rendszeres testmozgást. FÉRFI SAROK DRÁGA Tekintélyes korú és külsejű, ősz hajú férfi feketézik feleségével. Amikor fizetésre kerül a sor, húszassal akarja kiegyenlíteni a számlát. A csinos kis felszolgálónő — nagyon fiatal, talán még a tizenéves kort sem haladta túl — kedves mosollyal szabadkozik, ekképpen: — Jaj, drága, nincs nekem annyi aprópénzem... A vendég kisebb bankjegyet talál tárcájában, s azzal fizet. Felesége ingerülten jegyzi meg: — Hogy mer téged „drágának” nevezni egy ilyen csitri? Igazán szemtelenség... A férfi köhint és megköszörüli a torkát. — Igazad van. Dehát azért még mindig jobb, mintha úgy szólítana, hogy „Bácsikám!” TÉL VAN ÉS TÁVOLODIK EGY SZEKÉR Ismered a bozótok szarvasrőtjét? Mikor üveges a hó és kiütéses, s megőszült, fekélyes kentaur hanyatlik a titokzatos, szagos fenyők alá. S mint vérző zsebkendő, hull le a levél. S a völgyben az alkonyat szemfehér-sárga. Fölnyulik benne a szív láthatatlanul. HtOszálerei egy fa ágaiból. Mintha kimetszette volna valaki a lüktető ér-szövevény érző húsát: az ág a vak szem-homályt görcsösen fogja. A lomb helye üres kehely — de mi dobiig? Távol egy kocsi hajszál-kerekei a hajszál-lábu lóval — utol se érnéd. Hát csak nézed, hogy fefjő egyetlen csillag s hozzá van kötve a cérna szekérrud. Kárpáti Kamii
