Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-14 / 46. szám
10. oldal Miért bolond az időjárás? Irta: SIMA FERENC Egymástól hat napra most van Erzsébet és Katalin. Ennek a tiszteletreméltó két hölgynek egyike, vagy másika meg szokta rázni a pendelyét, vagyis havat hoz, és ezzel vége az ősznek, beáll a tél. Legalább is az én gyermekkoromban még igy volt. öreg amerikások, kanadások szerint hajdanában az itteni időjárás igencsak egyezett az európaival, mert az óceán azért nem a világ, és az Északi-Sarktól, meg az Egyenlítőtől itt is annyira vagyunk nagyjából, mint otthon voltunk. Milyen jó, milyen szép is volt az régen, amikor az időjárás még betartotta a kalendáriumot, a kádenciákat és menetrendszerűen váltogatták egymást az évszakok. Az ember előre tudhatta, hogy mihez tartsa magát. Nyaralásra utazva bátran csomagolhatott csakis nyári holmit, mert három hónapig nyár volt a nyár, eléggé katonás pontossággal. Hasonlóképpen viselkedett a három másik évszak is. Századik napon, április 10-én kellett vetni a dinnyét, hogy legjobban sikerüljön, a májusi cseresznye május elején érett, a szüret ideje októberrel jött meg, és az év folyamán minden virág betartotta a maga hagyományos virágzási idejét. Tanúm rá az idősebb nemzedék, hogy ez igy volt egészen a második világháborúig. Akkor bolondult meg az időjárás. Hitler is azért veszített, mert 41-ben már ősszel beállt a vad tél és emiatt nem sikerült a kezdeti hajrával Moszkvát is lerohannia. így a Szovjetnek ideje lett rendbe szednie a szétvert haderejét. Az a tél féléves volt akkor, a tavasz csak a nyár elején jött meg és a nyári időnek fele tavasz volt, fele ősz. Hókusz-pókusz, eltűnt a nyár. Volt aztán úgyis, hogy az ősz egész télen át tartott. Januárban kinyílt az ibolya, mert nem tudta, hogy mi is van hát tulajdonképpen? A fecske is megjött, hogy aztán el is pusztuljon márciusban, mert akkor meg tavaszjötte helyett olyan keményen beállt a tél, hogy az élő fák széjjel repedeztek, ahogy megfagyott bennük a január-februárban megindult nedvkeringés. Bolond lett az időjárás, egyáltalán nem lehetett rá adni, hogy mit mutat a naptár. Az a szóbeszéd keletkezett, hogy a háborútól van ez. A sok ágyúzástól, robbanástól összegubancolódtak, megzavarodtak a légáramlatok, kizökkent medréből az időjárás folyamata. Mondták, hogy majd a háború után helyre billen az megint. De bizony az nem billent. Igaz, hogy a háborúnak se lett igazán vége. Nemcsak azért, mert Németországgal még mindig fennáll a hadiállapot, mert csak fegyverszünet van, de nincs békekötés. Úgy vélem ez nem befolyásolja az időjárást. De hajlok annak az elfogadására, hogy igenis befolyásolja az elég sok atomrobbantás, amely iszonyú erejével felforgatja a légköri rendet, és befolyásolják a műholdfellövések, űrrepülések, amelyek mindig átszaggatják az atmoszférát, sztratoszférát, thermoszférát, ionoszférát, exoszférát, magnetoszférát, vagyis a legfelsőbb rétegeket és igy réseket szakítanak a nemkívánatos, zavaró ultraviolet, infravörös és talán még más, eddig felfedezetlen sugarak beözönlésére Földünk légkörébe, amely egyébként kifeszitett esernyő módjára védelmez bennünket — és időjárásunk megszokott rendjét — ezektől a károsan rendbontó sugárzásoktól. Igen, az oltalmazó légburok-emyőnkön az eddig fellőtt körülbelül ezer műhold, űrhajó, űrszonda és más efféle röppentyű ezernyi lyukat ütött. Valósággal ronggyá tépődött volna igy már a kék esernyőnk, ha a rajta ütött lyukak, szerencsénkre, nem tudnának maguktól beforradni. Ez elég gyorsan megtörténik az átlyukasztások után, de — a káros sugarak beáramlására akár pillanatok is elegendők. És ne feledjük el, hogy a védelmező ernyőnket nemcsak műholdak és társaik lyuggatják át elég gyakran az utóbbi évtizedekben. Hanem az UFO-k is, más civilizációk egyre szaporodó felderitői, amelyek szerintem éppen azért figyelnek-tanulmányoznak bennünket mind nagyobb érdeklődéssel, mert felfigyeltek a világűrbe Földünkről kiröpködő műholdakra, űrhajókra. Ezekből rájöttek, hogy a mi csillagunkon is van civilizáció és mostmár keresik velünk a kapcsolatot. Az eddig észlelt UFO-repülések száma is ezer felé jár már. És mennyi lehet, amit nem is észlelhetünk, mert ők — a mienknél kétségtelenül sokkal fejlettebb technikájukkal — úgy akarták, hogy ne vegyük észre őket. Valószínű, hogy láthatatlanná is tudnak válni, ha jónak látják, márcsak a minden képzeletet felülmúló sebességükkel is, ami nagyobb a fény sebességénél, hiszen másként nem tudnának más naprendszerekből eljutni hozzánk. És kétségtelenül más naprendszerbeliek, mert annyit már meg tudunk állapítani, hogy a mi naprendszerünkben csak Földünkön van civilizáció. Mindez nagyon szép és üdvös. De az esernyőnk, vagyis légburkunk igy állandóan lyuggatva van ki-be, és igy az ártalmas kozmikus behatások lassanként már állandóan abnormálissá teszik az évszakainkat. ARCKÉPEK A Rockefeller milliók örököse ,,Bármit is kérdeznek majd tőlem, minden kérdésre választ adok az illetékes kongresszusi bizottság előtt” — mondotta Nelson Rockefeller azután, hogy jelölték az Egyesült Államok alelnökévé; igy válaszolt az újságírók erőszakos érdeklődésére vagyoni helyzetét illetően. Valójában nemcsak Amerika kiséri nagy érdeklődéssel azt a kongresszusi meghallgatást, amelynek Rockefeller kénytelen alávetni magát. Világszerte arra számítanak, hogy tényleges adatok lesznek a Rockefeller-milliárdok nagyságrendjének jól őrzött titkáról. Kriminalisztikai éleslátással gyűjtötték a szakemberek évtizedek óta a Rockefeller-vagyonra vonatkozó becsléseiket. Tudják például, hogy ennek a vagyonnak az őse, John D. Rockefeller 1911-ben, amikor rákényszeritettck olajtrösztje feloszlatására, 815 millió dollárral rendelkezett:. Az első világháború idején a jövedelemadókra vonatkozóan közzétett adatok kimutatták, hogy Rockefeller volt az első amerikai dől Iá r- billiomos. 1921-ben a becslések már 2,5 billió dollárnál tartottak, 1966-ban pedig elérték a legalább 4 billió dollárt. S hogy helytállók-e ezek az adatok; azt Nelson Rockefellertől sem lehet majd megtudni, hiszen a vagyon John Rockefellerről gyermekeire és unokáira szállt át. Ezenkívül hatalmas összegeket juttatott a Rockefeller-család különböző alapítványoknak. Közülük a legjelentősebb a Rockefeller Alapítvány, a Rockefeller Brothers Fund, az orvosi kutatással foglalkozó Rockefeller Alapítvány, s ide tartozik a Chicagói Egyetem általános képzési programjának támogatása is. John D. Rockefeller ezekre a célokra 531 millió dollárt fizetett ki: ,,Az én feladatom az, hogy egyre több pénzt keressek, és azt legjobb lelkiismeretem szerint embertársaim javára fordítsam” — mondta és ehhez Én azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy az UFO-lényeknek céljuk is, hogy megváltoztassák Földünk időjárását, kiimáját. Lehet, hogy ez részükről egy hatalmas méretű, tudományos kísérlet, de lehet vele valamilyen gyakorlati céljuk is. Van azonban egy egészen más elmélet is arra, hogy micrt borult fel Földünkön az időjárás rendje az utóbbi évtizedekben. A csillagvilág legnagyobb kutatóinak újabb számításai szerint nemcsak a Föld és bolygó társai keringenek a Nap körül, ami által az évszakok váltakoznak rajtuk, hanem — a Nap is kering egy világűr-központi Fő-Nap körül és keringési ideje, vagyis a Nap-év: 360 földi esztendő. Ezen a 360 éven belül van a Nap-tavasz, Nap-nyár, Nap-ősz és Nap-tél, mindegyik 90 évig tart. Nap-tél idején a nyarak is hűvösek, Nap-nyár idején a telek is enyhék. A nagyjából egyező időjárású évek mindig csak néhány évtizedig tartanak, aztán a Nap-évnek másik Nap-hónapja következik, más időjárást juttatva Földünknek. Ugyanaz az időjárás csak 360 év múlva tér vissza. Arranézve még folyik a tudományos vita, hogy most milyen Nap-évszak van, tehát hogy hidegebb, vagy melegebb évtizedek következésére kell-e számítani. Amilyen bolondos volt az idei esztendő is, meleg koratavaszával és hűvös nyarával (az idei nyár egy keddi napra esett), én azt hiszem, hogy a Nap-év most a szeszélyes áprilisban jár, és ha ezen átesünk 30 év alatt — mert ennyi egy Nap-hónap — akkor belejutunk a Derűs Nap-májusba. A rossz időjárás már néhány évtizede tart. Eszerint a bolondos 30 évből már nem sok lehet hátra. A magamfajta idősebbek iparkodjanak megérni a végét, hogy még egy kis Nap-májusban is sütkérezhessünk. tartotta magát a fia is, aki még 473 millió dollárt adott alapítványokra. Nelson Rockefeller személyi vagyona becslések szerint 200-300 millió dollár. Ennek alapját apja fektette le 100 millió dollárral. Néhány adatból sejteni lehet, hogy Nelson hogyan növelte vagyonát tovább. Már amikor 1959-ben győzött a New York-i kormányzóválasztáson, havi 80.000 dollárt keresett osztalékokból, évente tehát közel egymillió dollárt. Mint kormányzó, 50.000 dollár évi jövedelemmel rendelkezett. 1955-ben Eisenhower elnök évi 15.000 dollár fizetéssel különleges tanácsadójává nevezte ki. Mint mondják, Rockefeller ezt a fizetését sohasem vette fel. Másrészt Rockefeller anyagi ereje megkönnyítette első lépéseit a politikai életben. Egy 1972-ből származó tanulmány szerint Rockefeller és családja 4,5 millió dollárt költött a sikeres New York-i kormányzói választási hadjáratra. A négy kormányzói választási kampány összesen 27 millió dollárba került, ennek több mint a felét családja bocsátotta rendelkezésére. Csupán mostohaanyjától 2,8 milliót kapott. Nem csoda, hogy Rockefellereket tartják a republikánus párt legjelentősebb pénzforrásának. Rockefeller egyéni jövedelmeiről némi képet alkothatunk magunknak nagy amerikai vállalatok évi jelentéseiből is. Az alelnök például az International Basic Economy Corporation (IBEC) Rockefeller-vállalat részvényeiből 419.900-al rendelkezik. Az IBEC irányítása alatt a vállalatok egész sora áll. Ezek közé tartozik Latin-Amerika legnagyobb szupermarketjainak csoportja. Rockefeller ezenkívül a Chase Manhattan Corporation egyik nagy részvényese. Ez a hires Chase Manhattan Bank „apavállalata”. Rockefeller David nevű fivére a bank elnöke, és köteles évente közölni részesedését. David 337.000 részvénynyel rendelkezik, ezek a részvények az utóbbi évben 742.500 dollár osztalékot hoztak. Ebből következtetni lehet Nelsonnak e vállalkozásából származó bevétele(Folyt. a 11. oldalon)
