Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-07 / 45. szám
IT. olds t ÓHAZAI SZÍNFOLTOK: Öreg tanyák és tanyai öregek KECSKEMIÉT, Bács-Kiskun megye. — Az ország két legnagyobb tanyás megyéje Bács-Kiskun és Csongrád. A tanyán élő fiatalok javarésze a tanyai életformán üdvül állónak érzi magát, vagy éppen minden a városihoz, a községhez köti már, csak az otthon nem: igenli a változást És az öregek? ők sinylik meg a tanyai életsors legtöbb gondját, konfliktusát, drámáját. És sokan vannak. Az elhagyott öregek? Vagy sok gyerekük van, akiket elszólitott a tanyáról a város és az ipar, a falu és a szövetkezet; vagy ők is alacsony jövedelemből élnek, esetleg nekik is sok gyerekük van: segítenének, de nincs miből. Az is gyakori, hogy veszekednek a testvérek: segítse a tanyán maradt szülőt a másik, a harmadik, vagy az ötödik, miért éppen ő? A vagyon pedig legfeljebb egy tanya és azon is soknak kell osztockodni. i 1 A szülő pedig nem mozdul. Ott akar öreg korában maradni, ahol leélte az életét. Mondják: “Kineka nyakán legyük, amikor a gyerekeknek is elég a bajuk?” t Egyszerű szülő egyszerű szeretet© — lemondás. szülőtartási díjért, akik megbújnak nyomorúságukkal az élet peremén, fiatalemberektől hallottam a következő történetet az egyik soltvadkerti presszóban. Ut szélén bandukoló, megkopott templomi zászlót cipelő idős asszonnyal találkoztak. Egy héttel előbb indult a szentkuti búcsúba, hogy mielőtt meghal, vigasztalást nyerhessen a szent helyen. Megálltak. Kérlelték: szálljon be, elviszik legalább a legközelebbi faluig. A kopott, időrágta templomi zászlót gondosan felkötözték a csomagtartóra. Amikor elhagyták a második községet is, az anyóka sírva rimánkodott, hogy álljanak meg. Megálltak. A zászlót cafatokká szaggatta a légáramlat. Az anyókát kórháziba kellett vinni; néhány nap múlva meghalt. Az uj tanyai kollégiumok az unokákért, dédunokákért épülnek. Értük villamosittatnak, körzetesittetnek az iskolák is, az élet természetes rendje szerint. Tanyán még nincs öregeknek napközi otthona. Ami a községekben van, az is kicsi, fenntartásuk jelentős anaygi teher. A tanyasiak ki- és beszálilitása pe, dig úgyszólván megoldhatatlan a távolságok miatt, a szétszórtság és a rossz útviszonyok miatt. tud teljesíteni? — Sok. Nagyon nehéz nemet mondani. — Miért vállalja, Marika? — kérdezem. — Jöjjön velem és meglátja. Busa Péter ici-pici nádfedeles háza olyan, mint a mesékben. Á hetvenöt éves férfin nem látszik a kora, de beteg. Fulladással küszködik. A szobában áporodott szag. Az ágyon huzattalan, megállapíthatatlan szinü dunyha. Busa Péter világéletében napszámos volt. Nem nősült meg soha. Kertjében pár szál kukoricát vetett a három tyúknak és némi zöldséget. A szociális segélyből a legszükségesebbre is alig telik. Ugyancsak a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a tanyai lakóházak száma 47 ezer 827 volt, s ebben mindössze 50 ezer 651 a lakóegység. Az épületek több mint fele jóval felszabadulás előtti és szinte kilencven százalékban vályogtéglás vagy vertfalu ház. A magukra maradt öregeké is régi, vertfalu, nádtetős, amit kellően még karbantartani sem tudnak. Lakáskörülményeik rosszak. Persze, sok helyütt segít a termelőszövetkezet, az állami gazdaság vagy a szakszövetkezet náddal, faanyaggal, esetleg munkaerővel, de a gyámoltalanok nem mindig kérik. Segítenek a városba, vagy a faluba költözködött gyerekek is, de a legtöbb öreg helyzete ettől alapvetően még nem változik meg. Élik tovább megszokott életüket. Egyre erősebben kötődve egy életformához, amelynek emberi, gazdasági összetartói darabokra szakadtak. Persze, a módosabb családok, akik a tanyából “ki tudták hozni” a 'betelepülés anyagi fedezetét, s az egykori otthont csak a munkahelyhez, a szakszövetkezeti földhöz (ez a többség) közeli nyári szállásnak használják: ott az idősebbekkel sincs különösebb gond. Élik a maguk életét, de csak formálisan egyedül, mert naponta jön a fiuk, a vő, vagy a meny autóval. Hozza a disznóknak és az aprójószágnak a tápot, viszi a másnapi piacravalót. ők a szerencsések. A gyarapodás uj formáit, jegyei ráadásul még azzal is eltöltik őket, hogy teljesülni látják álmukat : a gyerekek boldogulását. A Kígyós csatorna partján, a kecskemét-solti müuttól öthat kilométerre a pusztában egy hetvenöt éves asszonnyal beszéltem. A közeli nagyközségben élő gyermekeinek disznókat, kacsákat, libákat nevel a tanyán, ő mondta: — Ez az én életem, kedves fiam majd jönnek értem a télen, akkor megpihenek. Majd megpihenek a temetőben. Csató Károly ERDÉLYI LEVÉL: Ahol a két Bolyai emlékeit őrzik... — Mindennek megvan a maga keresztje. Bács-Kiskun megyében a külterületen élő ötven éven felül lakosok száma 41 ezer 900 fő. Ebből a legutóbbi népszámlálás adatai szerint hatvan éven felüli 25 ezer 700. A külterületen összesen 150 ezer ember él. Koruk, kialakult szokásaik, életmódjuk, életszemléletük okán nem ők az intenziv beköltözők. De ha figyelembe vesszük azt is, hogy az urbanizációs és az ehhez kapcsolódó gazdasági hatájok, amelyek a munkahelyi foglalkoztatottság eredményeként is megosztották a tanyai családot, differenciálták normáit, elkülönítették a korosztályok törekvéseit, akkor azt lehet mondani, ők maradnak. Hogy milyen arányban, arról még nem készült statisztika. Maradnak önellátók, dacolva uj életet teremtő fiaikkal, lányaikkal, s az idő múltával, egészségük, munkabírásuk romlásával önmaguk ellátására is csak korlátozott mértékben lesznek képesek. ök azok, akik nem perelnek A kiskunmajsai nagyközségi tanácsnál égető szükség van még egy öreggondozó munkába állítására. Kígyósnak és Tajónak a községhez csatolásával az a helyzet állt elő, hogy a lakosság feie külterületen él, s ott a legtöbb a magatehetetlen öreg. Dinynyés Pálné, akit “Drága Marikának” szólítanak az öregek, elmondta, ha külterületen jár negyven kilométert is kerékpározik naponta. Sajnos, a tanyai öregekhez csak ritkán jut ki. A tanyák nagyon messze vannak egymástól. Ha például valahol mosni kell, rámegy szinte az egész napja és szép számmal vannak olyan betegei, akik már alig tudnak felkelni az ágyból egy pohár vízért Ápoltjairól nagy szeretettel beszél. A fizetése 1400 forint. Esőben, sárban, kopogó télben bőrégető forróságban is anynyi. Munkaeszköze a fehérre festett kerékpár, a halk beszéd, a kedves hanghordoaás és az öt ételhordó, amelyben az ingyenebédet osztja szét. — Sok a kérés, amit nem MAROSVÁSÁRHELY, 1974. november hó. — “Képtelenség, természet elleni, s igazságtalan is lenne: hogy valaki minden munka nélkül, a más fáradsága gyümölcsének egy részét magának tulajdonítsa!” — Korának egyik legnagyobb elméje, Bolyai János irta le a fenti mondatot “Üdvtan” cimü filozófiai tanulmányában, s ott olvasható saját kézírásával lejegyzetten a marosvásárhelyi Bolyai Múzeumban. Az épület szemben áll a két Bolyai szobrával, s közvetlen szomszédságában annak az iskoláinak, melyben az apa; Bolyai Farkas 47 éven át tanárkodott. A múzeum most tovább gazdagodik, hiszen a világ e nagy matematikusai közül az idősebbik születésének 200. évfordulóját jövőre ünnepli a román és a magyar kulturális-tudományos élet. Az apánál is zseniálisabb ÓHAZAI SPORT 11. forduló U. DÓZSA-BÉKÉSCSABA 1:0 (1:0) SALGÓTARJÁN-FTC 0:0 VASAS-RÁBA 1:0 (0:0) HONVÉD-HALADÁS 2:0 (1:0) CSEPEL-MTK 0:0 VIDEÓN-PÉCS 1:0 (1:0) DIÓSGYŐR-ZTE 2:0 EGYETÉRTÉSTATABÁNYA 1: 0 AZ MB' L ALLA.8 s 1. Ük Dtas* 2. Hónvéd a. nto 4. 2TK ú. Videót«» *. Csépel 7.(. «. M. U. Tatabánya n. ~ ......... u. 14. 15. B. ETO is. SalgOtafl. um U I .2 1 11,14 ! n fi 4 ii ia » U 43 4 U I 6 S U 4 2 S Ulti lí 4 1 6 n i i 3 .11 * 4 6 ni 4 s 11 1.2 « mse lí a«« £6:13 20 28: 7 1« 21:11 14 15 dl IS 13 dl 13 14:13 11 ndl ll »dl 1» 13:20 10 12d6 » 1:11 9 114:21 8 10:19 8 10:33 8 13:18 7 És mi minden található még itt, bizonyítva a ker Bolyai kivételes tudósi t emberi nagyságát! Egy üvej szekrénykében Bolyai Fa as és Gauss, a nagy német matematikus levelezése i ellette diákköri fizikai jegyzetei, első fiatalkori müvének kézirata, sakktáblája, kulcsa, órája, dominója. A Tentamen, a korszakos mü 1832. évi első marosvásárhelyi kiadása, majd a német nyelvű kiad sok néhány példán'' Ma készítette bútorai cserép kályhája. Amott eg; időrágta kötet, címe: “A párizsi per. Egy érzékeny játék öt fel-vonásban. Maros-Vásárhelyen nyomtattatott a Reform. Kollégyom betűivel, Friedler Gottfried által 1818.” Mert az öreg Bolyai drámákat is irt, emellett angolból, németből fordított is. Verseket is költött, ám azokat öregkorában elégette. Tettét megbánta; a hamut egy kupában összegyűjtötte, élete végéig őrizte. És János az ifjabb? íme az Appendix első, kéziratos címlapja. Aztán a többi, a soknyelvű külföldi kiadványok. S itt van hires körzőkészlete. Nézem a viszonylag ormótlannak, vaskosnak tűnő műszereket. Ezekkel végezte korszakos eredményű méréseit az osztrák császári hadsereg egykori mérnök-kapitánya. Ma egy elsőosztályos középiskolásé is finomabbak, mívesebbek. De neki azok is jók voltak: kétezer éves, öröknek hitt tudományos tételeket döntött meg velük. Túri András fiú idézett sorai, melyekből egyértelműen kiviláglik, hogy írójuk a materialista világnézet vallója volt, már korszakalkotó müvének, az Appendix-nek megjelenése után vetettek papira. Ama dolgozat után, amely apja egyik tudományos munkájának függelékeként — az orosz Lobacsevszkijjel egyidejűleg — megdöntötte az euklideszi geometria egyedülvalóságát, s amely nélkül nem születhetett volna meg Eienstein relativitáselmélete. Az egyetlen, de nagyszerűen berendezett múzeumi teremben megtalálhatók Bolyai János maiterialista felfogásának egyéb emlékei is. íme jegyzetei közül kettő: “Anyag nélkül nincsen tudat”. “Az egész világ részei között szükséges és szoros törvényszerűség van, vagyis a világ egy, mégpedig tökélyesen organizált élő egész,”
