Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-17 / 42. szám
18. old«! MAGYAR HÍRADÓ Thursday, October 17, 1974 AZ IDEGENLÉGIÓ LÁB NYOMÁN: Újra forrong a Spanyol-Szahara RABAT-SALE, Morocco — A széltében-hosszában szaporodó földközi-tengeri problémák mellett a világ közvéleménye a napokban felfigyelt a “marokkói dossziéra”. E dossziét, amelyet most II. Hasszán király kormánya tár a külföld elé, nem tegnap nyitották. Tárgya az un. Spanyol-Szahara. A nyolcmillió négyzetkilométeres Szahara-sivatag nyugati szegélyéről van szó, amely a Ráktéritő magasságában, a Kanári-szigetekkel néz szemközt. Spanyol-Sziahara területe kétszer nagyobb Magyarországénál. Harmincezer lakosa van (miután 25 ezer az évek folyamán átmenekült Marokkóba), viszont minden lakosra két (kettő!) spanyol katona jut, lévén az itt állomásozó spanyol csapatok létszáma 60 ezer fő. Az arab és berber, nomád állattenyésztő őslakosság birtokában félszázezer teve és kecske, valamint sok juh van. Az esős időszak végén a mauritániais és a marok-kői nomád pásztorok is idehajtják a jószágot. A felszín mindenütt eléri a tenigerszmt feletti ötszáz métert. Az oázisokban némi árpát, cirokot, fügét, datolyát termesztenek. Mindez nem sok. Annál több az érték, amely a mélyben szunnyad: az ötvenhatvan százalékos szinvastartalmiu érctelep, s a szintén feltáratlan réztelér. A geológusok szerint lapulhat még a mélyben platina, wolfram, ón, nikkel és uránium is. A marokkói, dosszié első lapjlái arra adnak választ, hogy miért hívják e területet Spanyol-Szaharának. Évezredes ellenségeskedés után (melynek során a marokkói “mórok” 700 éven át uralkodtak Spanyolország jó részén, majd 1496-ban a spanyolok kezdtek hódításba A frikában) — kétszáz éve a portugáloktól spanyol kézbe kerültek a marokkói támaszpontok majd 1860-ban itt Spanyolország további pozíciókat szerzett, 1904-ben Franciaország és Spanyolország nyíltan, durván gyarmatosította Marokkót: egyszerűen felosztották maguk között az országot. A két részből francia, illetve spanyol “protektorátus” lett. Lényegében ez az állapot tartott 1956-ig, amikor mind-CMBEBRABL0K FOGLYA GUADALAJARA — Mexikóban elharapóztak a közelmúltban az emberrablások és az egyéb terrorista cselekmények. Most nem más, mint a mexikói elnök apósa lett emberrablók áldozata. A 83 éves Jose Zuno Hernandezt fényes nappal, fegyveres gerillák Guadalajara belvárosából vitték el. Szabadonbocsátásért 1.6 millió dollárt követelnek . két protektorátus megszűnt, s Marokkó északi része viszszanyerte függetlenségét. A nyílegyenes határvonallal elválasztott Dél-Marokkóban — azaz “Spanyol-Szaharában” — és néhány apróbb városban azonban ott maradtak a spanyol csapatok. Innen hát a Spanyol-Szahara elnevezés, amelynek jogosultságát Marokkó egy pillanatra sem ismerte el. Nemcsak az ősi és etnikai jog alapján helyezkedhetett - erre az álláspontra, hanem azért is, mert Marokkót 1904-ben széttépő francia-spanyol egyezmény is Marokkó integráns részének minősítette e területet. Felszabadításáért a huszas években, majd 1957- ben harcoltak szabad csapiatok. 1968-ban a spanyolok Tarfaya tartományt, 1969- Ifni városát és környékét kénytelenek voltak visszaadni Marokkónak. Afrika a felszabadulás korát éli. A spanyol gyarmatosítók tisztában vannak vele, hogy uralmuk felett eljárt az idő. Uj módszerrel kísérleteznek. Spanyol-Szaharában bábállamot akarnak felállítani. Madridban több éve foglalkoznak a tervvel, s az idén, julius elején hivatalosan tájékoztatták tervükről a marokkói nagykövetet. Marokkó kormánya azonnal, a leghatároz o ttab ban tiltakozott Francénál az egyoldlalu terv ellen, s egyúttal közölte: mindent megtesz az ország biztonságának megvédéséért. A marokkói jegyzék érzékeltette, hogy a rabatt kormány elszánta magát a fegyveres ellenállásra is. Ez tehát a marokkói doszszié, amelyet a rabatt kormány küldöttei- egymásután ismertetnek az európai államfőkkely és kormányokkal. Ami a jelenlegi Spanyol- Szahara jövőjét illeti, szóba került korábban — az ENSZ előtt —egy népszavazás terve. Jóllehet Marokkó á visszacsatolás mellett van, s biztos abban, hogy az ott élő lakosság is ezt akarja, hajlandó a népszavazás' eredményét figyelembe venni, de csak abban az esetben, ha azt nem Spanyolország, hanem nemzetközi szerv rendezi, s természetesen csakis yá spanyol csapatok távollétében, továbbá a 25 ezer menekült részvételével. Spanyol-Szahara — helyesebben Marokkói Nyugat-Szahara ügyében a legjubb fejlemény : a nyomatékos marokkói fellépés hatására, az akkor éppen kórházban tartózkodó Franco meggondolta j, dolgot. A kórházi különszobában tartott minisztertanácsot, amely után uj jegyzéFRANCIA STÍLUSBAN: Egy titokzatos férfi fosztogatja a párizsi bankokat PÁRIZS — A múlt hónapban egy férfi páncélszekrényt bérelt a Rothschild Bankban, és a következő napokon háromszor látogatást tett, nagy aktatáskákkal a kezében. A közelmúltban a rendőrség úgy becsülte, hogy a férfi mintegy két millió dollárnak megfelelő értéket vitt el a páncélszekrényekből, a banktól elvett pót kulcsok ségitségével. Az a. legtitokzatosabb, ahogy a férfi a kulcsok birtokába jutott. Hogy pontosan mennyit vitt el, tulajdonképpen még nem is világos, imert a páncélszekrények használóinak legnagyobb része szabadságon van. A rablással kapcsolatos első riasztás augusztus 13-án A pápa aranyérmei VATIKAN CITY — A bíróság a “Szent Szűz udvarának” egyik palotájában ülésezik, az államügyész az “Igazság előmozíljitájájnak” nevezi magát, a védőik pedig olyan jogászok, akik egyébként csak az egyházi házasságkötés érvénytelenségével foglalkoznak: a Vatikájban megkezdődött annak a pernek a tárgyalása, amelynek visszhangja minden bizonyai messze túl jut a világ legkisebb államának határain. A pápai telefonközpont négy volt alkalmazottját azzal vádolják, hogy VI. Pál pápa lakosztályából aranyérméket, egy drága, mellen hordható keresztet és értékes bélyegeket loptak el. A Vatikán egyik prelátusa a Szent Péter templom környékén az egyik kirakatban olyan aranyérmet fedezett föl, amelyet a pápa magánlakosztályában korábban látott. A gyanú végül is az egyik, telefonszolgálatot teljesítő alkalmazottra esett, aki hosszú fogva tartás után bevallotta a lopást, és bűntársait is megnevezte. Lassacskán kiderült, hogy a Vatikán telefonközpontjának négy alkalmazottja egy szép nap elhatározta; sovány fizetésének kiegészítése végett értéktárgyakat fog lopni. E z nem ment nehezen, mert a — időközben elbocsátott — pápai csendőrség tag:ni “falaztak” a tolvajoknak. FPenük külön eljárás kezdődik. történt, amikor egy asszony, aki a szabadságáról hazatért, felfedezte, hogy ékszerei, eltűntek. Aztán még négy bérlő jelentette, hogy szekrényeiket kifosztották. A rendőrség közölte, hogy a vakmerő tolvaj a páncélszekrényt julius 28-án bérelte. és még Ugyanazon a napon takarékbetétkönyvet nyitott 3,000 dollárral. Amikor a bankot junius 31-e és agusztus 5 e között többször is meglátogatta, nem volt vele kísérő, mivel a Rothschild bank megengedi, hogy a bérlők egyedül is belépheseneik a saját páncélszekrényükhöz. Ez az eljárás lényegesen különbözik az Egyesült Államok gyakorlatától, ahol szokás szerint két kulcsra van szükség a páncélszekrény felnyitásához, a használónak a kulcsára és a bankban elhelyezett kulcsra. Amikor a Rothschild bank vezetői megtudták, hogy fosztogatás történt, azonnal felnyitották a külön 'kulcsokat tartalmazó lezárt borítékokat, és úgy találták, hogy minden kulcs hiányzott, és.a helyükbe kavicsokat tett a fosztogató. Ezekhez a külön kulcsokhoz csak három személy juthatott hozzá a fennálló szabályok szabályok szerint, az igazgató, a helyettese és a péntáros. A rendőrség az igazgatót és helyettesét kikérdezte, de a pénztáros éopen szabadságon van Szeretne visszatérni LONDON — Constantine, görög király a jelek szerint hajlandó volna visszatérni Görögországba, akkor is, ha az uj kormány alaposan megnyirbálná királyi kiváltságait. Constantine száműzetése az év végéig eltarthat, talán akkor dönt a monarchia sorsáról az uj Caramanlis kormány, közölte néhány görög politikai megfigyelő. \ két küldött Rabatba, s ebber nyitva hagyta az ajtót a tár gyalás előtt. A marokkói dosszié tehát még semmiképp nincs lezárva.
