Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-17 / 42. szám

I 4. oldal UTIJEGYZETEK Boldog élet az osztrák bor-falukban BECS. Ausztria — Grinzing­­ben. Nussdorfban, Heiligen­­stadtban, Sieveringben, Neuwal­­deggben — amelyek együtt a ..Heuriger falvakat” alkotják, s amelyek mintegy félórányi troli­­utra vannak Bécs központjától — jó borok illata terjeng. A Heu­­ringer kert, ahol idei borokat szolgálnak fel. A hűvös estéken barátságos kis ivók várják az ér­kezőt. A borokat itt kőkorsókból adják, nem félig-telt, karcsú kristály talpaspoharakból, és a kicsorduló ,,Viertel” jó negyed­liternek felel meg. Ausztria fővárosa Bécs... Közép-Európa szivében. A zöldellő szőlőhegy tövében a parányi bor-városok úgy simul­nak bele a tájba, mintha maga a természet helyezte volna őket oda, a bécsi erdőbe. Amint azt az ottaniak tartják, a legjobb nagyot sétálni, barangolni a környéken, mielőtt az ember egy Heurigerbe beül. Kacskaringós erdei ösvények vezetnek a falvak­hoz és a Heurigerhez. A bécsiek többnyire trolival mennek ki. (Az Operától az A, B vagy D jelzésű kocsikkal és a 38-as villa­mossal juthatunk el Grinzingbe; az egész ut nem igényel többet fél óránál.) A bécsiek számára öröm kedvenc bor-falujuk fölkeresése. Itt mindenki megújul. Egy régi közmondás szerint (szabadon fordítva): „Hagyj föl az ivóvíz­zel, s színesítsd meg orcádat egy kissé borral: igy bölcsesség, boldogság és hosszú élet áramlik reád.” Családok, szerelmesek, munkásemberek követik hűsége­sen ezt a heurigeri elvet. Felsza­badult séták, néhány üveg bor, kényelmes vacsora, — ez „grin­zingi kirándulás”. Hosszú hagyománya van ennek az Ízlésnek. 200 esztendővel ezelőtt, Mária Terézia uralkodá­sa alatt kezdtek a parasztok uj bort fölszolgálpj^^^lőili. kürüLil Egy római császár pedig, meg a 3. században, szőlőket telepítte­tett a várost körülövező hármas lankára: igy biztosította ezt az élvezetet. A kora-esti, hosszú grinzingi séta után hivogatóan csalogat­nak a Heuriger meghitt fényei. Jól esik ilyenkor felhörpinteni a „ Viertel”-t egyik vagy másik Heurigerben, mielőtt betérnénk vacsorázni a harmadikba. Grin­zingi, nagy, jólismert Heuriger a Reinprecht-Henglé. Turisták a világ minden részéből, de sok a bécsi is. A vendégek jönnek, mert a bor jó, és sok a hű-hó. Nagy asztalok sorakoznak egy­más mellett és a régi gazdasági eszközökkel meg fegyverekkel borított falak barátságosan hívo­gatnak befelé. Sokan édes sajttal, hideg hússal és dús, fekete kenyérrel itatják föl a bort. S akár hiszik, akár nem, a bécsiek többnyire magukkal hozzák az elemózsiát. A Sand­­gasse 4. alatt áll Heinrich Riickenbeuer familiáris bor­kertje és ivója. Szól a harmoni­ka, a helybeliek pedig barátsá­gosan érdeklődnek a tengeren túlról érkezett, magános vendég­től. aki szeretett Heurigerüket fölkereste. A grinzingeri Hauer­­mandi, a Cobenzlgasse mögött, ínyencek paradicsoma. Ez a Heuriger maga a ragyogás. Öreg monostor, számontartott műem-A romantikus Grinzig lék. Harmonika és hegedű hangja szárnyal belőle. A bécsiek szeretik ezt a zöld erdő- és szőlőskert-övezetet. Még ma, 1974-ben is ugyanazzal a gyöngédséggel viseltetnek iránta, mint ami 1870-ben lángolt föl körülötte. Ekkor ugyanis egy fafeldolgozó szindikátus alku­dott a modlingi erdőkre. Josef Schöffel, a polgármester, azon­ban oly szenvedélyesen védel­mezte azt, hogy nem sikerült nyélbeütni az üzletet. A mod­lingi városháza elé emlékművet is állítottak neki, amely tábla hirdeti: ,. Az érdemes polgármes­ternek, Josef Schof felnek, a Bécsi Erdők megmentőjének.” Ezek az erdők inspirálták egykor LONDON — A második világ­háború egy órája tartott, amikor Dél-Angliában és Londonban milliók az óvóhelyre siettek, mert feliivöltöttek a szirénák. 1939. szeptember 3-a volt. Ne­ville Chamberlain miniszterel­nök kevéssel azelőtt jelentette be a rádióban: „Ez az ország hábo­rúban áll Németországgal!" De a német bombázók helyett csak a londoni francia nagykövetség helyettes légügyi attaséja jött. Sportrepülőgépen, a Franciaor­szágban töltött hét végéről visszatérve. Elfelejtette repülési tervét közölni az angol hatósá­gokkal. így vaklárma lett az első angliai légiriadó. Épp ilyen börleszkbe illő volt az első angol légi akció is. Ugyanaznap 12 óra 01 perckor elindult egy felderítő repülőgép, két óra múlva elrepült Wilhelm­shaven fölött, lefényképezte a német hadihajókat és táviratot küldött haza. A jelentés nem ér­kezett meg, mert a távirókészü­­lék befagyott. . . A melléfogás miatt a Németor­szág elleni első légitámadást el­halasztották néhány órával. Csak éjszaka startolt tiz Whitley bombázó. Amit magukkal vit­tek: röpcédulák. A Ruhr-vidék, valamint Hamburg és Bréma fölött 13 tonna röplapot dobtak le. A bombázógépek legénysége „WC-papir akciónak” nevezte el a műveletet. Mindezt egy angol szerző me­séli el, Alastair Revie, akinek uj könyve most jelent meg német nyelven a Bomber Command történetéről. A később oly pusz­tító ütőerejű bombázó flotta az első háborús napokban sorsül­dözött volt: szeptember 4-én is­mét felmondta a szolgálatot egy felderítő repülés közben a táv­­irógép. Emiatt megint elhalasz­tották az első támadást. A kö­vetkező éjszaka aztán végre elin­dult Wilhelmshaven ellen tiz gép, a fedélzetén most már bombákkal. Vihar volt, emiatt aztán csak 200 méter magasság­ból támadtak. Villámlás és mennydörgés közben a légvédel­mi ágyuk is tüzeltek. Doran hadnagy az „Admiral Scheer" páncéloshajót célozta meg és iá«a',)*<3g^atyöüibíd öéwto1 ií'iftv Schubertét „A hársfa” c. dal szerzésére. Szokás, és törvény is előírja, hogy ha egy fát kivágnak, helyébe többet kell ültetni. A Granzinba látogató tehát, mig jól tölti idejét, bepillantást nyer a bécsiek való életébe. Iáinak, de anélkül, hogy rob­bannának, lepattannak a hajó­ról. Robbanás felhőit az „Em­den" cirkálón láthatta csak, az öböl más pontjain pedig tüzeket. De az „Emden” fedélzetén csu­pán egy oda lezuhant Blenheim­­bombázó robbant fel, a lángok másutt pedig négy további angol gép lezuhanását jelezték. A Bomber Command első ha­lottad még ezrek követték. A veszteségek egyre növekedtek. Statisztikailag kimutatták, hogy egyetlen gép személyzetének sem volt 30 bevetés után reménye az életben maradásra. A háborús erőfeszítések ször­nyű betetőzése a Bomber Com­mand által Drezda ellen 1945. február 14-re virradó éjszaka végrehajtott támadás volt. Alis­tair Revie ezt Írja erről: „Az egész világ meg volt döb­benve a támadás méretei lát­tán. De azok közül, akik 1939 szeptember 3-án a Bomber Command legénységéhez tartoz­tak, alig élte meg egyetlenegy is a drezdai tűztenger éjszakáját. MIRE KÉSZÜLNEK? Adatok a szovjet hadiflottáról LONDON — A Szovjetunió­nak háromszor annyi tengera­lattjárója van, mint az Egyesült Államoknak, és több mint ötször annyi cirkálóhajója úszik az óceánok vizein. Ezzel egyidejű­leg megpróbálja utolérni az Egyesült Államokat a repülőgép­­anyahajók létszámában is, kö­zölte Jane’s Fighting Ships 1974- 75-ös kiadása a közelmúltban. Miközben a Vörös Haditenge­részet mind stratégiailag és tak­tikailag, mind pedig a hajók és tengeralattjárók számának nö­velése által egy igen fenyegető haderőt fejlesztett ki, azalatt az Egyesült Államok haditengeré­szete az 1968-as 1,000 hajóból álló létszámot 514-re csökken­tette. Az említett könyv a szovjet tengeralattjáró-állományt 131 nukleáris fegyverzettel ellátott járműben és 226 hagyományos fegyverzettel fölszerelt hajóban határozta meg. A közlés szerint ezek között van egy vagy két uj, 8.000 tonnás, Delta-tipusu, nuk­leáris fejjel ellátott ballisztikus rakétát kilövő tengeralattjáró is, amelyek 16 rakéta kilövésére képesek, és ezeknek a rakéták­nak a hatótávolsága 4,200 tengeri mérföld. Ez azt jelenti, hogy el sem kell hagyniuk a Nor­vég-tengert, mégis képesek az egész Észak-Amerikát és a többi NATO-államot rakéta­fegyverekkel elérni. Az Egyesült Államok már csupán a repiilőgép-anyahajók terén tartja vezető helyét 14 mű­ködésben levő hajóval. Ezenkí­vül öt anyahajó tartalékban van, három nukleáris csatahajót pe­dig most építenek. A könyv Kínát is megemlíti. Kínának jelenleg 51 tengeralatt­járója van, héttel több, mint egy legalább egy nukleáris fegyve­rekkel van fölszerelve. Kínának jelenleg a világon a legnagyobb könnyű hajókból álló hadiflot­tája van, ami előfutára annak, hogy Kina hamarosan a világ legnagyobb haditengerészeti ere­jét fejleszti ki. Cápák az Adrián TRIESZT — A jugoszláviai Omisban nemrégiben az Adriai­tengeren ismert kékcápa megtá­madott, majd felfalt egy fürdőző turistát. Az idén ez volt az egyet­len eset, amikor a tengeri raga­dozó emberre támadt. Volt ugyan cápajárás májusban a szlovéniai tengerparton, de a vérszomjas ragadozók akkor megelégedtek a hajókról lehul­lott élelemmel. Az Adriai-tengerre látogató kékcápa a nagy tengeri hajók nyomán kerül a parti vizek kö­zelébe. Eredeti lakóhelye Dél- Afrika és Amerika partvidéke. A természettudomány által ismert 170-féle cápából az Adriai-ten­gerben 25 fajta él. A legkisebbek alig fél méteresek, de az embert támadó cápafaj tizméteresre is megnő. A kis cápák közül sok a tenger mélyén él, ezek soha nem jönnek a felszínre. Emberre a tigriscápa, az emberevőcápa és a kékcápa veszélyes. Az Adriai­tengeren rendszeresen vadász­nak a veszélyes fenevadra. HIRDESSEN LAPUNKBAN! ■ Kdiwjo?. nolwmanol i; l'M> tu A II. VILÁGHÁBORÚ LAPJAIRÓL FELÜVdLTdTTEK A SZIRÉNÁK...

Next

/
Thumbnails
Contents