Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-29 / 35. szám
1 18. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, August 29. 1974 KÉPESLAP GÖRÖGORSZÁGBÓL EMELETES MELEGHÁZ BARANGOLAS KRÉTA SZIGETÉN HERAKLEION, Kréta — A mondabeli királylány fonalát kerestük Krétán. A megértés fonalát, amely átvezet a mítoszból a valóságba, ötezer esztendő talányos messzeségéből a mába. ★ Vérvörösen izzik a tenger. A hajnalt fürösztő hullámokból kibukik a Nap és lángbaboritja a látóhatárt. A kelő nappal egyidőben pillantjuk meg a távolban kirajzolódó szigetet is. Finom, áttetsző köd takarja, igy messziről, a tengerről1 titokzatosnak, hozzáférhetetlennek tűnik, de a kikötőből nézve már barátságosabb. Vidáman nevet ránk, vakítóan fehér házainak egészséges fogsorával. Herakleion, a rohamosan fejlődő kikötőváros, már csak bazársorainak emléktárgyaiban őrzi a múltat. A jelen azonban legalább anynyira bonyolult és tekervényes, mint pár kilométerrel odébb a knosszoszi labirintus. Virágok választják el egymástól az utcákat, embereket. A belváros lüktető modernségét, az előkelő villák minden képzeletet felülmúló pompáját, vagy az idegenforgalomból hasznot huzó vállalkozók takaros kozkaháziait a külváros fapados nyomorúságától. Ezekben a házakban nincs fényűzés és légkondicionálás, bútor is a legszükségesebb, a legfőbb szükségleti tárgyaikról nem is beszélve. RIGA, Lettország — A fenti 10-emeletes melegház a rigai állami mezőgazdasági tanképző farmján készült kísérleti célokból. Az üvegházban magvas növényeket és cserepes virágokat növesztenek. tönszigetek, drágaság, káosz. Kréta egyszer már megelőzte Európát. De, hogy most utói is érje, újra kellene születnie . . . Uj Ariadnék kellenének, akik kivezetnék őket saját társadalmuk pokoli labirintusából . . . Vadas Zsuzsa Szexbombák a repülőgépeken MIAMI — Tovább vissz hangzanak a Houstonba öszszehivott Women’s Liberation-kongresszus alkalmával szélesedő vita kérdései: egyenranguaik-e már az amerikai nők, vajgy sem? Rengeteg karikatúra is készült ez alkalomból — természetesen pró s kontra. Kiujuet a belháboru a National Airlines észak-amerikai légitársaság ismert reklámja (Fly me — Repülj velem) körül, mivel a légitársaságok egyre nagyobb üzletet sejtenek e “személyes propaganda” eredményeként. A “szex” a National Airlines részére 23 százalékos forgalomnövekedést hozott, lamikor a többi vezető amerikai légitársaság utasforgalma csak ennek a felével emelkedett. Az Air Jamaica légikiaszszonyainak egyenruháján ilyen felirat szólt az utasokhoz: “Tőlem majdnem mindent megkaphat!” Több légitársaság még ennél is többet hirdet — például teljes meztelenség Ígéretével csalja az utasokat — a 48 ezer légi kisasszony pedig tovább pereskedik az ilyen “szexbombareklámok” ellen, egyelőre kevés sikerrel. GÖRÖG FOGLYOK TÖRÖKORSZÁGBAN ANKARA — Ciprusi görög hadifoglyok láthatók a fenti képen, amint éppen ebédüket fogyasztják egy törökországi, ideiglenesen felállított hadifogolytáborban. A tábor Ada anában, a Földközi-tenger partjától 30 mérföldnyire található. T Keményvoniásu férfiak könyökölnek szótlanul a szegényes kávézók különgélő, piszkos asztalain. A fölöttük levő emeleteken elnyűtt, idő előtt megöregedett asszonyok tekergetik az agyonmosott ruhát, porolnék a gyerekeikkel, foltozzák a szákadt ingeiket. Az életük is malik szét, igy rongyolódik el. Munkások és munkanélküliek, alkalmi árusok és utcai cipőtisztítók, lepénysütők és pohármosók, fillérekért robotolók, nehéz, fekete sorsunk, ltétükkel lázadók. Ülnek a homályos, légypiszkos szobákban, hallgatnak, talán a mondabeli fonálra várnak, amely kivezetné őket kilátástalan helyzetükből. Álmaik is szegények, mint az életük. Mosógép műanyag-szarvasok a falon, olcsó, tarka térítők, vásári díszek, saját otthon. Erről álmodnak, nem messze attól a helytől, ahol az európai kultúra bölcsőjét megtalálták. Herakleionból autóbusz visz Knosszoszba. Festői hegyek, óriási, virágcsokrokra emlékeztető fák, gyöngysaemékességü nyaralók közt kanyarog az ut a művészetek ősvidékéhez, a kréta ezermester, Daidalosz müvének tulajdonított palotaváros romjaihoz. A napfényben tündökölnek a többezer éves kövek, az árnyékok jótékonyan hűsítenek inkább, mint ijesztgetnek a labirintus mesebeli szörnyetegének, az if jakkal táplálkozó, bikafej ü és embertestü Minotaurusznak emlékével. Knosszosz, a megelevenedett, a földből kiásott mítosz. Hosszú évezredeken keresztül csak Homérosz költeményeiben és a görög mondavilágban élt, senki sem látta, mégis — csodák csodájába— tudtak róla. A gyöngyöző mesék mélyén a valóság titokzatos vonásai rajzolódtak ki és mikor a lezárt lakatot felpattan. tották a régészek, az ember lényegében már ismerősként bolyonghatott a soha nem látott paloták termeiben. A palotavárosban, amelynek látszólagos rendszertelensége valójában egy jól átgondolt, megdöbbentően ésszerű tervre épült. Mindennek pontosan kijelölt helye, funkciója volt ebben a valaha vakitóan fehér márvánnyal burkolt csodalabirintusban, ahol a karcsú oszlopok között csodálatos falifestmények örökítették meg a bikatáncosok kecses mozgását, a fedetlen keblű asszonyok kigyózó, éjfekete fürtjeit, az ifjak karcsú arányos testét, a dalt, a táncot, a szerelmet, a soha vissza nem térő boldogság békés aranykorát. A földből kiásott termekben újból ott állnak az embemagyságu aranykorsók, amelyekben' az élelmiszert tárolták, Minosz király tróniának pontos másába is beleülhet a fáradt turista, járhat a széles, napsütötte lépcsőkön, amelyek mindenhová és s*ehová vezetnek. Aztán visszatérhet a jelenbe, ahol a szegénység, éppen mert tudatlanságban tartják, még csak nem is perel a gazdagok mérhetetlen vagyonával-Knosszoszt a helybeliek közül csak kevesen ismerik. Legfeljebb úgy tartják számon,, hogy ez az a hely, amire az idegenek nem sajnálják kidobni a drága pénzüket. A sziget, csakúgy, mint egész Görögország egyébként tanácstalanul bolyong egy felemás társadalmi rendszer nyomasztó labirintusában. — Feudális állapotok, mohó kapitalista törekvések, amerikai megszállók, katonai diktatúra, terror, kínzótáborok, bőr-