Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-04 / 27. szám

MAGYAR HÍRADÓ 11. oldal EURÓPAI KÉPESLAP BARANGOLÁS BENELUXIÁBAN Mindszenty bíboros megáldja a bort A Dam tér Amszterdamban, a királyi palotával és a felszabadulási emlékművel AMSZTERDAM, Hollandia A közismert betűszó — Be­nelux — amikor igy említik ezeket az országokat bárhol a világon, mindenki tudja, hogy Belgiumról, Hollandiáról és Luxemburgról van szó. Az viszont már nem eny­­nyire közismert, mikor szüle­tett e három nyugat-európai ország uniója. Belgium és Luxemburg 1922 óta él vámunióban, Hol­landia és Belgium viszont csak 1944-ben állapodott meg hasonló szövetség létrehozá­sáról, amely azonban csak 1948-ban. valósult meg. 1958- ban, tehát tíz esztendővel ké­sőbb azután n lhárom or­szág teljes gazaasági szövet­ségre lépett egymással. A látogató ennek a szövet­ségnek a jelentőségét elsősor­ban nem a gazdasági kapcso­latok révén ismeri fel. Már a vízumkérelem benyújtásakor kiderül, hogy elég, ha a há­rom ország valamelyikének konzulátusához fordul, mind­három állam területére érvé­nyes vízumot bocsátanak ren­delkezésére. S azután, ha belép Bene. luxiába, soha többé nem ké­rik tőle az útlevelét, legfel­jebb akkor , ha átlépi Bene­­luxia határait. Mindebből kiderül az is, hogy a természetes határo­kat alig lehet felismerni ha a három országot átszelő vas­útvonalakat, vagy autópályá­kat igénybe véve utazik az ember. Vajon a nyelvi különbsé­gek alkalmat adnak-e a ha­tárátlépés tényének regiszt­rálására? Határozott igennel aligha felelhetünk, bár két­ségtelen, hogy mig Belgium­ban és Luxemburgban min­den további nélkül ’’megél“ az idegen a francia nyelvtu­dással, a harmadik ország­ban, Hollandiában már nem ez a helyzet. Ott a flamand mellett a német, illetve az an­gol nyelv hasznosabb. is — bár a nyelvészek megint vitatkoznának — a francia az uralkodó. A belgiumi gondok is eb­ből erednek. A hagyományos nemzetiségi ellentétekből. - - Bár az országnak kilenc me­gyéje, kilenc közigazgatási egysége van, a megoszlás mégis hatalmas: Flandria, Vallónia és a harmadik terü­let, a főváros: Brüsszel, me­lyet a franciák szívesen mi­nősítenek frankofonnak. Ha az utas letelepszik a gyakorlatilag centrális fekvé­sű Brüsszelben, akkor egy­­egy napos kirándulásokat tervezve és kivitelezve meg­ismerheti Belgiumot. Sőt, egész “Beneluxi'a” be­járható ezzel a módszerrel. A vonatok gyakran és gyorsan közlekednek, s — rendkívül pontosak. A három ország együttvéve is oly kicsiny, hogy itt valóban helyénvaló ez a fogalmazás: “Itt nincse­nek távolságok.” Valóban nincsenek. Kétórás vonatozás errefelé már hosszú útnak számit. így azután — minthogy magam is vonattal érkeztem Európának ebbe a mini-álla­mába, nem lehet csodálkozni azon, hogy a belgiumi emlé­kek szépségével gondolataim­ban már a harmadik ország. Nederland, azaz Hollandia után vágyódtam. Ezt a vá­gyat nem volt nehéz kielégí­teni. Mindössze a menetren­det kellett átböngészni, s máris akadt egy jó gyorsvo­nat, amely Brüsszelen át — mindössze két és fél óra alatt — Rotterdamig röpített. A második világháború so­rán porig bombázott város valóban megelevenedett. A semmiből épült újjá, modern várossá, amely méltó arra, SONOMA, Calif. — Mindszenty bíboros calif or niai utján készült ez a kép, amint szétnéz a So­­nomától nem messze fekvő Hacienda borászatban. A fenti szőlészetet és borpincét 1856-ban egy magyar nemes alapította. HIRDESSEN LAPUNKBAN! hogy a világ legnagyobb ki­kötőjét fémjelezze nevével. Rotterdam modern város. A hatalmas tengeri kikötő­ben tett hajóutról aligha le­het hiteles beszámolót adni. A karcsú kilátótorony, az Eu­­romast olyan látványt kínál a legfelső teraszról, amelyre még az sem számit, aki már járt “magasabban is.” S ha már együtt került szóba a három város neve nem mulaszthatjuk el meg­mondani, hogy sokan még ma sem tudják, hogy melyik az ország igazi fővárosa. Mert volt Rotterdam is, sőt Amsz­terdam is, ma azonban Hága. Van ugyan királyi palota a volt fővárosban, Amszter­damban is, mégis, a lélekszá­­mát tekintve kisebb Hága a főváros. Itt vannak a külkép­viseletek, s a nemzetközi szer­vezetek is itt kaptak otthont. Tengeri üdülőhelyét, a vil­lamossal megközelíthető Sche­­veningent — különösen nyá­ron — milliók keresik fel. Tengeri hajót imitáló étter­me, kilátótornya, s a sétány a tengerparton a temérdek bazárral — igazi turistacse­mege. Az utas azonban a rövid és élménydus tartózkodás, a múzeumlátogatás után már, vágyódik nem az igazi, de mégis “valódi főváros”, Am­szterdam után. Itt érzi meg az ember elő­ször azt, hogy Hollandia a vi­lág legsűrűbben lakott orszá­ga. (A Benelux országokban egyébként 23 millió ember él.) Ez a város szinte soha nem alszik. S bár a hippimozga­lom alkonyát éli, a hagyomá­nyos hippitalálkahely válto­zatlanul Amszterdam, ezen belül is a Dam, a város szi­vében levő tér. Manapság ha erről a térről esik szó, első­ként a hippiket szokták em­líteni. Holott itt van a 'kirá­lyi palota is, valamint a fel­­szabadulási emlékmű. Ennek tövében gyülekeznek a világ minden tájáról idesereglett toprongyos fiatalok. Nem túl­zottan bizalomgerjesztők, de — mint a helybeliek állítják — ártalmatlanok. Az Amszterdam megisme­résére törekvő utas jelentő­sebb látnivalókat is talál. Pél­dául, hogy csak egy legujab­­bat említsünk, a közelmúlt­ban elkészült, csodálatos Van Gogh Múzeumot. Az energiaválság, vagyis inkább mesterségesen felidé­zett pánik napjaiban Hollan­dia, mint arról a világsajtó képekben és tudósításokba' is beszámolt,, biciklire .ült. So­kan azóta sem szálltak le er­ről a kétkerekű járműről. Az idegenvezetők általában igy kezdik tájékoztatójukat, Amszterdam bemutatását: “Városunknak hétszázezer lakosa és Ötszázezer kerék­párja van.” Három ország, amelynek területe ugyan kicsiny, látni­valókban, érdekességekben azonban bővelkedik, sok él­ményt, sok emléket ad. Be­számolni is csak mozaikok­ban, felvillanó képekben le­het. Ez volt ezúttal a célunk. Thurzó Tibor A NEMETEK SZEX-ELETE BONN — A nyugatnémet Medical Association lapja, a Medizin Heute közölte, hogy a német férfiak — házasok vagy házasságon kívüliek — átlagosan kétszer élnek ne­mi életet hetenként. A köz­lés szerint a 20—30 éves fér­fiak kétszer-háromszor, a 30. negyven évesek kétszer, a 40- 50 évesek egyszer-kétszer és az ötven éven felüliek heten­te egyszer. Az 50-es éveikben lévő férfiak impotenciája leg­gyakrabban gyógyítható pszi­chológiai okokból következik be, mintsem az életkor miatt. Bár Belgiumban sem okoz nehézséget a boldogulás a németül tudók számára, ott a két hivatalos nyelv, a fla­­mand, illetve a vallon, vagy-

Next

/
Thumbnails
Contents