Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-24 / 4. szám
16. oldal A MAGYAR MULT FELTÁRÁSA HOL RABOSKODOTT SALAMON ? Visegrád, Pest megye. — A Duna-kanyar területén már az őskorban is voltak településeik, a római időkben pedig itt húzódott a hires limes Romanus, a barbár északi népek elleni határfal. Figyelembe kell vennünk,, hogy az őskorban a Duna vízállása alacsonyabb volt. (Erre utalnak a mederből és a partoldalból előkerült cseréptöredékek.) A vaskori temetők feltárása és a temetkezési rítus megfigyelése során alkalom nyílt a népi összetartozás, a szigorú és kötött szertartások részletes elemzésére. Neszmélyen kora vaskori telep maradványait tárták fel, Dömösön és Szobon a paleolit korszakból kerültek elő a leletek, Süttő, Lábatlan és Nyergesujfalu emlékei a bronz, illetve a késő bronzkor idejéből valók. Pilismarót—Basaharcon egy késő rézkori temetőre bukkantak. A római kori régészeti kutatások fő területei Visegrád, Esztergom és Pilismarót. A visegrádi Sibrik-domb épitéstörténeti kuriózum, — melynek értékét csak növeli, hogy az egykori katonai telep összefüggésben (ült az alföldi sáncrendszerrel, az úgynevezett Csörsz-árokkal. Építésének ideje 320-ra tehető ; a későbbi korokban — igy az Árpád-korban is — többször átépítették. Feltárták egy 11x11 méteres torony alapjait, melynek leletei arról tanúskodnak, hogy itt raboskodott Salamon, s nem a 971-ből származó magyar Sala mon-torony ban. A kőbánya területén egy kisméretű őrtorony maradványainak feltárása közben a régésze egy rendkívül értékes feliratos táblára bukkantak: “A mi urainknak, Valentinianusnak, Valensnek és Gratianusnak, a legnagyobb császárnak fejedelmi parancsé ra, valamint a kiváló férfiak közül való Equitus comesnek, a hadsereg főparancsnokának rendelkezésére, Foscanus, a Marsról elnevezett I. számú légió parancsnoka a reá bízott katonákkal együtt a paíancsot végrehajtva, ezt az őrtornyot az alapjaitól az utolsó simításig felépítette Modestus és Arinthaeus jeles férfiak konzulsága idején.” A korabeli írásos emlékek Solva néven emlegetik Esztergomot, létezését azonban csak a legutóbbi ásatások igazolták. A II. századtól az V. századig fennállt táborban Marcus Aurelius is megfordult. Pilismarót, az egykori Castra Herculem kísérőd je a IV. század utolsó harmadában épült, s ilyen tipusu erőd az egész római birodalom területén úgyszólván seholsem található. A kiásott cserépégető kemencék ékesen tanúskodnak a római katonák göröncséreskedéséről. A középkori ásatások centruma Esztergom és környéke. Alsószigeten korai kolostor maradványai kerültek elő, a leletanyag szerint a XII. századból. írásos emlékek bizonyítják, hogy 1073-ban Salamon és Géza Alsószigeten találkozott, s ugyancsak oklevél említi — 1198-ból —, hogy az átkelésért az esztergomi káptalan és az apácák vámot; szedtek. Az Árpád-ház kihalása után Vencel emberei feldúlták és kirabolták a kolostort. 1494-es oklevél említi utoljára, a török időkben már nem állították helyre, romjai azonban még a múlt században is állottak. A hatalmas épületnek csak egy részét tárták fel; több mint húsz sírhely, érdékes töredékek, üvegek, falfestmény-maradványok és kerámiák kerültek a felszínre. Esztergom - Szentkirályon lakóépületek, lakógödrök, Dömösön a templom maradvá-VILÁGJÁRÓ TUDÓS HALÄLA BUDAPEST — Életének kilencvenkettedik esztendejében meghalt Prinz Gyula földrajztudós, a földrajztudományok doktora, a pozsonyi, a pécsi, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem egykori professzora. Ahhoz a nagy geográfus-nemzedékhez tartozott, amelyet még Lóczy Lajos nevelt föl. Szakirodalmi munkássága a földrajz sok ágára terjedt ki. Belső-Ázsiai — főként a Tien-san hegységben végzett kutatómunkája igen értékes uj eredményeket hozott, ugyanakkor a Kárpát-medence kialakulását és morfológiai képét is több alapvető jelentőségű műben rajzolta meg. A településföldrajznak szintén úttörője volt Prinz Gyula, akiben a magyar földrajztudomány egyik klasszikusát vesztette el. nyai a legjellemzőbb középkori emlékek. Az említetteken kívül is sok helyen volt még régészeti feltárás. A legjelentősebbek közé tartozik Almásfüzitő és Szőny római kori emlékeivel és Dunaalmás őskori leleteivel. Jelenleg Árpád-koli ásatás folyik Dömösön, Anjouikon Visegrádon. A most meghatározásra kerülő Dunai vizszintvonal dönti majd el, hogy mely területeken kell az építés idejével párhuzamosan vagy azt megelőzően leletmentést végezni. Mindez a közeli esztendők feladata. Korompay János \ Bács-Kiskun megye szépítése KECSKEMÉT — Az uj évben nagyarányú parképitke ■ zések kezdődnek Bács-Kiskun megye városaiban. Az uj parkok és ligetek részben a negyedik ötéves tervben épülő városrészekhez és más uj létesítményekhez kapcsolódnak. Kecskeméten többek között a megyeközpont legnagyobb uj lakótelepén, a gyorsan terebélyesedő Széchenyi városrészben folytatják a környezetszépitést. Uj lakónegyedet parkosítanak majd kalocsán is, mig a várossá nyilvánításának 200. évfordulójára készülődő Kiskunfélegyházán a belvárost díszítik szép uj zöldterületekkel. Kiskunhalason ez évben adják át az uj kórházat, s környékén alakítják ki a Semmelweisparkot. SZÍNÉSZT gazolt EGY AUTÓ BUDAPEST — Egy autó a Margit-hid pesti oldalán elgázolta Pajor István színművészt, konferansziét. — Pajor Rákosi Szidi iskolájának elvégzése után különböző fővárosi színházakban játszott. Az utóbbi időbeni a rádió és a televízió foglalkoztatta, főleg vidám műsorokban. A Rendező Iroda vidéki programjainak állandó közreműködője volt. A baleset után kórházba szállították, de nem tudták megmenteni. Pájor Istvánban Hajdú Julia zeneszerző férjét gyászolja. Magyarok a nagyvilágban Kamaraszínházat nyit Kecskemét; nevét a város szülöttéről, az első magyar színházigazgatóról, Kelemen Lászlóról kapta. —o— Dr. Albert Bélát, a Debreceni Orvostudományi Egyetem professzorát, a szemklinika igazgatóját a Német Szemorvos Társaság Heidelbergben megtartott ülésén Graefedijjal tüntették ki. A dijat először kapta meg magyar orvos. Lesznai Lajos zenetörténész nemzetközi sikerű Bartók könyvét angolul is kiadták, a Dent & Sons londoni cég gondozásában. Eredetileg németül jelent meg 1961-ben s most készül Lipcsében a könyv második német nyelvű kiadása. “Auditorium Franz Liszt” néven hangversenyterem nyílik a franciaországi Senlis városkában, nem messze Páristól. A konzervatóriumot egy elhagyott kápolnában rendezik be. A Liszt Ferenc auditórium Cziffra György zongoraművész alapítványa. A történelmi kápolna 1009-ban épült. A francia építészetnek ezt a kis remekét Cziffra restauráltatja, az utóbbi években ugyanis garázsnak használták. Dr. Illés László, a Petőfi Irodalmi Muzeum főigazgatója osztrák irodalomkritikusok részére tartott előadást a Bécsi Magyar Intézetben. Két jeles magyar művész külföldön rendez: Major Tamás a Kolozsvári Állami Magyar Színházban Brecht: “A szecsuáni jó lélek” című drámáját viszi színpadra. — Várikonyi Zoltán Párásban A kőszívű ember fiai cimü Jókai-film angol szinkronfelvételeit készíti. A filmet egy párisi stúdióban szinkronizálják angol színészekkel, a londoni bemutató számára. ÓHAZAI KRÓNIKA A Magyarországi és a külföldi Kossuth-szobrok történetét irta meg a Szegeden élő dr. Ádámfy József nyugalmazott aranydiplomás orvos. — Kutatásai szerint az első szobrot Kossuth halálának esztendejében, 1894-ben Balatonszabadiban, az akkori Siómarom emelték, a legutóbbit 1973-ban, Sárospatakon. • 17 millió forintos költséggel uj 120 ágyas kórházi épülettel bővült a múlt esztendőben a salgótarjáni Madzsar József kórház. • Január elsején életbelépett Magyarországon egy rendelkezés, mely szerint minden 35 év alatti házasulni kívánó tanácsadáson köteles megjelenni. Kivételek: akik korábbi házasságkötésükkor már részesültek tanácsadásban,'illetve akik külföldön szándékoznak házasságot kötni. A tanácsadó tagjait szigorú titoktartás köti olyan értelemben is, hogy az egyik féltől hallottakat nem mondhatják el a másiknak. • Kernstock Károly születésének 100. évfordulóján megkoszorúzták a mester sírját a Farkasréti temetőben. Emlékbeszédet Goda Gábor mondott. A Nyolcak művészcsoportja alapi tójának alkotásait a Nemzeti Galéria külön teremben mutatja be. A Petőfi-emlékév záróeseményeként Kiskőrösön, december 30-án, a költő születésnapjának előestéjén, népes felvonulással adóztak emlékének. • 10 millió forintos költséggel uj kórházat avatott a Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetsége. Az uj épületben helyezték el az ország egyetlen pontiró, úgynevezett Braille-nyomdáj át. • Petőfi bronz mellszobrát — Pálfy Gusztáv szobrászművész alkotását — Kecskemét egyik szép parkjában ál littatta fel a városi tanács, szemben azzal az épülettel, amelyben emléktábla hirdeti, hogy itt állt egykor az az iskola, melyben első osztályaiban a gyermek Petőfi a betűvetést megtanulta. A szoboravató ünnepséget az elmúlt szombaton tartották meg.
