Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-17 / 3. szám
16. oldal MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR NÉPSZOKÁSOK ZALA MEGYEI LAKODALOM Zalaegerszeg, 1974, január hó . . . Zala megye délnyugati részén, a horvát községekben: Tótszerdahelyen, Tótszentmártonon, Molnárin, Semj énházán, Muralkereszturon, Petii ventén, ilyenkor újraélednek a lakodalmas népszokások. Bár a lakodalmak nagyobb részét farsang (vecsnica) idejéni tartják, az előkészületek már az őszi időszakban megkezdődnek. A fiatal pár összeboronálásában még mindig nagy szerepet játszanak a szülők és az öregszülők. Az őszi-téli munkával öszszfikötött társas összejöveteleken, a kukorica- és a tollfosztáson nagy tapintatosán kifürkészik a fiatalok házasulási szándékait. A leánykérést követően az eljegyzést (zároké) szükebb családi körben tartják meg — a menyasszony családjánál. Ide a vőlegény szülei is hoznak enni-innivalót. Másnap a menyasszonynak vissza kell vinnie az üres üvegeket, edényeket, kosarakat a vőlegény házához. Fáradságáért lejkendőt kap jutalmul. Az eljegyzés után mintegy lét hónappal tartják a lakodalmat, A lakodalom előtti estén a vőfélyék kíséretében megjelenik a menyasszony házában. Ajándékot visz a menyasszonynak. A ház népe el akarja venni a vőlegénytől az ajándékot, de a vőfély egy pálcával ráüt minden illetéktelen kézre. Az ajándékot a menyasszony csókkal válthatja meg. A csókok számát “kialkudják”, a vőlegény minél többért, a menyaszszony minél kevesebbért alkuszik. Miután megegyeztek, elcsattannak a csókok. — Ha szégyenlős a menyasszony, a. villanyt is eloltják. Ezt az estét nevezik “utolsó vacsorának” (zajdna vecserja). Az esküvő napján muzsikusok, pontosabban fúvósok adnák zenés ébresztőt; hívják a násznépet a lakziba. A vőlegény a násznép kíséretében ismét megjelenik a menyaszszony házában. Régebben lovas kocsival mentek, ma már sokszor autóval. A kapuban megállnak, majd a háziak kérdésére: “Miért jöttetek?” — “Szállást jöttünk kérni” — válasz hangzik el. Érdemes idézni a további párbeszédet! Miután a násznép bevonul a szobába, kört alakítana, a násznagy egy kisgye-75 SZÁZ ÉVEN FELÜLI LAKOS MAGYARORSZÁGON BUDAPEST — Száz év, majdnem három emberöltő. Az átlagos életkor életkor emelkedésével párhuzamosan azonban nő azok száma is, akik elérik, vagy túlhaladják századik életévüket. A népesedésstatisztikai hivatal főosztálya pontos kimutatással rendelkezik a tizedik X-et elért magyar matuzsálemekről. Listájuk szerint pillanatnyilag 75 olyan állampolgár él Magyraországon, aki elérte, vagy meghaladta a száz évet. Közülük 65 nő és 11 férfi. A nemek szerinti megoszlás világosan tükrözi azt a tényt, hegy a nők átlagos életkora világszerte meghaladja a férfiakét. Ezt egyedül Nógrád megye statisztikája cáfolja: ott két százon felüli férfira egyetlen nő jut. Igaz, hogy a nógrádi matróna — életkorát tekintve — az abszolút rekorder. Az ország legidősebb aszszonya özvegy Sztrelio Boldizsárné Fiikor Mária pásztói lakos ugyanis augusztus 2-án ünnepelte 107. születésnapját. Mária néni öregségi járadékos, és magas kora ellenére kitűnő egészségnek örvend, eljárogat bevásárolni, s szívesen tesz-vesz Szabadság utcai házának kertjében. Vele szinte egyidős volt a nemrég elhünytPénzes Géza pápai lakos, aki tavaly szeptemberben töltötte be a 108- ct, de idei születésnapját már nem érhette meg. Az említett lista a “százonévesek” megyénkénti megoszlását is mutatja. Budapest — nagyjából népességének megfelelő arányban — 14 százévessel dicsekedhet: 2 férfi és 12 nő lakik matuzsálemeink közül a fővárosban. Júliusban töltötte be a 104- et a zuglói Bartha Gizella nyugdíjas vasúti segédtiszt, s jó egészségben tölti 105-ik esztendejének napjait a Tábornok utcájában. Két nappal Gizella néni születésének évfordulója után, julius 7-én lett 103 éves Pest legöregebb férfija, Vicze József volt vegyi üzemvezető, aki a Fürst Sándor utcában lakik és kedvenc időtöltése a televízió. reket hoz, majd kérdezi: — Érte jöttetek? — Ez is lesz, de nem érte jöttünk — válaszol a vőfély. — Érte jöttetek? — mutat a násznagy egy öreg asszonyra. — Ez volt már — feleli savanyúan a vőfély. Mikor a koszorúslányokat, ajánlják, a vőfély igy válaszol: Rájuk szükség lesz, de nem: értük jöttünk . Végül hozzák a menyaszszpnyt, mire a vőfély: — Igen, ő kell nekünk, érte jöttünk. Ezután elkezdődik a zenebona, vigasság. A menyasszony elbúcsúzik a szüleitől, majd elindul a násznép a szertartásra. A vőlegény dallal búcsúzik legénykorától, legénytársaitól. A szertartás után hazafelé menet következik a cerafadöntés, mikor a cerafát körültáncolva mindenki egy baltavágást tesz, amig a fa ki nem dől. A lakodalmi menü feltálalása körüli szokások sokban hasonlítanak a magyar népszokásokhoz. Éjfélikor a menyasszony tánccal búcsúzik a vendégektől, átmegy a legényes házhoz. A násznép kiséri, folytatódik a vigasság. Másnap reggel a hangulat talán még vidámabb, mint a ’..ko dalom napján volt. Ekkor a farsangi szokások is előkerülnek; az emberek kimennek az utcára, maskarába öltözve vigadoznak. A férfiak rossz gúnyát öltenek és bekormozzák magukat, a nők cigány asszony nak öltözve — teknővel a hónuk alatt — járják a táncot. A vigadalom csak a késő esti órákban ér véget. Bár a modern életvitel nem túlságosan kedvez a népi hagyományoknak, ezek a fo’klorisztifcus értékek nem vesznek el. Farkas Tibor ÓHAZAI KRÓNIKA A középkori magyar—francia, illetve magyar—vallon kapcsolatokról tartott előadást a brüsszeli egyetemen Kálmán Béla, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára. A profesz. szor a brüsszeli magyar kulturális egyesület meghívására a Belgiumban élő magyarok előtt ismertette nyelvtudományi kutatásait. Pauk György, Londonban élő neves magyar hegedűművész Budapesten és Győröt-NYÍREGYHÁZA: 80,000 LAKOS... NíIRE'GYHÁZA, Szabolcs m. — Nyíregyháza a közelmúltban 80 ezres város lett. A tü'vös szám elérése után Szabolcs fővárosa az ország nyolcadik legnagyobb települése. 1890-ben a népszámlálás csak 25 ezer nyíregyházit vett listára. Ez a statisztika ugyanakkor azt is közölte, hogy ipari foglalkozást csupán a szeszfőzdék biztosítanak, ma a város ipari üzemei 30 ezer munkást foglalkoztatnak. vendégszerepeit nagy sikerrel. Tájvédelmi liget lesz a Somogy megyei ősborókás, Kaposvár környékén. Külön madárvédelmi parkot létesítenek itt, a természetkedvelők és tudományos kutatók megfigyelőtornyokból szemlélhetik a madárvilág életét. Átépítik a budapesti Kálvin-teret, átrendezik a felszíni forgalmat és a tér alatt 3000 négyzetméter alapterületen aluljáró épül. Itt lesznek a különböző irányból jövő menő metrójáratok újabb állomásai is. Jó méhész-év Csongrádban SZENTES — Csongrád megye méhészeti szakszövetkeeztei, szakcsoportjai az utóbbi évtized legeredményesebb évét zárták. Eddig 43 vagen mézet szállítottak, s előreláthatólag még két vagonnal adnaik át a kereskedelemnek. Az értékesebb akácméz aránya hetven százalék, a többi vegyes virágméz. KÚS KAROLY KILENCVEN ÉVES KOLOZSVÁR — Két emberöltőnyi — alkotásnak, tevékenységben tán még több is. író, költő, építő- és iparművész, festő és illusztrátor, etnográfus és műtörténész — sorolják hosszan munkásságának területeit a lexikonok. Hatvan éve bábáskodik Erdélyben minden újnak születésekor: feldolgozta a szé-' kely népművészetet, erre alapította képzőművészeti munkáját, igazgatója volt az erdélyi Szépmives Céhnek, szerkesztője az Erdélyi Helikon: k, főiskolai tanárként mü-ödött Kolozsvárott, jelentő■et alkotott a szépirodalom területén is. Ez a sokirányú tevékenység nagyon sok energiát igényel ma is, s még több erőt és helytállást. Amikor most, kilencvenedik születésnapján köszöntjük Kós Károlyt, , a romániai magyar müvelős fáradhatatlan harcosát és az újra fogékony művészt, további erőt és jó egészséget kívánunk munkájához, e mozgalmas pálya lovábib folytatásához. Vidám bucsuzás az óesztendőtől BUDAPEST — Mulatott az ország, s velük sok szomszéd ország megannyi vidám képviselője. Nemzetközi társaság szilveszterezett Székesfehérvárott és Dunaújvárosban, Kőszegen és a Kisalföldön, meg számos más vidéken. Ami a zenét illeti, beatmuzsika, cigány- és sramlizene búcsúztatta az óesztendőt, s “hangszerelte” a beköszöntő 1974-et. A hejehuját aligha lehetne és lenne érdemes felsorolni — hiszen határtól-határig tartott a vidámság —, ehelyett (túl az italokon) Néhány ételkülönlegességet idézünk inkább. Ezerszámra fogyott a korhelyleves a szombathelyi Claudius Szállóban, a gemenci erdő keselyűs! Szarvascsárdájában az ünnepi menüt fácánleves, vaddisznósült, szarvaspörkölt “spé. kelte”, és csülkös babgulyás volt az újévköszöntő ebéd. Merőben kilátástalan vállalkozás lenne megszámlálni a szilveszteri tombolákon kisorsolt malacokat, vagy valamilyen mérőegységgel “szondázni” — még utólag is — az évet — váltó vidám mulatságok hangulatát. “Szilveszterkor sokat nevess, s aztán vár a korhelyleves” — ilyen meg haszonló rigmusok születtek a derűs dinomdánomokon. WVWHWWWWWWWWW Terjessze lapunkat!
