Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-27 / 26. szám

MAGYAK HÍRADÓ 17. oldal NYITOTT SZEMMEL A SZERENCSE SZEREPE A SPORTSIKEREKBEN BUDAPEST — Egy olasz újságíró mondta egyszer, hogy a földön a sport fejezi ki számára a legtisztább igazságot. Nem tud elképzel­ni olyan magas pozíciót a ha­zájában, amilyent esetleg ne tölthetne be egy üres fejű, tehetségtelen ember. De hiá­ba van valakinek zsákszámra pénze, hiába van a legmaga­sabb összeköttetése — olim­piai bajnok akkor sem lehet belőle. A sportban csak az az ember érvényesül, aki tehet­ségesebb, ügyesebb, rátermet­tebb, képzettebb, mint a töb­bi. Valóban? Annyi biztos, hogy érdem­telenül nem lehet nagy ver­senyeket nyerni. Aki egy­szer eljut odáig, hogy a világ­elsőségért egyáltalán verse­nyezhessen, az már fejjel emelkedik ki a többiek közül. De vajon mindig a legjobb győz-e ? Három hete játszotta a BEK-döntőt a Bayern Mün­chen és az Atletico Madrid labdarugó csapata. Azóta már bebizonyosodott, hogy való­ban a Bayern az első Euró­pában. De azon a szerdai na­pon ebből mit sem lehetett észrevenni és nem lehet sem­mi másnak, mint szerencsé­nek nevezni azt, hogy egy csapat, amelyik 119 percen át hiába ostromolja ellenfe­le kapuját, a 120 percben belövi a számára hirt, dicső­séget jelentő gólt. Húszán vannak a tizenha­toson belül, legalább négy-öt ember közvetlen közelében suhan el a labda. Ha a lövés pillanatában teljesen véletle­nül valaki közülük odébb lép. nincs gól és az Atletico Mad­rid együttesét ünnepük, mint Európa legjobbját. Pedig nem az — mégis a lehető legközelebb állt ennek a rangnak az elnyeréséhez. Az arra érdemesebb csapat haj­szál híján alulmaradt. Igen — de mégsem maradt alul! Vajon a sport belső, ti­tokzatos erői érvényesültek, hogy végülis a legjobbé le­gyen a trófea ? Hiszen amikor a Bayern megkapta az újabb lehetőséget, akkor már igazi fényében csillogott. Nem léteznek titokzatos erek. Egyszerűen az történik, hegy nem mindig a legjobb győz — hanem a pillanatnyi­lag legjobb. Nyerhetett volna azon a szerda estén az Atleti­co Madrid is, mert abban a bi­zonyos 120 percben valóban jobb volt, mint ellenfele, ha­csak egy árnyalattal is. És húsz esztendővel ezelőtt azért vesztette el a világbajnoksá­got a magyar labdarugó-válo­gatott, mert — bár négy éven át a világ legjobbja volt - azon a bizonyos délutánon mégsem nyújtott annyit, mint ellenfele. Ott fönn, ahol már csak a legnagyobbak csatáz­nak egymással, leheletnyi kü­lönbségek léteznek csak és ha az egyik félnél bármi csekély­ség is befolyásolja a maxi­mális teljesítmény elérését, máris ott a vereség. Évek hosszú során, verse­nyek seregén természetesen érvényesül a nagyobb tudás. A kardvivók például nemegy­szer panaszkodnak arra, hogy az elképesztően rossz bírás­kodás elvette tőlük a győzel­met. De az “elképesztően rossz bíráskodás” máskor az ellen­felet gátolja a siker kivívá­sában és végső soron ki-Vitorlák a Balatonon A "magyar tengeren" megkezdődött a vitorlás idény. Képünk a balatonfüredi vitorlabontó ünnepségen készült. egyenlítődnek a tévedések. Nem a Luxemburgiak vagy a portugálok nyerik a kardvi­­lágfcajnokságokat, hanem a magyar, olasz és szovjet ver­senyzők. Balczó a mexikói olimpia előtt vitathatatlanul a világ legjobb öttusázója volt. Ám Mexikóban akadt egy svéd aki éppen azokban a napok­ban tudott valamivel többet produkálni, mint Balczó. De Perm az olimpia után szép csendesen leszakadt a nem­zetközi élvonaltól és a sport­ág legnagyobbja végül csak olimpiai bajnok lett. Érvénye­sült a sport igazsága. Való­ban. De ha Mexikó után fel­adja a harcot, nem vált vol­na belőle olimpiai bajnok. A szuperöttusázóból. Odáig tökéletes a sport igazsága, amig valaki felküz­di magát a legeslegjobbak kö­zé. De ott, köztük már nem mindig az kapja a babért, a'ri erre évek eredménye alapján a leginkább rászolgált. Aző a siker, aki az adott napon, az adott pillanatban képes a legtöbbre. Tulajdonképpen igy van ez rendjén. A tegnap sikereit nem lehet ma honorálni. Per­sze, az ember őszintén szán­ja a vesztest, aki százszor be­bizonyította, hogy különb el­lenfelénél, csak éppen száz­­egyedszer nem sikerült ez ne­ki. Akkor amikor a legjob­ban szüksége lett volna rá. Ezért emleget j ük például annyit az 1954. évi labdaru­gó-világbajnokság döntőjét és szinte sohasem az 1938. évit. Húsz esztendeje úgy éreztük, hogy a mieink szol­gáltak volna rá a maximális sikerre, harminchat éve pe­dig már azért is csodáltuk csapatunkat, hogy eljutot­tunk a döntőig. A VB jegyzőkönyveiben azonban az 1938-as és 1954- es esztendő eredményeinek felsorolásában egyaránt ez áll: 2. Magyarország. Nem jegyzik az előzményeket és a körülményeket, csupán a ri­deg tényeket. De mig ezek a szürke, számszerű adatok át­alakulnak, addig csodálato­san szép és izgalmas a sport. És nem lenne ilyen ezerarcú, ha mindig az győzne, akinek elsősorban várják a sikerét. Zsolt Róbert Helyreigazítás Lapunk multheti számában “A kék huszár” cimü cik­künkből tördelési hiba foly­tán az iró neve kimaradt. Ez­úttal pótoljuk a mulasztást: a cikket Dr. Zöld Ferenc irta. kWVWVWWWWWWWVWVWVVWWWWWWWWWWVWVWWWVVW«. SPORTVILÁG tHWWVWWWWMWWtWMWWWWVWWWMWW Harmincnyolcezer holland szurkoló utazott Nyugat-Né­­metországba a labdarugó-vi­lágbajnokság mérkőzéseire. Sorrendben a brazilok követ­keznek: Harminckétezer je­gyet igényeltek. Sok olasz, skót, jugoszláv és svéd szur­koló is biztatja csapatát. * Vaclav Hősek 50 éves pin­cér világ körüli útra indult görkorcsolyájával. A bátor vállalkozó már 4 kontinens 34 országán haladt át, jelen­leg Madridban tartózkodik. Az utolsó szakasz után Lisz­­szabonból, mivel sietős a dol­ga, repülővel utazik vissza Prágába. * Szusza Ferenc, a volt sok­szoros újpesti válogatott két éve a spanyolországi Sevillá­ban a Betis edzője. A csapat a most végétért szezonban a második osztályban játszott — kitünően. Szusza vezeté­sével első helyre került az együttes és ősztől újra az 1. osztályban szerepelhet. A spanyol lapok áradoznak Szu­száról ! * A hagyományos négy nem­zet női tőrcsapatversenyen a magyar válogatott Francia­­ország, Románia és Olaszor­szág csapatát legyőzte és ve­retlenül lett első. A végeredmény: 1. Magyarország 3 gy. 2. Franciaország 2 gv. 3. Románia 1 gy. 4. Olaszország 0 gy. A legtöbb egyéni győzele­mért kiirt tiszteletdijat Rej­tő Ildikó kapta. * Botrányos jelenetek zaj­lottak le a Jugoszlávia-Egyip­­tom Davis Kupa találkozón Kairóban, melyet a jugoszlá­­vok 3:2-re nyertek. 2:l.es jugoszláv vezetésnél Pilics (jugoszláv) kifogásolta a vo­nalbíró Ítéleteit a Shaffei el­leni mérkőzésen. Végül any­­nyira elvesztette türelmét, hogy levonult a pályáról és vissza se tért. A találkozót igy az egyiptomi teniszező nyerte. Az utolsó mérkőzésen viszont Franulovics legyőzte Dawoodit, s ezzel a vendégek jutottak tovább. * Planicska, a harmincas évek világhírű csehszlovák kapusa (kétszer vett részt világbajnokságon) e héten ünnepelte 70. születésnapját. * Paul Marshall, Bobby Fi­scher ügyvédje bejelentette, hogy a sakk világbajnok rend­kívüli közömbössége miatt le­mond képviseletéről. Fischert legújabban egy cég perli, — amely megvásárolta tőle a vi­lágbajnoki döntő filmezési jo­gát, majd a világbajnok nem engedte meg a filmkészitést. A cég- követelése 3,2 millió dollár. * SZOLNOK — Az ejtőer­nyős világbajnokságot július 28-tól rendezik Szolnokon. A bátrak sportjának e nagy via­dalát több mint két évtizede kétévenként bonyolitják le, s azok az országok láthatták el eddig a házigazda szerepét, amelyek fejlett ejtőernyős­­sporttal rendelkeznek. Miután a magyar szövet­ségre esett a választás, első­nek a fennállásának 900. év­fordulóját jövőre ünneplő Szolnok városa jelentkezett. Az eddigi előzetes nevezé­sek szerint Ausztráliától Ka­nadáig öt kontinensről 31 or­szág több mint kétszáz ver­senyzője indul a különböző számokban. A szervező bizott­ság az ünnepélyes megnyitó­ra érkező nézőknek nagysze­rű repülő- és helikoptermü­­sort készít elő. SZÜNET

Next

/
Thumbnails
Contents