Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-06 / 23. szám

S. oldal AZ UJ GENF: A CSÓKOK ÉS A CSOKIK VÁROSA: BRÜSSZEL A brüsszeli városháza tomyosodik a város felett BRÜSSZEL — Ez a város a csókok és csokik városa. Ugye nem lehet rossz ? A csó­kokat egy helló vagy egy goodby kiséretóben adják egymásnak a különböző nemű egyének, vagy nők háromszor egymásután. Ezért itt a csók­mennyiség eggyel több, mint a franciák között, akik egy­­egy puszit nyomniak mindkét orcára, és kettővel több, mint az angolszászoknál, ahol egyetlen csókot elengedőneik tartanak. A csoki féléket csokoládé­­tömbökben, b o n ib o n o kban vagy folyadékok formájában lehet itt megtalálni. Minden­esetre, a csoki négyzztcenti­­méterenként több kalóriát tartalmaz, mint egy vödömiyi libazsír, és ennél jóval izle­­tesebb. E modem városban a csokoládéüzletek olyan elter­jedtek, mint az U. S. főútvo­nalai mentén a hamburger­­árusitó talponállók. A termé­kek káprázatosak, elegánsan csomagoltak és borz almasan drágák. A gyűlések és az étkezé­sek a másik fő iparágakat te­remtik meg Brüsszelbán, és ennek révén e város kezd uj Genfié válni. A NATO-nak és a Közöspiac-nak a központ­ja itt található, ahol 5,000 alkalmazott dolgozik. Ezen­kívül a városban mintegy 80,000 külföldi van állan­dóan. De Belgium a külfödiek jelenléte nélkül is soknyelvű országnak számit, A belgák az északi területen flamandul be­szélnek, délen pedig franciá­ul. í)e Brüsszelben, mivel ez a két tájegység határvárosa, mindkét nyelvet beszélik. A keleti részen mintegy 80,000- en a németet beszélik. Az emberek sóikat emlege­tik egyik városi nevezetessé­güket, a Grand Place-t, ezt az ünnepelt teret, amit érde­kes barokkházak vesznek kö­rül. XIV. Lajos, aki nem szimpatizált a belgákkal, de bombáztatta a teret és en­nek következtében a környe­ző házak mind leégtek. Ké­seibb azonban, 1965-ben újjá­építették őket, kevert francia­­olasz r«|n e.szánsz-.stíl u sbain, flamand elemeket vegyítve hozzá. A város másik nevezetes te­re a Place du Sablon, amely­nek környékén gyakran javí­tották és újították az épüle­teket. E helyen ragyogó vá­lasztéka van a régi üzletek­nek, kocsmáknak, vendéglők­nek, falatozóknak, amelyeket kiváló festményekkel diszite­­nek. Ha Brüsszel nagyon drágá­nak is tűnik, még mindig ma­radt valami, ami itt jó üzlet­iek számit. És ez nem más, mint a villamos és a trolibusz, miből még mindig sok van a belga városokban. 16 centért végig lehet utazni Brüsszelt. Vasárnaponként az ember vá­rosnéző túrára indulhat 75 centért, és négy nyelven hall­hatja a látványosságokhoz fű­zött magyarázatot. A város­néző villamos is nagyon ol­csó, sőt vasárnapokon ingye­nes. Ugyanakikor az ételeket is olcsóbban adják. A várost a fenséges brüsz­­szeli városháza uralja, amint minden más épület fölé emel­kedik ragyogó szépségével. Az álmatlanságban szenve­dők már a korahajnali órák­ban kimehetnek és- vásárol­hatnak a nagy kereskedelmi piacokon, amelyek hajnal előtt kinyitnak. Aztán jön a virágpiac majd a kávéházak, ahol a brüsszeliek találkoz­nak: ha jó az idő a teraszon, ha rossz az idő, bent a kan­dalló mellett. Horace Sutton Japán sem kivétel TOKIÓ — A “streaking” hulláma elérte Japánt is, egyelőre azonban elsősorban a külföldiek futkároznak meztelenül a felkelő nap or­szágában. A minap Tokióiban egy tizenhét éves amerikai lány próbált hódolni az uj di­vatnak, s cipőben és haris­nyában — semmi más nem volt rajta — berobogott egy nagyáruházba. Húsz métert sem tett meg, máris elfogták a rendőrök. Később kijelen­tette, fogadásiból vetkőzött le. A 10,000 jenes fogadást megnyerte, de ennek többszö­rösét fizette ki büntetéskép­pen. ÚTI JEGYZETEK: Az építészetileg gazdag Helsinki HELSINKI, Finnország — Helsinki már több mint 400 éves, de nem látszik öregnek. Az impozáns vasúti állomás Helsinkiben Ez nem is csoda, hiszen a régi épületek az 1800-as évek elején teljesen leégtek, ami­kor az oroszok elvették Finn­országot a svédektől. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy Helsinkiben nincsenek törté­nelmi nevezetességek a turis­táknak. Az útikalauzok uigy Írják le Helsinkit, mint Euró­pa egyik leggazdagabb építé­szeti nevezetességű fővárosát. Különösen nevezetesek azok az újklasszikus épületek, ame­lyéket I. Sándor cár építte­tett 1812-től kezdve, amikor elhatározta, hogy Turkuból Helsinkibe teszi át az ország központját. Itt van az elnöki palota, a városiháza, a svéd nagykövetség épülete, a kor­­mányzósáígi palota, az egye­tem, és a kupolával ellátott Luteránus katedrába, amit amit 1917-ben építettek, a fehérorosz menekültek. Van­nak azonban modern épitészie­stadion és a vasútállomás. Igen nevezetes a Taival­­lahti Lutheran Church, ame­lyet egy nagy téren építettek föl az egyik legrégibb lakó­negyedben. Eddig több mint két millió ember tekintette meg a templomot, amióta 4 évvel ezelőtt felépítették. Igen népszerű mind a fin­neknek, mind a turistáknak a színes, szabadtéri piac, amely vasárnap reggel 7-től délután 2-ig tart csak zárva. Az üzle­tek lényegében mindennel el vannak látva, amire az em­bernek szüksége lehet a friss virágtól kezdve a halfélékig, a harisnyanadrágoktól a fest­ményekig. Mikor a piacot (be­zárják, egy hadseregnyi em­bertömeg árasztja el a teret, és perceken belül teljesen ki­üríti. Ezután a tér mint nép­szerű sétány szolgálja az emberek szórakoztatását. ✓ ÖTÖS IKREK SZÜLETÉSNAPJA A Gdansk, lengyelországi ötös ikrek a napokban ünnepelték harmadik születésnapjukat. Az öt születésnapi tortán összesen tizenöt gyertya égett. ti mesterművek is. mint a Finlandia Ház nevű kongresz­­szusi központ, az olimpiai

Next

/
Thumbnails
Contents