Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-30 / 22. szám
18. oldal \ MAGYAR VIDÉK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Valóságos regényt lehetne Írni a magyar kis- és középvárosok főteréről. Egy régi felfogás szerint ugyanis a főtéren mindennek ott kell lennie, ami a város életében fontos és kiemelkedő. így vélekedtek valaha Hódmezővásárhelyen is, ezért a főtérre építették a sárga tornyos városházát, amely előtt Szántó János nincstelenjei tüntettek 1894-ben. A főtérre került a cirádás külsejű szálloda, ahol a neves cigányok húzták egykor, a hires korzó, vagyis promenáda, ahol a lányok és legények sétálgattak vasárnap délutánokon. A főtéren található a pénzintézetek hatalmas épülettömbje is, kupolás tetején a Hermesszoborral, a patinás gimnázium és természetesen a régi templom. A második világháboru óta eltelt csaknem három évtized látszólag csak annyit változtatott a vásárhelyi főtér képén, hogy oda került még Szántó Kovács János erőt és elszántságot sugárzó szobra. Ezen kívül néhány modern külsejű, emeletes ház zárja be keletről a láthatárt. A tér egyik, aránylag jelentéktelen nagyságú parkosított része történelmet idéz Az idősebb vásárhelyiek még emlékeznek rá: ez a hely voll az úgynevezett köpködő. Ott árulta munkaerejét a keddi és pénteki piaci napokon a A BARANYAI NÉPMŰVÉSZEK TISZTELETE BAKÓCA, Baranya m. — - A baranyai falvakban lakó hires népművészek még életükben múzeumot kapnak az államtól. A tanácsok összegyűjtik és bemutatják leg. szebb alkotásaikat, megőrzik az utókor számára munkáikat és munkaeszközeiket. Kétségkívül szokatlan dolog, hogy élő művészeknek múzeumot szentelnek, de éppen a régi népi mesterek alkotásainak mostoha sorsa indított erre: müveik szétszóródtak, nagyrészük . nyomtalanul eltűnt és ezért ma már alig ismerik munkásságukat. A kis falusi múzeumokban a népművészek lakóhelyén, hiteles környezetben — fennmarad egy-egy életmű, s maguk az' alkotóművészek is részt vesznek a gyűjtemény gyarapításában és rendezésében. Elsőként az egykori “betyárvilág” központjában a zselici Boldogasszonyfán nyílt muzeum, ahol a 83 éves faragó, Hoffer János, nyugalmazott számadó gulyás remekeit helyezték el. Mintegy félszáz fa-, csont- és szarufaragvány látható itt, továbbá a népművésznek adományozott dijak és oklevelek is ide kerültek. Az idős mester az egyik közeli házban él és dolgozik, s szívesen fogadja a látogatókat. A Mecsek hegységben fekvő Bakócán a 69 éves Fazekas, Sáfrány Géza kapott múzeumot a tanácstól. A régi parasztház egyik szobájában az alkotás kellékei láthatók, a másikban pedig a csaknem száz munka: tálak, kancsók, poharak, vázák, köcsögök és anyagból égetett más tárgyak. Az idős mester legutolsó mű vésztagja a a neves fazekas dinasztiának és egyik utolsó képviselője a hajdan virágzó hegyháti cserépmüvességnek. Hasonló, — a nevüket viselő — falumúzeumot kapnak majd más baranyai népművészek is. A ké3z alkotásokat, munkaeszközöket és személyes tárgyakat őrző népmüvészházak fenntartásáról a tanácsok gondoskodnak, szakmailag pedig a pécsi Janus Pannonius Muzeum néprajzi osztálya patronálja. hona. A 43 éves, ereje teljében levő férfi nagyapja még földműves volt, s olyan cséphadaróval csépelte a búzát, amilyennel Dózsa hadseregei harcoltak, ő viszont elektronikus mérlegeket készít a mérleggyárban . . . Egyébként még ez a csak. nem kétezer gépkocsi is szin-Magyarok a bécsi biióság előtt BÉCS — Osztrák lapjelentések szerint bűncselekmények miatt magyarok pere kezdődött Becsben. A 31 éves Krajcár Pál bécsi lakos négy disszidenstársával együtt követett el sorozatos lopásokat és betöréseket. Krajcár, aki 1970-ben hagyta el Magyarországot, a könnyelmű életet választva már kétszer volt Ausztriában büntetve. A vezetése alatt álló bűnszövetkezet mintegy negyedmillió schilling értékben tulajdonított el javakat. Tárgyalásuk előreláthatólag több napig tart. • A vádlottak padján ül dr. Mákay Ervin fogorvos is, aki 1956-ban távozott Magyarországról. 1972 december 2-án 7 lövéssel megölte az enge, déllyel Bécsben tartózkodó 20 éves Gombás Erzsébet magyar állampolgárt. A lány a fogorvos csábítására, annak meghívására utazott az osztrák fővárosba. Amikor a lány közölte, hogy visszautazik Magyarországra, Makay brutális módon végzett vele. A bíróság Makayt 12 évi börtönre ítélte. Újjáépül Ali pasa dzsámija PÉCS — Szigetváron újjáépítik Ali pasa dzsámiját. A Zrínyi téren álló barokk templomot 13 évvel ezelőtt zárták be életveszélyes állapota miatt. Azóta a régészek megtalálták a templom alatt a pasa szeldsuk-stilusu dzsámijának és előcsarnokának romjait. A kupola átmérője 13,2 méter volt, nagyobb, mint a pécsié. A dzsámi egyedülálló Magyarországon és a szakemberek szerint Törökországban is ritka az ilyen stilusu épület. A budapesti Műszaki Egyetem tervet készített a helyreállítására, az Országos Műemléki Felügyelőség a megye, valamint az egyház anyagi hozzájárulásával hamarosan megkezdi az újjáépítést. te elvész az óriási, 473 négyzetkilométer kiterjedésű városban, hiszen területét tekintve csak az 525 négyzetkilométert elfoglaló Budapest nagyobb Vásárhelynél. Hódmezővásárhely nemcsak az iparosodásban, meg abban tipikus, hogy a tegnapi nincstelenek, parasztok utódai elektronikus vagy más modern berendezéseket gyártanak. A gondok is jellemzőek. 4 város 18 ezernyi lakásának zöme még a múltból öröklött, földszintes, vert falból vagy vályogból épült házakban található. A 18 ezer lakás kétharmada egyszobás. Csupán a lakások 36 százalékában van még vízcsap, és mihdössze 10 százalékuk csatornázott. A közeli változást jelzi, hogy épül már az uj vizmü és a szennyviztisztitó, s a főtérről kifelé haladva újabb és újabb modern, emeletes lakótömbök emelkednek a vert falból készült viskók romjai helyén. Nem ok nélkül mondja Sajti Imre tanácselnök: — Az urbanizációs szint emelése költségesebbnek és hosszabban tartónak Ígérkezik, mint amennyit a város iparosítása igényelt. De, aki szétnéz a városban, az már látja: Vásárhely korszerűsödése meggyorsult. Petőfi-monda KECSKEMÉT — Dr. Timaffy László jegyezte fel és a Honismereti Híradó adta közre a rábacsécsényi Benovies Istvánná elbeszélését Petőfi Sándorról. Ebből idézünk: . . amikor megszületett, igen posztra (gyenge) kis gyerek volt. Egyszer az ángyikája elgyütt az urával gyereknézőbe. . . Az anyja éppen altatgatta, ringatta a bölcsőben, de még ébren volt. Hát amint ott cuccogatnak neki, elmosolyintotta magát a baba. Akkor látta meg az ángya, hogy foga van neki.. és mondta is az anyjának, hogy ebbül a gyerekbül még nagy ember lesz, mert tátosnak született”. Siófok uj címere SIÓFOK — Elkészült Siófok uj címere: téglalap alakú és alul félkörben záródik, a felsőrész alapszíne kék, az alsóé fehér. Benne arany színű zászlórudon balra lengő zászló. A középpontban nyolc küllőjü arany kerék jelképezi a Sió-zsilip kerekét, ami már az 1705-ből fennmaradt siófoki pecséteken is megtalálható. A jelenre a jobb felső részben található vörös csillag utal. Az uj címer használatáról szóló tanácsi rendeletet április 4-én hirdették ki. Kubikus-muzeum SZEGED — Kubikus-Muzeum létrehozásáról döntöttek Csongrád megyében. Itt mutatják majd be annak a régi, törzsökös megyei munkásrétegnek a múltját és a jelenét, amely egyszerű szerszámaival bejárta az egész országot, vasutakat, gátakat épített, s épületek alapozásánál végzett földmunkát. A muzeum Csongrád városában lesz, s létesítéséhez anyagi támogatást nyújt az országos vízügyi Hivatal és a Művelődési Minisztérium is. Dankó-emlékmuzeum KISKŐRÖS — Muzeum a “magyar nótafa”: Dankó Pista életének, művészetének emlékeiből. Az egykori csengődi házban, ahol néhány szép, alkotó évét töltötte az ablak alatt bársonnyal letakarva hires hegedűje, a falakon a neves kortárs barátok: Tömörkény, Pósa Lajos, Ady Endre, Juhász Gyula hozzá irt versei, levelei, képek sora, magasztaló újságcikkek, s az egykori bútorok, amelyek között napjait töltötte. A gazdag gyűjteményben megtalálhatók világszép dalainak eredeti kottái, felettük szinte hallani az elringató, édes-bus dallamokat. És hogy mindez ilyen, ennyire megragadó és varázslatos, az egy mezőgazdasági üzem: a Kiskőrösi Állami Gazdaság vezetőinek, tagságának köszönhető, ők állították helyre mintegy 350 ezer forint költséggel a Dankó - házat, gyűjtötték össze, vásárolták meg az emlékeket, s tartják fenn, gondozzák a kis falusi kulturkincstárat. A rövid idő alatt teleirt szép emlékkönyv egyik utolsó bejegyzése így hangzik: “Köszönet érte a lelkes, értő társaságnak.” Bárcsak mind több helyen akadnának követőik! Ritka növény SIÓFOK — A Balaton északkeleti partvidékén, a Balatonkenese és Balatonakarattya közötti dombon, kinyitotta mézillatu, fehérernyős virágát Magyarország egyik legritkább növénye, a tátorján. A füves pusztaságoknak ezt a jellegzetes, kórószerü növényét — a feltevések szerint — a honfoglaló magyarok hozták be. A Káspi-tenger vidékén honos tátorján — népiesen tatárfü —, Magyarországon már csak a Balaton partján található. A néhány évvel ezelőtt védetté nyilvánított termőhelyét bekerítve őrzik, s idegenforgalmi látványosságként, táblák jelzik. nincstelenek sokasága. Még 1948-ban eltűnt a köpködő. Oláh Mihály, akkori polgármester, majd tanácselnök még akkor adott utasítást: csákányozzák fel és hordják el az aszfaltot, ültessék be fákkal a helyét, hogy nyoma se maradjon. Mindezt könnyű volt megtenni, a múltból öröklött munkanélküliséget megszüntetni viszont nehezebb. Jellemző, hogy akkoriban még megtiltották az aratógépek használatát, hiszen “elvették” volna az emberek elől a munkát. Mindezt ma már szinte hitetlenkedve hallgatják a fiatalok. Ugyanis minden alföldi város, Vásárhely is iparosodott. Itt épült fel az ország egyik legnagyobb porcelángyára, a KGST-országok legkorszerűbb mérleggyára, s itt van a Hódiköt, amelynek termékeit a határokon túl is jól ismerik. Annyi már a munkaalkalom és a válogatási lehetőség, hogy még az asszonyok is csak az egymüszakos üzemekbe mennek el. Ezért a Hódikötnek már nem maradt más választása, mint “vidéken” — Csorváson, Békéssámsonban — alapított gyáregységeket . . . De nemcsak a város változott. Óriási a változás az emberek egyéni életében is. — Megmondhatója ennek Juhász Nagy János, akinek a kertvárosi uj lakótelepen van az ott-
