Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-16 / 20. szám

18. oldal MAGYAR HÍRADÓ Thursday, May 16, 1974. Valóban ártatlan az elnök? Ami a hangszalagokból kiderül... (Legnagyobb sajnálatunkra multheti lapszámunk első oldalán kö­zölt ezen cikkünknek a második oldalon való folytatása tördelési hi­ba folytán kimaradt. Tekintettel a cikk még mindig aktuális voltá­ra, ismételten és most már teljes egészében közöljük a cikket, olva­sóinktól pedig elnézést kérünk tévedésünkért. — Szerk.) A BŰN NYOMÁBAN: UJ "FEGYVEREK" A RENDŐRÖK SZOLGÁLATÁBAN Egy dolog miatt mégis sirán­koznak a rendőrök. A Penta­gon csak nagy-nehezen haj­landó kiadni nekik legújabb felfedezéseit. A hadügymi­nisztérium nemzetbiztonsági okokra és katonai titokra hi­vatkozik, pedig tudják, hogy a háborúban minden uj mód­szer használata segít. Pedig itt, az Egyesült Államokban, háború van. — Háború a bű­nözés ellen. Los Angeles, 1974, ápri­lis hó . . . C. Christian Hill Ha akarja: Fia születik BERLIN — Három tudós a Schoring Pharmaceutical Co. laboratóriumában dolgozva leírtak egy egyszerű eljárást, mellyel el tudják választani a fiu-születést előidéző sper­mákat és lehetővé teszik a szülők számára a választást, ha fiúgyermeket akarnak. A lány-szülést előidéző sper­mákkal már nehezebb a hely­zet. Ha a kísérletek eredményt hoznak és átmennek a gya­korlatba, ez a nemek közötti egyenlőség erős eltolódására vezethet és hamarosan klini­kák létesülhetnek az eljárás végrehajtására. Sok tudós ugyan kételke­dik, de a három tudós, akik a kísérleteket végzik, állítják, hogy nemcsak a fiu-születést tudják előidézni eizel az ál­taluk felfedezett uj eljárás­sal, de arra is fel tudják használni, hogy megakadá­lyozzák a fogamzást azoknál, ikik nem akarnak gyermeket. Egyelőre még csak labora­tóriumi kísérletek vannak folyamatban és nem született egy gyermek sem a kísérletek eredményét igazolandó. De talán már nincs messzi az idő, mikor a lányok válogat­hatnak a kérőkben, mert több lesz a férfi, mint a nő. WASHINGTON — A Fe­­h£r Ház által nyilvánosságra bocsátott hangszalagokról ké­szült leiratok első kötetének olvasása azt a gyanút erősi­ti, meg az emberben, hogy az elnök a korábban jelzett idő­pont előtt tudott már a Wa­­tergate-botrány szándékos eltussolási kísérleteiről. A má­solatok egyben megdöbbentő őszinteséggel tárják elénk azt az erkölcsi mélypontot, amely­ben annak idején (és talán ma is) a Fehér Ház jelenlegi vezetői működnek. A jó Ízlés érdekében, a másolatokból ki­hagyott káromkodások job­ban érzékeltetik azokat az er­kölcsi normákat, amelyek alapján Nixon elnök és ta­nácsadói az ország fontos po­litikai és igazságügyeit inté­zik, mint bármilyen egyéb dokumentum, amely valaha az amerikai közvélemény elé került. Bár a szalagok írásbeli má­solata korántsem teljes, a meglévő iratokból is megálln­­lapitható, hogy az elnök tu­dott azokról az erőfeszítések­ről, amelyek a tények eltaka­rására irányultak és tisztá­ban volt azok szándékával, még jóval a nevezetes márci­us 21-i dátum előtt, amikor John Dean, egykori tanács­adó előtárta a zord tényeket. Hat hónappal korábban, 1972 szeptember 15-én Nixon elnök ezt mondta Dean-nek: “De úgy tűnik ügyködésed alap­ján, hogy nagyon is szakértő módon tetted az ujjaidat azokra a kis kiszivárgásokra, amelyek itt és ott előbukkan­tak.” A Fehér Ház azon ma­gyarázata, hogy ez a kis pár­beszéd a politikai kampány kapcsán vetődött fel és nem pediglen az igazság eltakará­sának büntetendő kitervezé­­sén, vajmi kevés összefüggést kinál. Az elnök tudta, hogy büntetendő cselekményt kö­­• vettek el kampány társai. A leiratok arra utalnak, hogy az elnök valóban elismerőleg nyilatkozott az eltussolási erőfeszítésekről és ezt már szeptemberben, a választások előtt tette. 1973. március 13-án Nixon elnök nem talált semmi kivet­nivalót abban, hogy Dean fi­gyelmeztette őt: Hugh Sloan (a Watergate-betörés egyik szervezője) veszélyt jelent számukra, miután “rendkívül hajlamos arra, hogy beisme­rés utján tisztítsa meg lel­két.” A március 21-i megbeszé­lés során az elnök tanácsadói megemlítették az összes lehe­tősegeket, ahol az elnöknek magának kellett döntést hoz­nia. Egészen a “mini-értekez­let” végéig az elnök nemcsak 1 hogy latolgatta az adminiszt­rációt kompromittálható sze­mélyek hallgatásának megvá­sárlását, de azt praktikus és politikai szempontokból s nem pediglen erkölcsi, etikai alapon tette. Kétséget kizáró­an mondta tanácsadóinak, hogv Hunt (az egyik Water­gate összeesküvő) csendben­­tartását tartja most a leg­fontosabb feladatnak. Tudta, hogy munkatársai között hár­man is tanúvallomást tettek, de nem tett lépéseket. Sőt, >az Egíl Krogh-t (a Fehér Ház vizszerelőiként ismert politi­kai szabotázscsoport vezető­jét) terhelő hamis eskü lehe­tőségének tényére csak eny­­nyit reagált: “Hamis eskü, — hm . . . azt borzalmasan ne­héz bizonyitani.” . . Többször említette a fen­ti beszélgetés során, hogy “ez és ez nem volna helyes do­log, az biztos” —de ennél to­vább ment. Ellenkezőleg, úgy tűnik, ezzel zárta le az elnök az ülés sorsát: “Hunt ára elég sok, de legalább időt nyer­hetünk vele . . .” Röviddel ez­után az elnök hozzáfűzte: “Itt van. a Hunt-probléma, amit először el kell intézni.” Semmi sem utalt arra az ezt követő beszélgetés során, hogy az elnök megváltoztatta volna fenti, burkolt utasítá­sát. A 75,000 dolláros hallga­tási dijat még aznap kifizet­ték tanácsadói. Az, hogy vajon az elnök meggyőző sztorit kinál-é az ügy vizsgálóinak arról, hogy tanácsadói félreértették őt Mr. Hunt hallgatásának lefi­zetéséről, nem változtatja meg a következő tényt: az Egjv-sült Államok elnöke nem tett hivatalos lépéseket, hogy elhárítson egy zsarolási kísér­letet. Az pediglen végleg do­kumentálva van, hogy az el­nök minden ok nélkül hivat­kozott nemzetbiztonsági" meg­fontolásokra, amikor a közte és tanácsadói között lezajlott beszélgetéseket nem akarta kiadni a szenátus Watergate, vizsgálóbizottságnak, vala­mint a rendkívüli Watergate vizsgálóbiztosnak. A 185 ol­dalas dokumentumban egy mondat sem szerepel, amelyet nemzetbiztonsági okokból nem volna szabad nyilvánosságra hozni. LOS ANGELES — Nem­régiben egy kocsit teljesen ki­fosztottak ismeretlen tette­sek. A Los Angéles-i rendőr­ség semmiféle nyom birtoká­ban nem volt. A tanuk csak annyit láttak, hogy egy hosz­­szu, krémszínű kocsi szágul­dott el a színhelyről három férfivel együtt. Az ügy kétségtelenül Pat­­ric-nak illett. Ez a neve an­nak az uj komputer-sziszté­mának, amely felismeri a bünleirásról, hogy milyen tí­pusú bűnözők követhették el. A gépbe táplált korábbi ada­tok és információk össze­egyeztetésével perceken belül megállapítja, hogy hasonló kocsiról, bűnözőről, bünmoti­­vumról, bűnözési stílusról tud-e ipár a rendőrség. Ha igen, azonnal jelzi a kompu­ter az elképzelhető gyanúsí­tottak névsorát és a rendőr­ség a bűnöző nyomába ered­het. Korábban napokba telt, amig egy detektív keresztül­matatott a korábbi bűnesetek aktáin, abban a reményben, hogy nyomra bukkan. Ma ez percek alatt megtörténik sok­kal nagyobb pontossággal, mint ezelőtt. Ilyen és ehhez hasonló, mo­dern, elektronikus, biokémiai, kémiai és adatfeldolgozó mód­szerek segítik mostanában az ország rendőreit bűnüldöző munkájuk sikeresebbé tételé­ben. Los Angelesben például ke­vés világítás mellett is mű­ködő, ipari TVkamerákat sze­reltek fel olyan körzetekben, ahol a bűnözés az átlagnál ma­gasabb volt. A bűnözőket elrettentő fel­szerelések meglepően jó ered­ménnyel jártak. Ugyancsak gyakran hasz­nált módszer ma már a heli­kopter “járőrzés”. Az állan­dóan a veszélyesebb körzetek felett köröző rendőrhelikop­terek elrettentik a bűnözőket. Sokszor pánikszerűen megad­ják magukat, még akkor is, amikor esetleg a rendőrök nem is gyanakodtak bűneset elkövetésére. Az érzékeny műszereket és felszereléseket legtöbbször a nemrégiben alakult Law En­forcement Assistance Admi­nistration, azaz a szövetségi, hatósági közegeket támogató hivatal szolgáltatja az ország mintegy 15,000 rendőrségi körzetének rendelkezésére. Az elmúlt évben 800 millió dol­lárt fordított a fenti ügynök­KÖSZÖNETN YIL V ÁNITÁS Ezúton is hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik a szerető jó édesanya, nagyanya, anyós, testvér, sógornő, rokon és jóbarát, a Keaskey, N. J.-i születésű ÖZV. SZABÓ FERENCNÉ született Deák Erzsébet áldásos életének 71-ik, gyászos özvegységének 18-ik évében, 1974. május 3-án, türelemmel viselt hosszú betegeskedés után bekövetkezett halála és május 7-én, a Gowen Temetkezési Inté­zetből, a Magyar Református Templomban _ megtartott gyász­istentisztelet után az 'Elmwood temetőben végbement .temetése alkalmából részvétnyilatkozatukkal felkerestek, vigasztaló sza­vaikkal bánatunkat enyhíteni igyekeztek; Nt. Bertalan Imre lelkipásztor urnák, aki a temetési szertartást végezte s oly szé­pen búcsúztatta drága halottunkat; úgyszintén a koporsóvivők­­nek és mindazoknak, akik virágot küldtek a ravatalra vagy koszorumegváltás címén egyházi célra adakoztak, akik autóju­kat rendelkezésre bocsátották, akik a ravatalnál és a temetésen megjelentek, a Gowen Temetkezési Intézetnek kitűnő szolgá­lataival és mindazoknak, akik gyászunk legszomoroubb óráiban mellettünk állottak és bármi módon segítségünkre voltak. A jó Isten fizesse meg mindnyájuknak a jóságát, felejthe­tetlen drága halottunknak pedik adjon örök nyugodalmat a sírban! New Brunswick, N. J. (123 French St.) 1974. május 14. SZELES JENŐ és HELEN, szerető gyermekei Szeles Róbert és Mary Kay és Szeles Richard, unokái Szászi Sophie. Grisler Julia, Deák János és József, testvérei, özv. Szeles Andrásné, násza és az egész gyászoló család. ség az ország rendőrállomá sainak felszerelésére. Az eredmény nem is ma radt el, bár a modern módsze rek használata korántsem nél külöz minden problémát. Van nak olyan készülékek, bioké miai vagy kémiai módszerek amelyeknek hatásossága ké tely tárgyát képezi. Van például egy uj bakté riumtenyészet, amely" villog ni kezd, amint robbanóanyaí vagy heroin közelébe teszik Kezdeti felhasználása óta ki derült, hogy nem csak ezek ben az esetekben villog. Aztán létezik egy kamera amely a sötétségben is “lát” mégpediglen a test ihőkisU' gárzását érzékelve. A közel­múltban ilyen módszerrel pró­bált bekeríteni a Los Ange­­les-i rendőrség egy parkbar bujkáló bűnözőt. A végén fe dezték fel a kékruhások, hogy egy erjedő trágyahalmot ke­rítenek be. Uj módszer a rohamren­dőrségeknél a különböző ha­bok, vegyszerek és gázoli használata. Egyik legujabt vegyszerük kilövelésével nyu­­lékony, nyálkás anyagot tud­nak teremteni bármilyen ut­cafelületen, amelyen keresz­tül lehetetlen végighaladni. A probléma csak az, hogy eze­ket a tüntető csoportok fel­oszlatására használatos si­kamlós felületeket majdnem képtelenség lekaparni. Egy esetben, Chicagóban az asz­faltot kellett felszedni, hogy az ut ismét használhatóvá válhasson. Az uj technológia haszná­lata összevetve persze hatal­mas segítséget nyújt Ameri­ka rendfenntartó szerveinek

Next

/
Thumbnails
Contents