Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-16 / 20. szám

4. old«! MAGYAR HÍRADÓ AKIK VISSZAMENTEK . . . U. S. nyugdíjasok könnyű élete Lengyelországban VARSÓ, Lengyelország — Casey és Grace Nowacki tipi­kus amerikai nyugdíjasok. Mindketten elmúltak 70 éve­sek és egyiküknek sincs egészségügyi biztosítása. Mindketten fizetik a lakbért, az élelmiszereket, és úgy ahogy eltengődnek nyomorú­ságos havi 400 dollárjukkal, amit a Social Securitytól kap­nak. És mégsem szűkölköd­nek. ők azok közül a lengyel­amerikaiak közül valók, akik eddig mintegy 4,000-en len­­gyelországba költöztek nyug­díjaztatásuk után. “Soha nem volt ilyen jó dolgom” — mondja Casey, aki most múlt 71 éves. “Van saját lakásunk, minden télen hajókirándulást teszünk az Óceánon, orvosi költségünk a nullával egyenlő, és Varsóban egy csésze feketekávé még mindig csak tiz centbe kerül. jKi tartja ezt rossz dolog­nak?” Persze, hogy senki, és Nowackiéknek semmi okuk nincs arra ,hogy feladják ké­nyelmes varsói életüket és visszatér jenek Amerikába, szülőföldjükre. Casey a következőket mond­ja: “Kenosha, Wis.-ban szü­lettem, ahol apám élt, miután 1888-ban kivándorolt Ameri­kába. Aztán Clhicagó-ban él­tem, majd Los Angeles-ben és végül New York-ban, ahol egy tőrzsdeügynökség házban dolgoztam. De állandóan meg­tört voltam. Mindig teljesen felültük a pénzünket, igy hát, amikor nyugdíjba mentem, ideköltöztünk.” A további beszélgetésben kiderül, hogy a Lengyel Nem­zeti Bankkal történt megálla­podás értelmében lakást vá­sároltak 4,310 dollárért, ami világos, egy hálószobás lakás Varsó szivében, a Néphadse­reg utcában. A lakáshoz er­kély is tartozik, ahol hűvös •esténként üldögélnek bará­taikkal. A múlt évben az egész lakást gépesítették mint egy 50 dolláros költséggel. A Nowack-ak nyugdíjas éle­tének az előnyei azon a té­nyen alapulnak, hogy Len­gyelországnak szüksége van az U. S. dollárra, és rengeteg zlotyt fizetnek érte,hogy meg­kaphassák. A kormány kezébe kapa­rintja a lengyel származású amerikaiak Social Security csekkjeit azáltal, hogy négy­szeresét ajánlja nekik a dol­lár jelenlegi 19 lengyel zloty árfolyamának. A csekk érté­kének megfelelő dollárösszeg 80%-áért zlotyt kapnak, a többit pedig kötvényekben tartják fenn, aminek arany fedezete van. Egy dollárért huszonötször végigmehetnek a városban villamossal, igy nincs szük­ségük autóra. Ezenkívül min­den nagyon olcsó Lengyelor­szágban. A hideg téli hónap­­pokban lengyel személyszál­lító hajón tengeri útra indul­nak, ami 700 dollárjukba ke­rül két-négy hónapi időtar­tamra. Az elmúlt télen a Föld­közi-tenger déli részén voltak, az azt megelőző évben Afrika partjainál és Dél-Ameriká­ban. 700 dollárért étkezést és szállást kaptak a hajó fe­délzetén, a kikötőben meg a hajó volt a szállodájuk. Az év többi részében a len­gyel szállítási ügynökség, az Orbis közreműködésével több utazást tesznek a kelet-euró­pai városokban, Prágában, Budapesten, máskor meg Svédországban, és Dániában, ezenkívül évente két hetet gyógyfürdőiben töltenek, ahol egészségügyi kezelésben ré­szesülnek. Betegek még nem voltak, igy nem kellett kór­házba menniük. Egy másik amerikai-len­gyel nyugdíjas azonban, a 74 éves Viktor Makowski már megismerte a lengyel kórházi kezelést és költségeket. Szív­betegség miatt két hónapot kórházban töltött, de ennek költsége csak annyi volt, mintha Amerikába két napig lett volna a kórházban.A fog­kezelési költségek is igen ala­csonyak. Például egy fog ko­ronázása 13 dollárba kerül. A lengyel kormány csak lengyelek leszármazottadnak adja meg a haza vándorlás le­hetőségét. Vannak ezek kö­zött is olyanok, akik néhány hónap múlva visszakivánkoz­­nak Amerikába. De a No­­wacki-ék már megszokták Varsóban, és itt akarnak ma­radni életük végéig. A kimerült Steiner Rolf Steiner, a hírhedt zoldosvezér rövidesen Nyu­gat- Németországba érkezik. Steiner 16 éves korában, a Hitler-jugend tagjaként, a háború utolsó napjaiban ala­kított egyik röhamcsapat tag­ja volt. Utána belépett a fran­cia idegenlégióba és végighar­colta Indokinát meg Algériát: A francia gyarmati uralom összeomlása után Kongóba ALASZKAI KÉPESLAP A Szovjetunió szomszédságában 15 mérföldnyire a sarkkörtől és 90 mérföldre a Szovjetunió­tól. 150 évvel ezelőtt néhány orosz kutató akart itt letele­pedni, de barátságtalan fo­gadtatásban részesültek. Az eszkimók híresek voltak har­ciasságukról ebben a régi idő­ben, Ma azonban már nem igen lehetne barátságosabb embereket találni a világon, mint éppen itt. A repülőgépből kiszállva, városikörüli túrára indulnak a vendégek, a fa nélküli, sziklás szigeten, ahol az asz­­szonyok a fókák, rozmárok és bálnák húsát készítik a té­li időre. Némelyik asszony kézimunkázik, mások meg fó­kaprémmel bélelt csizmát és csuklyás viharkabátot készí­tenek családtagjaiknak. A látogatókat behívják há­zukba egy forró teára, ahol aztán a vendég teljesen ott­honosan érezheti magát a gyermekek és a nagymama társaságában. Néhány óra múlva a repülőgép indul visz­­sza Nome városa felé, és most a sziklás, hegyes vidék fölött repül el. Aki ide látogat, az két óce­ánt, két tengert, két konti­nenset láthat és a dátumvo­nalnál találkozhat a mával és a holnappal egyszerre. Ugyan­akkor áttekinthet az U.S. leg­közelebbi titokzatos szomszéd­jára, a Szovjetunióra is. Nome, Alaska, 1974, május hó . . . Norma Spring Alaszka nyugati partjá­nál, a Bering-szoros szom­szédságában vannak helyek, ahol az ember átkukucskál­hat a Szovjetunióra vizűm nélkül, útlevél nélkül,- sőt anélkül, hogy elhagyná az Egyesült Államok területét. Az Alaszka partjain levő kis városok között kis repü­lőgépek bonyolítják le a for­galmat, postai küldeménye­ket, teherárut és utasokat szállítva. Ugyanakkor repü­lők töltik be a mentőautók szerepét is. Ezenkívül június­tól szeptember 16-ig a Munz Northern Airlines gépei szál­lítják a turistákat, akik a tá­jat meg akarják tekinteni. A gép mindig más tájat mutat be az utazóknak, attól függő­en, hogy ki merre akar men­ni. A Nome folyó és egy kot­róhajó elhagyása után legin­kább a Sledge sziget fölött vezet a repülőút. A sziget je­lenleg teljesen lakatlan, de valamikor az U.S. elkülönítő állomása volt e helyen. Ez­után láthatják a turisták a King-szigetet, amely nem más, mint egy teljesen külön­álló sziklatömb a Berimg-ten­­gerben, és ahol valamikor a zord tengerjáró eszkimók laktak. Házaikból most már átköltöztek a városokba, de cölöpökre épített házaikat még most is látványosságként mutogatják az arrajáróknak. A repülőgép ezután rövid időre leszáll a Teller nevű ál­lomáson, majd tovább viszi utasait a Breving Mission nevezetű rénszarvas-telepre. A pilóta jól tudja, hogy mer­re legelésznek a rénszarva­sok és bemutatja a turistáik­nak a tundrán legelésző ál­latok csordáit, A további utón láthatók a parton dolgozó ho­mokmosók, aztán régi váro­sok, nyári halásztáborok, ki­csiny szigetek, amelyek olya­nok, mint foltok egy zöld ab­roszon. A sasszemü pffóta a messzeségben újból megnyi­tott aranybányáikra mutat. Nemsokára Amerika leg­nyugatibb szárazföldi pontjá­ra tekinthetnek a látogatók. Walesre, majd innét a Bering szoros felé irányul a gép út­ja, ahol a Diomede-szigetek láthatók. A két sziget között húzó­dik a nemzetközi időhatár, ezentúl pedig a Szovjetunió­hoz tartozó Nagy Diomede­­szigete áll. Két óceán találko­zik itt. Az Északi Jeges-ten­ger az Atlanti-óceán része, a déli Bering-tenger pedig már a Csendes-óceánhoz tartozik. A Szibériai fensikra vetett pillantás után a gép újból Alaszka felé veszi útját, Shi­­shmaref városa felé. Ez egy eszkimók lakta város egy sik, keskeny szigeten, mintegy SZÜLÖK ES TANULÓK FIGYELMÉBE! Szülők és (college) tanulók figyelmébe ajánljuk a követ­kező értesítést: Scranton (Pa.) egyeteme első ízben ma­gyar nyelv kurzust is fog ad­ni a nyár folyamán. A tanfo­lyamot Dr. Brunner József G., az egyetem Nyelv- és Szép­művészeti Osztályának főnö­ke fogja vezetni, aki diplomá­ját a budapesti Báró Eötvös József Kollégiumban és a Pázmány Péter Tudománye­gyetem bölcsészeti karán szerezte, tehát magyar szü­letésű és magyar -képzettsé­gű szakember. Tekintettel arra, hogy ilyen ‘undergraduate’ magyar kur­zus nagyon ritkán van a nyári egyetemi tanfolyamok programján, ezúton is felhív­juk az érdekeltek figyelmét ment, alhol zsoldoscsapatát az arannyal és gyémánttal fize­tő katangai diktátor a néhai Csőmbe vásárolta meg. Innen átrándult a nigériai polgárhá­borúba, ahol kegyetlen véren­­zése imiatt csapata “A rette­netesek” néven vált ismertté erre a rendkívüli alkalomra. Hogy a hat pont értékű kur­zust milyen formában fogad­ják el más intézetek, azt az illetékes dékántól kell meg­tudni. Előreláthatólag a kö­telező nyelvi kurzusok, a hu­­manióra köréből vagy szaba­don választható kurzusok kö­zé lehet beszámítani. A tanfolyam junius 10-től augusztus 23-ig tart. Vizsgák julius 15—16-án és augusztus 22—23-án lesznek. Tervezett órarend: este 6:00—8:15-ig; (laboratóriummal együtt), — rendszerint hétfőtől péntekig, bár csaknem minden máso­dik héten a pénteki előadá­sok elmaradnak. Tandíj pontonkint $52.00, laboratóriumi díj $20,00, be­­iratási díj $7.00 Bentlakás Nigéria után — nem tudni, hogy kinek a pénzén — Dél- Szudánba ment és felkelést szervezett a központi kor­mány ellen. A felkelés kudar­cot vallott. Steiner átszökött Ugandába, de elfogták és visz­­szaküldték Szudánba, ahol la­hetenkint $12.00; étkezéssel együtt különböző megoldások lehetségesek. Részletes tájé­koztatást a következő címe­ken lehet kapni: Mr. Charles J. Buckley Dean, Undergraduate Summer School University of Scranton SCRANTON, Pa. 18510. Phone: (717) 347-3321 Ext. 205 Magyarul érdeklődők for­duljanak a professzorhoz: Dr. Joseph G. Brunner Chairman, Foreign Languages & Fine Arts University of Scranton SCRANTON, Pa. 18510. Phone: (717) 347-3321 Ext. 279. kát alá került. A szudáni kor­mány most közölte, hogy a beteg és “általános kimerült­ségben” szenvedő Steinert “emberbaráti okokból” átadja Nyugat-Németországnak. De mi lesz, ha kipiheni magát?

Next

/
Thumbnails
Contents