Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-10 / 2. szám

17. oldal A TRIBÜNRŐL . . . RANGLISTA EGY MAGYARRAL... Ilyenkor, év elején szerte a világon száz és százféle ranglista készül a sportok legjobbjairól. Hogy kik a világ legjobb­jai, arról is rendeznek közvé­leménykutatásokat. A nem­zetközi sportvilág egyetlen ranglistát fogad el: az ISK- ét, a stuttgarti Internazio­­nale Sport-Korrespondenz — 1947 óta — évről-évre meg­szavaztatja a világ legtekin­télyesebb sportújságjait és a vélemények összesítése alap­ján adódik a végső sorrend. Egészen 1968-ig férfi és nő is lehetett az év sportolója (két alkalommal nő került a lista élére), ezt követően viszont külön választották a férfia­kat és a nőket. A legjobbak, tehát az egyes esztendők világrang­listáinak első helyezettjei között egy magyar név is szerepel: 1955-ben Iharos Sándor volt az év sportolója, amikor 1500 m-től 10,000 in­ig sorra javította az atlétikai világcsúcsokat. A rangelsők között az atléták dominálnak: 27-eszer szavaztak eddig a sportújságírók és 19 évben atléta került az összesített, illetve a férfi ranglista első helyére. A második világháború óta élt legnagyobb sportolók lis­tája a következő: 1947 Jany (francia úszó) 1948 Fanny Brankers-Koen (a londoni olimpiai négy aranyérmes holland al­lé tanő je) 1949 Emil Zátopek (az utób­bi évtizedek legeredmé­nyesebb hosszulávfutó­­ja — csehszlovák) 1950 Bob Mathias (amerikai tizpróbázó) 1951 és 1952 Emil Zátopek 1960 Wilma Rudolph (Róma háromszoros bajnoka, a világ akkori leggyor­sabb futónője — USA) 1961 Valeri Brumel (a ma­gasugrás világrekorde­re — szovjet) 1964 Don Schollander (a to­kiói olimpia legered­ményesebb versenyzője — amerikai úszó) 1965 Ron Clarke (sokszoros hosszutávfuló világre­korder — ausztrál) 1966 és 1957 Jim Ryun (középtávfu­tó világrekorder, USA) 1968 Bob Beámon (a mexi­­coi olimpia máig meg­közelíthetetlen ered­ményt elért amerikai távolugrója) 1969 Eddy Merckx (belga kerékpározó) 1970 Pelé (brazil labdarugó) 1971 Eddy Merckx 1972 Mark Spitz (a münche­ni olimpia kiemelkedő úszója — amerikai) 1973 Jackie Stewart (skót autóversenyző) A VILÁG LEGJOBB NŐI SPORTOLÓI 1968 Vera Caslavska (Sok­szoros olimpiai bajnok csehszlovák tornásznő 1969 Liesel Westermann, (a nyugatnémetek disz­koszvető világrekorder­­nője.) 1970 Csi-Cseng (Taiwan-i futónő) 1971 és 1972 Shane Gould (az auszt­rálok olimpiai bajnok­nője) 1973 Kornélia Ender (a ke­let-németek úszó világ­bajnoknője) Csodálatos lista! Csaknem minden esztendőben el lehe­tett ugyan vitatkozgatni ar­ról, vajon nem lett volna eset­leg más valaki még érdeme­sebb a világelsőségre, de az biztos, hogy az előző bekez­désekben felsorolt verseny­zők különlegesen nagy egyé­niségei voltak a nemzetközi sportnak. Idén is megoszlottak a vé­lemények. Huszonkilenc or­szág rangos sportlapjai küld­ték be szavazataikat és mind a férfiak, mind a nők rang­listáján csupán minimális kü­lönbséggel dőlt el az első he­lyek sorsa. Minden ország három-három versenyzőt je­lölhetett meg, rangsor sze­rint. Érdekes, hogy a férfiak között nem a végső győztes Jackie Stewart, hanem D. Stones, az amerikaiak világ­rekorder magasugrója és S. Holland, az ausztrálok világ­bajnok úszója kapta az egyes sportújságoktól a legtöbb el­ső helyezést. Stones hétszer, Holland nyolcszor került az élre, de őket jónéhány újság egyáltalán nem rangsorolta, mig Stewartot 22 lap helyez­te a legjobb három közé, s igy övé lett a legmagasabb pontszám. Valóban nehéz összemérni, vajon mi a nagyobb tett: gyorsabban leúszni az 1500 métert, mint bárki más a vi­lágon, átjutni olyan magas­ságon, amire senki más nem volt még képes, vagy pedig a legjobban autózni a világon és megszerezni a sportban a harmadik világbajnoki cimet. Stewarttól nem szabad iri­gyelni az első helyet. Elké­pesztően nehéz sportágnak vált legnagyobb egyéniségé­vé. A reflex, az ügyesség, a lélekjelenlét, az idegrendszer, az áttekintő készség, az ez­redmásodpercek alatti elhatá­rozó képesség legmagasabb szintű próbáját úgy állta ki minden versenyén, hogy nem csupán a dicsőség volt a tét, hanem a puszta élet. Stewart 99 világbajnoki futamon állt rajthoz pályafutása alatt és 27-et megnyert. Többet, mint bárki más — mint az ötszö­rös világbajnok argentin Fangio, vagy mint a Stewart előtti időszak legnagyobbja: a szintén skót Jim Clark. A nők mezőnyében a sport­újságoknak érdekes módon a között kellett dönteniük, hogy a világ leggyorsabb fu­­tcnőjére, vagy leggyorsabb uszónőjére adják-e szavaza­tukat. A portugál, az osztrák, a norvég és a román sport­láp úgy látta, hogy a szovjet Turiscseva volt a legjobb, az amerikai és a holland szaklap az amerikai teniszező Billy Jean King amerikai tenisze­zőnőt részesítette előnyben. A többi 23 újság az NDK két nagyszerű versenyzője — a sprintvilágrekorder és olim­piai bajnok Renate Stecher és az uszóvilágbajnok Korné­lia Ender — mellett foglalt állást. Az újságok rangsorá­ban az első helyek aránya 12:11 volt Stecher javára, de Ender neve kevesebb listáról hiányzott, ő 106, Stecher 104 pontot kapott, a harmadik helyezett Turiscseva 60-at, King 38-at. Nagyszerű sportemberek szerepelnek véges-végig a ranglistán. Számunkra csu­pán egy tény okoz szomorú­ságot. A 29 sportújság kö­zött egyetlenegy sem akadt, amelyik magyar versenyzőt vett volna be a legjobb há­rom közé az 1973-ban. Nem a sportlapok tehetnek erről. Zsolt Róbert SPÖRTVILÁG ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Megválasztották az újság- zése évek óta az egyik leglá­irók a sakk Oscar-dijas spor­tolóit. — A trófeát a szovjet Anatolij Karpov kapta, má­sodik az ex-világbajnok Bo­ris Spasskij, harmadik Por­­tisch Lajos. A további sor­rend: 4. Korcsnoj (szovjet), 5. Tál (szovjet), 6. Petrosz­­jan (szovjet), 7. Mecking (brazil), 8. Larsen (dán), 9. Byrne (amerikai), 10. Polu­­gajevszkij (szovjet). —o— Az angol fővárosban nem­zetközi kardvivóversenyt ren­deztek. Az első öt helyet a magyar sportolók szerezték meg. Holtverseny után Gere­­vich Pál győzött Kovács At­tila előtt, 3. Hammang, 4. Marót, 5. Kovács Tamás lett, mig 6. az angol Taylor. Mexico Cityben a nemzeti egyetem és a műszaki egye­tem amerikai futballmérkő­togatottabb esemény. Most a találkozón a műegyetemisták 19:13-ra győztek. Már haza­felé tartott a közönség, ami­kor a két ellentábor között tömegverekedés tört ki, pe­­tárdadobálással, tüzgyujto­­gatással. “A viadal” közben egy lány életét vesztette, szá­zan megsérültek, közülük 40- en súlyosan. Rio de Janeiro és Sao Pauló köíott Antonhió, a brazil Santos labdarugócsapat volt játékosa és edzője, autójával egy 50 méter mély szakadék­ba zuhant, és életét vesztette. A Rostockban tartott nem­zetközi kézilabdatornán a ke­letnémet válogatott veretle­nül került az első helyre. A magyar válogatott a 4. he­lyen végzett. 1953 Fausto Coppi (olasz ke­rékpáros) 1954 Roger Bannister (angol középtávfutó) 1955 IHAROS SÁNDOR 1956 Vladimir Kuc (a mel­­bournei olimpia 5000 és 10,000 m-es bajnoka — szovjet) 1957 Vlagyimir Kuc 1958 Herb Elliot (ausztrál világrekorder, a későb­bi római 1500 m-es olimpiai bajnok) 1959 Vlagyimir Kuznecov (szovjet tizpróbázó) EGYENJOGÚSÁG Ottawában az 1976-os olim­piai költségeinek megtéríté­sére megjelent az emlékér­mek első sorozata. Öt- és tiz­­dolláros értékben nagy, külön­böző fajta érmékből egymillió darab került forgalomba, s ebbő az alkalomból ünnepsé­get rendeztek, amelyen meg­jelent Dániel Roland Miche­­ner, Kanada főkormányzója. Oláh a leningrádi nemzet­közi ökölvivóverseny máso­­ik napján a pehelysúlyban a szovjet Juszmanov ellen mér­kőzött és a második menetben technikai kiütései győzött.

Next

/
Thumbnails
Contents