Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-02 / 18. szám
MAGYAR HÍRADÓ 15. oldal ŐSEINK NYOMÁBAN NINCS KÖZÜNK A SUMÉROKHOZ?-Válasz Halász Júliának-Az Amerikai Magyar Világ c. hetilap, 1974. március 24-i számában Halász Julia értekezése jelent meg „Őseink nyomában: Kitalált rokonság: Nincs közünk a sumerokhoz.” Tisztelt Halász Julia, cikkével kapcsolatban legyen szabad rámutatnom tévedéseire, melyek leírása minden mondatában meglelhetők. Határozottan állít olyan dolgokat, melyeket érvekkel nem támaszt alá, megállapításait minden igazoló forrás, tudományos megállapítás nélkül használja és igy leírásának, megállapításainak csak negativ értéke van. — Magam mind áttanulmányoztam azokat a tudományos munkákat, melyek a magyar-sumér rokonság kérdésével foglalkoznak és széles kutatásaik eredménye alapján a magyar-sumér rokonság, minden kétséget kizáróan igazolható. A magyar-sumér nyelvrokonsággal kapcsolatban igy ir Halász Julia: „A magyar nyelv — meghökkentő feltételezés — egyeneságu leszármazottja egy, az időszámítás előtti 3000-ben az ősi Mezopotámiában élt nép nyelvének a sumérnak. E képtelennek tűnő tétel időről-időre elhangzik... „Pedig el kell hinnie T.Halász Julia, hogy a'sumér-magyar faji és nyelvi azonosság ma már bebizonyított tény, nem feltételezés. Talán nincs tudomása arról, hogy Párizsban, 1973. julius 16-23 közötti időben megtartott XXIX. Orientalista Világkongresszus az előterjesztett bizonyitékok alapján a sumer-magyar azonosságot elismerte. A kiindulás a Kárpátmedence kultúrtörténete volt. — Gordon Childe angol tudós bebizonyította, hogy Kr.sz.e. 3500 évtől kezdődően a mezopotámiai és ,,sumér”-nak nevezett kultúra a Kárpátmedencében már meg volt. E kultúrkörök embere antropológiailag azonos. A magyar és sumér, a Kárpátmedence és a „Sumér-föld” kultúrája és nyelve azonos és mindkét helyen azonos időben keletkező korai rézkortól (:Kr.e. 3500:) kezdődően e kultúrát és nyelvet a Mah-Gar nép mondhatja magáénak. — Ezt bizonyítja a füzesabonyi edény a születő Istengyermekkel, (:Fettich megfejtése:), a budakalászi halottas kocsi agyagból (egyébként ez az első kocsiábrázolás Európában:), a nagyszentmiklósi aranykorsó. E leletek mind Kr.sz.e. 2000-3000 évesek. A kongresszuson megjelent magyar sumérológusok a XI-XII. századbeli magyar nyelvemlékeket falitáblára Írva szemléltették a kongresszus tagjainak, akik sumérul elolvasták és az I.András korából való rom.kath. imádságokban számtalan sumér szót ismertek fel. Gondolom sokan emlékeznek még arra, kik e sorokat olvassák, hogy gyermekkorunkben egy kis kiolvasó versikét mondtunk különféle játékoknál, ki lesz a hunyó, ki lesz a kikopogó stb. Ez a vers nem más, mint egy sumér reggeli ima. íme álljon itt a szöveg: ■ An tan témusz Szóraka témusz Szóraka tiki-taka Ala-bala bambusz. Az eredeti sumér szöveg, valamint magyar értelmezése igy hangzik: Anta Dunguz Szúr, raga Dunguz! Szúr, raga, digi-daga, Ala-bala Bambuz! Kelj fel Dunguz, Szülj reggelt Dunguz! Szülj reggelt, ébredj, terjedj! Vágjad, üssed Bambuzt! Dunguz volt a fény, a Nap, mig Bambuz a Sötétség. Erdélyben még ma is Bambuzzal ijesztgetik a gyermekeket. Csak a kirívó motívumokat sorolom fel válaszomban és már a fenti kis példa is bizonyságul szolgál a magyar-sumér nyelvrokonságra. Nem óhajtok foglalkozni az idézett kongresszus lefolyásával, melynek elnöke a francia Lábát prof. volt. Badiny Jós prof. magyar-sumér előadása után Lábát prof. gratulált Badinynak a bemutatott és előteijesztett adatok hitelességéhez. Az angol Bowring nyelvész már 1830-ban megállapította, hogy a magyar nyelv, távol minden nyelvtől egymagában áll, mert fejlődése, valamint szerkezete oly távoli időkre nyúlik vissza, amikor a ma élő, főleg európai nyelvek még bölcsőikben sem léteztek. — Oppert és Lenormant a magyar és sumér nyelvek nyelvtani egyezését bebizonyitottnak látták. Ez utóbbi 1873-ban a sumér nyelvet már az altáji-turáni nyelvek közé sorolja. A sumér nyelvben, hasonlóan az uralaltáji nylevekhez a szónak nincsen neme, egyetlenegy sumér szó sem kezdődik kettős mássalhangzóval. Pl. gloria, princ, brown, stb. — Halász Julia is megállapítja, hogy a sumér nyelv nem indo-európai, nem azonos a semita-hamita nyelvekkel, az arabbal, a héberrel. — Fentiek alapján ismételten le kell szögeznem, hogy a magyar nyelv nem tartozik a finn-ugor nyelvcsaládhoz. így sikerült megcáfolnom Halász Julia azon állítását, melyszerint a „sumér nyelv nem függ össze sem a magyarral, sem a finn-ugorral, sem az urálival, még a feltételezett ural-altájival sincs közelebbi kapcsolata.” , Továbbiakban igy ir: „Pontos választ arra a kérdésre sem lehet adni: honnan származott a nép.” Dixon szerint a történelmi idők hajnalán alpin-rövidfejű népek vonultak dél felé. Ezek között lehettek a sumérok is. Rövidfejű népek vonultak le Délarábiába, a Nílus vidékére. E fajtához tartozó népek Anatolián és Szírián át vonultak le ugyancsak a Nílus völgyébe, annak torkolatvidékére. Egy másik rövidfejű nép az iráni felföldről benyomult Nyugatindiába. Von Luschan Írja, hogy a sumérok őshazája esetleg Nyugat-India lehetett. Figyelembe véve erdővidéki kultúrára vonatkozó faszerkezeti építményeiket. A sumér nép, — a kutatások mai állása szerint — India, Pakisztán, Afghanisztán vidékéről származik. Innen vándorolt Délnyugatra a Tigris és Euphrates folyók vidékére, a mai Szíria, Irak országok helyén telepedett le és egy állandó, hatalmas birodalmat sikerült létrehozniok. Uralmuk alatt tartottak délen a Nílus deltavidékét, Előázsia, a Kaukázus területeit, mig északon határaik valószínűleg a Kaspi és Arai tavak vonulatára támaszkodtak. Főleg földműveléssel és álattenyésztéssel foglalkoztak, azonban az ásatások nyomai fejlett ipar maradványait hozták napvilágra. Ötvös-művészetük, valamint irodalmuk magas műveltséget árul el. (:Gilgames:) Fővárosuk az Euphrates folyó partján épült. A várost "hajózható kanálisok övezték egyrészt a kereskedelem céljait szolgálva, mig másrészt védelmi szempontokat szolgáltak. A város több kikötővel rendelkezett. A főtemplom, valamint a királyi épületek, sírhelyek a város Északnyugati oldalán épültek. A város neve Ur, alaprajzát Woolley készítette el. A sémita behatás már Kr.sz.e. 4000-ben észlelhető volt. Erősebb volt Akkadban: Sargon idejében, 2872- ben Sumér és Akkad egyesültek. A sémita uralom már ez időben meg volt KISH-ben (:sumér város tortomány neve, talán ez is elárul valami nyelv hasonlatosságot: KISH-kis:) és 3638-ban a sémita uralom kétséget kizáróan meg volt. A hatalomért folyó harc állandóan változott hol a sumér, hol a sémiták voltak uralmon, mig 2123-ban Hammurabbi (:vagy Hamurabbi:) uralkodása idején a sémiták hosszú időre megalapozták hatalmukat. Hogy a sémita befolyás és uralom alatt vagy után mi lett a sumér néppel? Luschan megállapítása szerint egy részük Mezopotámiában maradt, mig nagyobb csoportok vándoroltak Iránba, a Kaukázus vidékére, a nagy Turán-Alföldre, illetve még keletebbre Indiába és Kínába. Ez a vándorlás a sémita uralom teljes megerősödését mutatja s már Kr.sz.e. 2000 táján indulhatott meg. így bizonyítva látom Halász Júliával ellentétben — a sumér nép vándorlását, államalakitását, valamint ujra-vátfdorlását egy uj hazát keresve. Még meg kell emlékeznem a sumér műveltségről. A sumérok kiváló csillagászok voltak, naptáraik alpján végezték időszámításaikat. Ismerték a különféle cserépedények gyártását, tálakat, kanalakat, kést, villát használtak. Irodalmukat, magas műveltségüket szemlélteti a Gilgames éposz. — A római jog alapelvei sumér eredetűek. Ők találták fel az Írást. L. A. Waddel a kultúra megteremtőinek ismeri el őket. Talán elég ennyit válaszolnom Halász Júliának és kérem őt vizsgálja felül állításait, ismerje meg a legújabb sumér magyar — és idegen nemzetiségű tudósok kutatásait. — Ha csak részben sikerült meggyőznöm e sorok olvasóit a sumér-magyar rokonságról, már eredményes munkát végeztém és érdemes volt válaszolni Halász Júliának. California, 1974.április hó... Halmi Dezső KIS DOLGOK - NAGY PROBLÉMÁK (Folyt, a 12. oldalról) az utasforgalom, mert nemcsak kényelmesen utazhatnak, de szórakozhat is bennük a közönség. Aki nagyobb utat kénytelen megtenni a munkahelyére, az bizonyára ezt az alkalmatosságot választja, mert ott nem unatkozik, nincs gondja a vezetésre, sőt! a felemelt parkolási költséget sem kell fizetni. A saját autó használata áttevődik a week-end-ekre, amikor az egész család kirándul. Ha pedig mindez megvalósul, — pedig ez már biztosra vehető — nem lehet a város vezetőségét a kormányzatot majd azzal vádolni, hogy fantáziátlan és nem foglalkozik eleget az utazóközönség érdekeivel. ______________ Vallomás könyörgéssel Tegnap tar fák közt mentem át. hólepte réten árva kórót csúfolt a szél, megtörtén állt és reszketett, nézni se jó volt. Ma írva láttam, hogy a fű megszárad és virága elhull. (Tükörből nem néz vissza már az ifjúság, hisz régen elmúlt.) Tűnődni kezdtem: Hát hitem őrzi-e még, a tegnapokból, vélt kincseit és vár-e még, nincs messze-é az égi otthon? V Magamba néztem... Jaj, nagyon szegényesen és ostobán telt az életem, hűtlen hitem többször mondott csődöt, mint ámment. Szálltak felém élő Igék, lelkem bokrára telepedtek, s hányszor nem adtam fészket én, adtam magam bolond szeleknek. Élhettem volna másokért, körülöttem fájtak a lelkek, de emberi és isteni vonásaik nem érdekeltek. így telt negyedfél évtized... Van még idő, van alkalom még? Küldj el, kegyelmes Istenem, rázz lyra meg, ha renyhe volnék! Hadd lássam málló éveim úgy sírba szállni, hogy ne kelben búsulni rajtuk, és szivem az embereknek énekeljen Rólad, hatalmas Istenem, Te irgalmas, Te véghetetlen, Ki felveszed majd telkemet, mig orkánok zugnak felettem. Füle L^jos
