Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-25 / 17. szám
5. oldal AHOL AZ ÉHSÉG ÁLLANDÓ VENDÉG: A Tuareg-törzs sorsa bi DÓRI, Upper Volta. — A Szaharától délre elterülő kietlen és barátságtalan tájon élnek a tuaregek, akiknek a jövője a legteljesebb bizonytalanságban van. A pusztalakó tuaregek kapcsolatokat kerestek Mali, Niger és Felső-Volta független kormányaival, de sokan közülük visszamaradtak az eldugott vizmedrekben élő törzsi csoportosulásokban, amig ők és állataik elpusztulnak az éhínség, a rosszul tápláltság és a betegségek következtében. Amikor a franciák eltávoztak, megígérték, hogy ugyan-, úgy állami életet élhetnek majd, mint más országok.Ezért sokan harcoltak közülük Indokínában a franciák oldalán. De hiába várták, hogy autonómiát kapnak. Hiába keltek fel fegyveresen a Maliban lévő tuaregek szabadságuk kivívásáért, súlyos vereséget szenvedtek a kormánycsapatoktól. A múlt év óta' a tuareg menekültek Maliban, Felső- Voltában és Nigerben azt hiresztelik, hogy a három néger afrikai kormány a szárazságot arra használja ki, hogy eltöröljék a tuaregeket. Az egyik francia újság is megismételte ezt a vádat a Mali kormánnyal szemben, a kormány azonban tagadta ezt ugyanúgy, mint a másik két ország kormánya. Nemzetközi segélycsoportok tagjai is ezen a véleményen vannak. A nyomorúság azonban igen nagy a tuaregek lakta területen. Az egyik bennszülött panaszosan mondta, hogy már cl kellett adnia a kardjait, a tőreit és az ékszereit is néhány hónappal ezelőtt, hogy megélbes s e n e k. Egyelőre azonban még nem engedte meg fiatalabb leánytestvéreinek, hogy a Niger-ben lévő Niamey-be utazzanak és ott munkát vállaljanak éjszakai klubokban mint “felszolgálók”. Kelet-Európa egyelőre kivédte az BÉCS — Kelet-Európábán sikeresen leküzdötték a nyugati nagy inflációs problémát, legalábbis egyelőre. A kormányok megelégedetten közölték hogy országaikban “nem fordulhat elő” a nyugati áremelkedésekhez hasonló, és pillanatnyilag képesek is arra, hogy a legtöbb hazai árat alacsonyan tartsák. A kép azonban kezd homálvosulni. A múlt évben a külkereskedelemtől nagy mértékben függő Magyarország nagy hasznot húzott a nyugati emelkedések alapján. Ez elsősorban a magasabb áron beérkező külföldi cikkekért magasabb áron adott mezőgazdasági termékekből eredt. Például a vágómarha-eladásból nagyobb jövedelem származott, annak ellenére is, hogy kevesebbet vittek külföldre. Ez évben azonban homályosabbak a kilátások, és a budapesti kormány már félretett 1.2 billió dollárt, hogy majd kártéritse a termelőket a világpiaci áremelkedések következtében fellépő veszteségek miatt. De ilyen nagyarányú segélyprogram ellenére is a termelőket fogja sújtani a mintegy 30 százalékos költségemelkedés, ami a nyugati országokkal való kereskedelmet érinti. A kormány néhány érzékeny árucikket különösen véd az áremelkedéstől, igy a cukrot, néhány építőanyagot, sőt a világi tóiparnak is támogatást biztositott, hogy fedezzék a megnövekedett nyersanyag árakat. Magyarország hatéves “uj gazdasági m e c h a n izmusa” kétségtelenül a nemzeti gazdaság hatékonyabbá tételét szolgálta. A munkások azonban panaszkodnak azon, hogy mig mások minden téren előrehaladták, az ő helyzetükben volt tapasztalható a legkevesebb javulás. Kétezer ember lemészárlása Mexicóban TAPACHULA, Mexikó. — Egy bünbandát kerítettek kézre Mexicó-ban, a Guatemalái határ közelében, és azzal vádolják őket, hogy részesek 2,000 ember meggyilkolásának bűntettében. A banda a Black Hand (Fekete Kéz) nevet viselte és állítólag egy család férfitagjaiból állt. Eddig 66 személyt tartóztattak le, legtöbbjüket Tapachulá-ban, néhányat a környező Tuxtla Gutierrez-ben és kettő Mexico City-ben. Két tömegsírt fedeztek fel nemrégiben. Az egyik a bandához tartozó tagok farmja közelében volt, és benne több mint 200 holttestet találtak. A másikat egy tanyánál találták meg, amiben számos férfi, nő és gyermek holtteste feküdt, akiket géppuskatüzzel öltek meg. A közelmúltban újabb titkos temetőket fedeztek fel. A letartóztatottak között van 20 bandatag, 30 rendőr, akik velük összejátszottak és Fernando Acosta polgármester. A városi rendőri szervek parancsnoka is egyike volt a bandában résztvevő testvéreknek, akit letartóztatottak. Az egész rendőrséget azzal vádolják, hogy segédkezet nyújtottak a gyilkosságok elkövetésében. A banda tevékenységére már a múlt évben fény derült, miután meggyilkolták az Excelsior nevű Mexikó-i újság Tapachulai levelezőjét. A helyi Sol Del Soconusco nevű újság szerkesztőjét, Efrain Viliatot szintén géppuskával lőtték agyon, miközben cikksorozatot készített a Fekete Kéz nevű banda garázdálkodásairól. ÚTI JEGYZETEK: A szeretett és gyűlölt VASUTASOK SZTRÁJKJA TOKIÓ — A Japán Államvasutak dolgozói ülősztrájkot tartottak a tokiói Ikebukuro pályaudvar közelében. Azóta beleegyeztek abba, hogy mintegy 28 százalékos fizetésemelés ellenében újrakezdjék a munkát. VELENCE, Olaszország — Az ember sem olvasmányai, sem a képek, sem a filmek, sem a képeslevelezőlapok alapján nem tud rá fölkészülni, amivel Velencében találkozik. Ez egy olyan hely, ahol az embernek mind az öt, esetleg hat érzékszervét különleges hatások érik. A legérdekesebb látvány a St. Mark téri harangtoronyból tárul az ember szeme elé. Innen láthatja a látogató, hogy a velencei sziget alakja olyan, mint egy kagylóhéj jé, átszelve csatornákkal, és folyosóknál. Valaószinüleg valami haltestü tengeri félisten tervezte ezt a várost, mielőtt a kereskedők megérkeztek. Velencében állandóan turisták százai kószálnak, keresve az érdekességeket, és eltávozásuk előtt vegyes érzelmekkel telnek el. Vannak, akik azt mondják, hogy olyan ez a város, mint egy pöcegödör. Valóban, a velencei csatornák, tele vannak szennyeződéssel, amihez a környező gyárak is hozzájárulnak. Azt is panaszolják a turisták, hogy kellemetlenek a szállodák és barátságtalanok a velenceiek. Visszatérve a már említett St. Mark térre, hadd szóljunk róla még valamit. A téren levő katedrálison az öszszevissza dobált bronzlovak uralkodnak. Az itt-ott látható csillagok azt a benyomást keltik, mintha ellopták volna őket valamelyik időjárásíelző állomáson. Galambok százai röpködnek mindenfelé, még a turisták vállát is megszállják, élelmiszerért kunyorogva. Évszázadokkal előbb minden provinciából egy pár galambot hozattak ide, és a velencei dozse elengedte őket a téren, hogy ott lakjanak és táplálkozzanak. A teret körülvevő boltíves folyosókon hegedűsök játszanak, és idegesítik a turistákat, akik azért jönnek ide, hogy elmélázzanak a múlton és teázzanak a vörösfalu teázó szobákban. Aki egyszer járt Velencében, az már nem képes többé védelmébe venni ezt a várost azokkal szemben, akik gyűlölik Velencét és olyan sok brutális dolgot mondanak felőle. A “Sóhajok hídja’’, Velence egyik turista látványossága
