Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-18 / 16. szám
16. oldal BUDAPESTI KÉPESLAP GÉMESKUT, BÚZAFÖLD A VÁROS VÉGÉN Végállomás, ahol Budapest végződik és az Alföld kezdődik. Budapest, 1974, április hó.. A villamos egyik oldala város — a másik alföldi táj. Budapest szélén kattog a 40-es. „ A peremváros pereme. — Árok, füsáv, járda után léc, vaskerítés, kert, udvar. Alma, körte, szilvafák, szőlők, orgonabokrok és akácfák, piros cseréptetős, fehér falu kertes családi házak. A kétmilliós Duna-parti metropolis itt kezdődik, a pestimrei házak ejső sorában, Budapest legutolsó-legelső-legszélső utcájában, a még a nevében is Szélső utcában. S hogyan ér véget a főváros? A villamos jobb oldalán búzaföld, őszi vetés, zsenge zöld. Odébb fácánkakas sétál. Akácfák kopasz karói levél nélkül, bodzaliget, kaszáló, s a rét szélében gémeskut: a főváros valószínűleg egyetlen gémeskutja. Az Alföld küszöbén ér véget a város, ott, ahol már jegenyék suhognak, ott, ahol a falu, a város határ nélkül találkozik, az egyik utca még falu, a másik már a városé; ott, ahol a villamos és a vonat egymás mellé fut, hogy e városperemi randevú után elváljanak sinutjaik: a gőzös Kecskemétre, a villamos Pestimrére döcög. Városperemi utazás: bolyongás a múltban és a jelenben. Budapest pereme 1 évvel idősebb a három belső városnál. Pestimre tavaly volt százéves. Bizonyíték a helytörténeti kiállítás. Fakó képek tudósítanak; a mai 18 ezer lakost számláló Pestimre ezerhatszáz körül majorság. Harminc évvel ezelőtt csak néhány ház. Aztán honfoglalók jönnek. Telepesek az Alföld felől, ilyen-olyan házakat építenek. A vidékiek első állomása a peremvárosban: már budapestiek, innen járnak a belső kerületek gyáraiba, üzemeibe, ám otthonukban még vidéki szokásaikat őrizve élnek, szőlőt müveinek, almát termelnek, paprika-füzér világit a fehérre meszelt falon, kukoricacsövek lógnak az eresz alatt, ( tyúkok kotkodácsolnak, s a téli hajnalokban szalmaláng-fáklyák világítanak, pörzsölik a hizott kocát, az üzletekben városi holmit és a kertészkedéshez való szerszámot, vegyszert keresnek, a kertgazdasági munkáról hallgatnak előadásokat, az asszonyok és a lányok trapéznadrágba bújnak, a gyekmekeiknek dzsekit várárolnak. Kavargó, ellentmondásos uj világ. Ahol most zene szól és vizet forral a kávéfőző gép, tegnap még szántottak. Néhány méterrel odébb most is vetnek. Nem olyan régen kilométereket kellett gyalogolni az első villamosig, az első autóbuszig. A háború előtt csak BART autóbuszok jártak ide. Most, az 54-es kék és a 154-es expressz járat a Boráros térig közlekedik. Villamosvonalakat is építettek saját erőből, a 40-es és az 51- es kocsiknak. Igaz, csak egy vágány van, kitérőkben kell várakozni. A kerület központjába, Pesti őrin ere háromnegyed óráig is eltarthat az ut, ám a Boráros téren húsz perc alatt bent van az expresszjárat, s onnan még tiz perc: a peremvárosi ember a Rákóczi utón sétál. Valamikor azért ütöttek itt tanyát a kisemberek százai, mert telek volt bővi'ben. Ma alig találni üres házhelyet, "’’pitének, de nincs csatorna, sőt: már az ország minden falujában volt villany, amikor itt még sokhelyütt petróleum lámpával világitottak. A szomszédos Gyálban például hamarabb vezették be a villanyvilágítást, mint a pestimreieknek. Viszont épült uj ABC, újabb is lesz, van már posta, felújították a Szélső utcai iskolát, most falazzák az uj bölcsődéket, óvodákat de ez még mindig kevés, mert Budapest kerületei közül itt születik a legtöbb kis állampolgár. Van már gyönyörű vasas munkásotthona a peremszélnek, de még nincs elég üzlete, kisvendéglője. A kétezer kötetes könyvtár épülete elavult, fejleszteni nem, lehet. S a kertes családi házak után egy lépcsővel feljebb már ott magasodnak az önerőből emelt uj otthonok emeletes uj házai. ÓHAZAI RIPORT VAS MEGYE A FÁK BIRODALMA SZOMBATHELY — Vas megyében szépen fejlődnek az erdők. Nemcsak területben: az élőfakészlet is jelentősen növekedett, 4,8 millióról 7,1 millióra. Ez a korszerű erdőnevelés eredménye: az egy hektárra jutó évi gyarapodás jóval nagyobb, mint azelőtt. A gazdaság öt esztendővel ezelőtt 170 ezer köbmétert termelt ki, most pedig 260 ezer köbmétert. Ezt pedig nem rablógazdálkodással, túltermeléssel érték el, hisz még — mondta az igazgató — egy százalékkal többet is termelhetnének, akkor is csaik az üzem terv keretében maradnának. Az erdők több célú hasznositásákor mind nagyobb jelentőséget kapnak a közjóléti, a parkerdők. Vas megyében már 1800 hektáron üdülhet, pihenhet gondozott parkerdőkben a közönség. Legutóbb a Herman Ottóról elnevezett kőszegi közjóléti erdőt adták át a városnak. Nem kell tartani már attól, hogy a Kőszeget körülölelő erdők megritkulnak. A város fölött, a Szabó-hegyen, erdei tornapálya épült. Az idén a szombathelyiek is parkerdőt kapnak, a város közelében az oladi erdő 350 hektáros területén épitenek setautakat, forrásfoglalásokat, esőbeállókat, a gyermekeknek játszótereket, padokat, asztalokat állítanak. Jövőre elkészül az erdei tomapálya. A megye főútvonalai mellett autós pihenőket kapnak az utasok. A 8-as, a Budapest — Graz-i főútvonal mentén már átadták a szemenyei autós pihenőt: autóbeállóhely épült, szalonnasütőket, asztalokat, padokat állítottak fel az erdőben. Ilyen a 84-es számus Sopron—Balaton-i főútvonal mellett Káldon, t Csákánydoroszlón, Rábafüzesen is van már. OHAZAI HÍREK AZ ESZTERGOMI MUZEUM CSODÁS MŰREMEKEI ESZTERGOM — Az újjáalakított esztergomi Keresztény Múzeumban, a csaknem tízezer darabból álló gazdag iparművészeti gyűjtemény anyagából állandó kiállításon mutatják be a legszebbeket. A kilenc évszázadot felölelő anyag — ötvöstárgyak, kerámiák, porcelánok, üvegtárgyak, elefántcsont-faragások — zöme Ipolyi Arnold hagyatékából és az itáliai San Marco herceg magyar származású feleségének, Nákó Milevának gyűjteményéből került a múzeumba. E műtárgyak többsége világi használati tárgy. A legrégibb egy 10. századi elefántcsontból faragott ládikó. Az Erdélyből származó, 17— 18. századi kupákból álló gyűjtemény között van Bethlen Gábor 1621-ben készült — nemesi monogramjával és címerével ellátott aranyozott pohara. Iparművészeti szempontból különösen figyelemreméltóak a 12. századi ötvös foglalatú, úgynevezett kókuszserlegek. Látható a muzeum gazdag szelencegyüjteményének egy kiemelkedő darabja. Az 1632- ben Besztercebányán készült kis dobozka ünnepi viseletbe öltözött bányászokat ábrázol. Az állandó kiállítás “legfiatalabb” darabja egy esztergomi ötvösművész 1780. körül készített ezüst cukortartó szelencéje. Ennek különös értéket ad az a tény, hogy. a korabeli esztergomi-ötvösmesterek müveiből kevés található Magyarországon. Megkoszorúzták Egri József sírját és emlékházát Badacsonyban, születésének kilencvenegyedik évfordulója alkalmából. A kegyeletes ünnepségen Udvardi Erzsébet festőművész és Fónay Tibor, az Egry József Baráti Kör elnöke mondott beszédet. ¥ Petőfi - szobrot avattak Gyomron, a tanácsház előtti téren. Az ifj. Pál Mihály szobrászművész által megmintázott szobor avatóünnepe egyben Gyömrő fennállásának 700. évfordulójára emlékeztető ünnepségsorozat nyitánya volt. ¥ Nagy István erdélyi magyar irót hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték. ¥ Még életükben múzeumot kapnak az államtól a baranyai falvakban lakó hires népművészek. A kis falusi múzeumokban — a népművészek lakóhelyén — igy fennmarad egy-egy életmű, s maguk az alkotóművészek is részt vesznek a gyűjtemény gyarapításában. Elsőként a zselici Boldogasszonyfalván nyilt muzeum, ahol a 83 éves faragó, Hoffer János, nyugalmazott számadó gulyás remekeit helyezték el. ¥ Bronzkori leletre bukkantak Mezőny árádon. A kétezerötszáz—háromezer éves település maradványai között egy bronz edényben dárdahegyet, ékszereket és néhány férfi kézfej védő spirált találtak. ¥ Marcali község hétszáz éves nevét egy 1724-ben Íródott adománylevél említi először. Az egész éven át tartó ünnepi rendezvények sorában megemlékeznek azokról a neves személyekről, akik Marcaliban születtek: Marczali Henrik történészről, Lengyel József íróról és Bernáth Aurél festőművészről. ¥ Petőfi-estet rendezett Tokióban a japán kulturális szövetség és a magyar nagykövetség abból az alkalomból, hogy a Kobunsa könyvkiadó gondozásában 300 oldalas könyv jelent meg Japánban Petőfi Sándor születésének 125. évfordulója tiszteletére. A válogatott verseket s a Petőfiről szóló tanulmányokat magában foglaló kötet japán nyelven az első átfogó mü Petőfi életérők és munkásságáról.
