Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-04 / 14. szám
MAGYAR HÍRADÓ 5. oldal SZERENCSE-VADÁSZAT: r r A FEKETE ARANY IDEGENLEGIOSA! ABERDEEN, Skócia, 1974, április hó . . . Rejtő Jenő alias P. Howard irt volna remek regényeket róluk — az Észak-tengeri olajfúró-tornyok legénységéről, a haláltmegvető keménylegényekről, akiket a szakmában “idegenlégiósok”nak neveznek. Ma körülbelül háromezren vannak az Északi-tenger különböző körzeteiben, Shetlandon túl, alig kétszáz kilométerre a Sarkkörtől, a Hutton-tengeri olajmezőn a skóciai Aberdeen-től mintegy négyszáz kilométerre, a Montrose-olaj mezőn — leláncolt építmények a tengeren, gigantikus íuróberendezéseik a mederbe vájnak, kutatják a fekete aranyat. Anglia feszülten figyeli mire mennek —ország jövője még sohsem függött ily viszonylag kevés ember munkájának sikerétől — ha a tengeri olaj források -megnyílnak, Anglia hét-nyolc esztendőn belül fedezni tudja saját energia-szükségletét. De akkor még sokkal több “idegenlégiósra” lesz szükség, legalább húszezerre, emberekre, akik vállalják, hogy két héten keresztül napi tizenkét órán át dolgozzanak a nyílt tengeri platformon, az Északi-tenger üvöltő szélviharaiban, amelyek sebessége olykor eléri az óránkénti kétszáz kilométert és százméteres magasságba korbácsolják a hullámokat. Az egyhuzamban két hétig végzett munkát egyhetes szabadság követi — a~ váltás hajón érkezik és ugyanaz a hajó viszi a skóciai partra a rövid szabadságra indulókat. A két hét kint a tengeren — hosszú idő és az egy hét a parton: rövid. De az emberek nem nagyon bánják. Az a mondás járja közöttük: kemény munka, kemény pénz. S a tengeri olajkutatók, a fekete arany idegenlégiósai kemény pénzt keresnek. Őreájuk nem vonatkozik a kormánynak semmilyen fizetés-szabályozó rendelkezése — legutóbb például egyszerre húsz százalékos emelést kaptak — a tengeri olajtornyok ugyanis kívül esnek a felségvizeken. A semmi máshoz nem hasonlitható munkafolyamat megszabja saját törvényeit. A havi háromszázhusz fontsterlinges fizetésen kívül naponta négyszer bőséges étkezés jár — nagyobb választékban és sokkal nagyobb mennyiségben, mint a londoni Ritz luxusmenüi. Mivel odakint a tengeren nincs mód költekezésre — a pénz a zsebükben marad. Ez a nagy vonzerő: aki krajcár nélkül csap fel a fekete arany idegenlégiósának — néhány esztendő múlva, mint jómódú ember szerel le. Ha ugyan le akar szerelni — az olajvállalatok mindent elkövetnek, hogy az emberek megszokják, sőt megszeressék ezt az életformát — ezt szolgálják az évi hűségjutalmak és rendszeres prémiumok — aki vigyáz épségére és biztonságára és elkerüli a balesetet, az háromhavonta külön-bonusban részesül. A munkát szabályozó törvények összefoglalhatók egyetlen mondatban: mindenkinek vigyáznia kell önmagára és társai biztonságára és a kemény pénzért keményen dolgoznia. S még valami: odakint a tengeren szeszes ital fogyasztása tilos — aki az egyhetes pihenőből érkezve megkísérel becsempészni egy üveg italt, azt azonnal elbocsájtják. A tengeri olaj légiósnak két nagy veszéllyel kell számolnia: az egyik, hogy tengerbe ne sodorja a vihar. Az Északi-tenger vize oly hideg, hogy a leghosszabb idő, amit a belezuhant ember túlélhet: nyolc perc. A másik: a furóvezeték villámgyors gázkifuvása, ez oly mértékben robbanóveszélyes, hogy ha különleges oltóberendezéssel nem hatálytalanítják azonnal, néhány perc alatt lángralobbantja a tornyot. A munkahelyen szigorúan tilos a dohányzás. A fekete arany idegenlégiósai nem tartoznak semmilyen szakszervezethez — ha vita támad a vállalattal — a munkafelügyelő dönt, aki itt olyasfajta szerepkört tölt be, mint az idegenlégióban az őrmester. S végül, kik azok akik fölcsapnak? Az Aberdeen fölötti egyik tengeri olajtoronyban dolgozik például John Nash, aki néhány hónappal ezelőtt még az egyik nagy élelmiszer-vállalat igazgatója volt, évi háromezer font fizetéssel. “Egy napon rádöbbentem” ^ mondja — hogy nem bírom tovább az iroda négy fala között. Mégsem tölthetem az életemet azzal, hogy szünet nélkül a krémsajt-eladás fellendítésén törjem a fejemet. Itt végre férfihoz méltón élek.” Stuart Cuthell tavaly még az aberdeeni egyetem mezőgazdasági tanszékének hallgatója volt. De van közöttük volt autókereskedő, skót halász, geológus, egykori bányász és ki tudja, ki mindenki még. Az emberek itt keresztnéven szólítják egymást és keveset kérdeznek. Kutatják a tengermederben azt, amit mind nagyobb mennyiségben és kielégíthetetlen étvággyal nyel a huszadik század: az olajat. A MÁGIA VILÁGÁBÓL: TERMÉSZETFELETTI ERŐ, VAGY CSAK SZEMFÉNYVESZTÉS? FRANKFURT — A középkorban Úri Gellert, mint boszorkártymestert elégették vagy négyfelé vágták volna. Napjainkban viszont a tudomány igyekszik kideríteni, mi rejlik a hozzá hasonló, emberek képességei mögött., Úri művészetével bizonyára “le lehetett volna koncentrálni” valamennyi arab repülőgépet az égről. “Egy ilyen repülőgép sokkal érzékenyebben reagálna Úri akaratára, mint egy ócska villa vagy kés.” Ennyire gúnyosan nyilatkozott “Marvelli”, a Frankfurt melletti Erzhausenből származó ismert bűvész arról a fiatalemberről, aki jelenleg világszerte a közérdeklődés középpontjába került. A fekete mágia mestere meg van győződve arról, hogy a 27 éves izraeli Úri Geller semmiképpen sem rendelkezik természet fölötti erőkkel. “Számomra világos, hogy Úri Geller egyszerű trükkökkel dolgozik.” Hozzáfűzte még, hogy mindazt, amit Úri pélNagyonelfoglalt ? Elmsiradt az ünnepi ieveiezessei: « Üdvözölje rokonait, barátait, ismerőseit a húsvéti ünnepek alkalmából lapunkon keresztül ! IME EGY MINTA: Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk Sáriéknak és az egész családnak: Szabó János és neje A fenti nagyságú hirdetés ára 5 dollár. Ünnepi, üdvözlő hirdetéseit április 8, hétfő déli 12 óráig fogadjuk el clevelandi irodánkban akár levélen, akár telefonon keresztül. Lepje meg most azokat, akikre szeretettet gondol! AMERIKAI MAGYAR VILÁG 1736 EAST 22ND. STREET, CLEVELAND, OHIO 44114 TELEFON: (216) 241—5905 dául a televizióban bemutatott, ő, mármint “Marvelli”, régen tudja. Meg kell azonban mondanunk, hogy Úri többet is tud, mint amennyit a televízió képernyője előtt bemutatott. így például a szkeptikus újságírók és tudósok százai előtt megrajzolt valamit, amit nem sokkal korábban valaki más — anélkül, hogy ő láthatta volna — papírra vetett. Úri ezzel kapcsolatban bevallotta: “Ez nem mindig sikerül. Ehhez egy érzékeny beállítottságú partnerre van szükségem.” Az izraeli fiatalember tiz eset közül nyolcszor pontosan megmondta, hogy egy kocka felső oldalán hány számot jeleznek a pontok, miután előbb Zárt acélhengerben alaposan megpörgették a kockát. Kétszer tévedett. Geller percre pontosan megjósolta Nasszer halálának időpontját, előre jelezte egy repülőgép lezuhanását és a nagy perui földrengést. Akarati ráhatással Úri elhajlit késeket, kanalakat, villákat és kulcsokat.. A bajorországi Hochfelln-ben megállította a drótötélpálya forgalmát pusztán azzal, hogy percekig rámeredt a müszertábla stop-kapcsolójára. Kézenfekvő a kérdés: mindez boszorkányság-e vagy fekete mágia ? Sarlatán-e Geller? Tény, hogy nem volt még mágus, aki az izraeli fiatalemberhez hasonlóan ismételten a tudósok elé állt volna. A világhírű Stanford Research Institute 1972 őszén hónapokig megfigyelés alatt tartotta Gellert és száz kísérletet végzett vele. A tudósok határozottan megerősítik, hogy Gellernek e kísérletek során semmiféle manipulációra nem volt lehetősége. Az eredmény: bizonyos jelenségeket tapasztaltak, amelyekre nem találtak tudományos magyarázatot. Most pedig Úri Geller Hans Bender profeszszor vizsgálatainak akarja alávetni magát, aki a pszichológia határterületével foglalkozik . Úri egyébként arra a kérdésre, hogy “miképpen” is hozza létre ezeket a jelenségeket, mindig igy válaszolt: “Magam sem tudom.” ISMÉT ZSEBÓRA ZÜRICH — Nagyapáink zsebórája újra divatba jött. A svájci óragyártók szövetségének adatai szerint, mig 1963-ban több mint egymillió, addig tiz évvel később már majd két-millió svájci zsebórát szállítottak külföldre. Különösen az “antik” email számlapú zsebórák keresettek.
