Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-10 / 2. szám

magyar híradó 5. oldal OLVASÓINKHOZ! Az előállítási és postázási költségek katasztrófáik emelkedé­se nehéz helyzet elé állította lapunkat. Nem szeretnénk a színvonal rovására csökkenteni a lap terjedelmét, így kénytelenek vagyunk a lap előfizetési és példányszámonkénti árát emelni. Az utolsó pár hónap alatt a papir ára 25 százalékkal, a postai viteldij 75 százalékkal emelkedett. Miután mi nem rendezünk saj­tónapot, pikniket, bált, nem kapunk semmiféle állami vagy intézmé­nyes segítséget, teljesen olvasóink és hirdetőink támogatására va­gyunk utalva. Ezért: 1974 FEBRUÁR 1-TŐL KEZDVE AZ ELŐFIZETÉST ÉVI 15 DOLLÁRRÁ, A PÉLDÁNYONKÉNTI ARAT 30 CENTRE EMELJÜK. Február 1-ig mindenki a régi áron újíthatja meg előfizetését ahány évre csak akarja. Aki a.HÍRADÓ mellett a NÉPSZAVA vagy a SZABADSÁG cimü lapunkra is előfizet, az 5 dolláros engedményt kap, vagyis csak 25 dollárba kerül a két lap. Bízunk abban, hogy olvasóink megértik az áremelés szüksé­gességét. A magunk részéről Ígérjük, hogy a kipróbált szerkesztőségi gárda írásai mellett sok uj rovattal és riportcikkel fogjuk gazdagí­tani lapunkat. DIÉNES LÁSZLÓ Kiadó-Szerkesztő AZ UJ ELŐFIZETÉSI ÁRAK 1974, FEBRUAR 1-TŐL KEZDVE AZ ELŐFIZETÉS ÁRA EGY ÉVRE 15 DOLLÁRBA FÉLÉVRE 8 DOLLÁRBA FOG KERÜLNI. Aki a HÍRADÓ mellett a NÉPSZAVÁRA vagy a SZABADSÁGRA is előfizet, kedvezményes áron: évi 25 dollárért, félévre 13 dollárért kapja majd a két lapot. 1974. FEBRUÁR 1-IG MINDENKI A RÉGI ÁRON: EGY LAPRA ÉVI 12 DOLLÁRÉRT, KÉT LAPRA (HÍRADÓRA—SZABADSÁGRA) VAGY (HÍRADÓRA—NÉPSZAVÁRA) ÉVI 20 DOLLÁRÉRT FIZETHET ELŐ. Február 1-ig bármilyen hosszú lejáratra elfogadunk előfizetéseket a régi áron. RIO DE JANEIRO: A város, mely nem főváros többé Brazília, Délamerika világ­rész nagyságú állama (Na­gyobb, mint Ausztrália) uj fővárost épített magának. De Rio de Janierótól nem vehet­ték el csodáltosan szép fek­­\ését és romantikáját. A csil­logó városban a latin élet­stílust most is ragyog és csil­­lámlik, a Cukorsüveg ihegy tetejéről páratlan a kilátás és a Corvocado hegyén épült ki­­tártkaru Krisztus szobor ma is őrködik a város felett. Éj­szakánként, mikor a fények kialszanak a hegyen, olyan a megvilágított szobor, mintha a levegőben lebegne súlyta­lanul. A városnak karaktere van. Sehol nem olyan vidám és fé­nyes a farsang, mint Rióban, sehol nem táncolják olyan fer­geteges gyorsasággal a szám­­hát, sehol nem vonz a labda­rúgás olyan hatalmas töme­get a tribünökre, hogy latin vérük minden tüzével izgul­ják és kiabálják végig a já­tékidő 90 percét és még min­dig él a varázslatokon és le­gendákban vetett hitt. Kevés amerikai érti meg igazán Riót, mely nemcsak szemgyönyöriködtető a láto­gatóknak, de történelmi le­vegője is van és mindenekfö­­lött: ott dobogé leglázasab­ban Délamerika szive. Brazília persze nemcsak az örökös vidámság országa. Története, — és Rio történe­te is — szinte egy állandó “mégis”. A könnyed latin életet szi­gorú katonai kormányzat alatt élik. Epikurosi méretű szabadság mellett a cenzúra szigorú és kérlelhetetlen. Ál­landó az elnyomás és tortú­ra, mégis népszerű a kor­mány, mert megszüntette az Inflációt, a munkanélkülisé­get, a gazdaság termelékeny­ségét 10%-kai emeli évente és az egyetemeken is tízszer annyi fiatal tanul, mint 10 évvé1 ezelőtt. Elméletben min­den brazil ellenzi a katonai diktatúrát, a gyakorlatban mégis szeretik a kormányt és élvezik a gazdasági emelke­dés áldásait. Gyakran folynak heves vi­ták — főleg az újságokban — a római katolikus egyház és a kormány vezetője, Emi­lio Garrastazu Medici tábor­nok között, az egyház tortú­rával vádolja a kormányt és i. kritika betiltásával, papok és a buzgó hívek letartóztatá­sával. De a templomok nyit­va állnak és nemcsak vasár­naponként, hanem még hét­köznapokon is zsúfolásig meg­telnek. Bár a főváros most már Brasilia és az üzleti élet köz­pontja Sao Paulo, de Rióban is virágzik az ipar, szüntelen a forgalom és élénk az üzleti élet. Rio megmaradt a művé­szetek és szórakozások köz­pontjának. Az év minden sza­kában minden társadalmi, gazdasági és sport megmoz­dulásnak fókusza a páratlanul szép tengerpart. A homok pu­ha, meleg és finom, mint se­hol másutt és a parthoz ve­zető széles sétányokat kávé­­házak szegélyezik, mozaik­kal kirakott járdákon sétál­nak ki és be a brazilok és a turisták. A legtöbb üzletet is a par­tokon bonyolítják le. Vándor árusok járnak mindenfelé és kapható náluk minden az ék­szerektől kezdve a hatalmas labdákig, melyeket a parto­kon lenge bikinikban dobál­nak egymásnak a karcsú lá­nyok. Még nevét is partjáról kap­ta a város. Mikor 1565 ja­nuárjában az első hajósok ki­kötöttek, a mai part legna­gyobb része folyó volt és er­ről nevezték el Január Folyó­­nak, Rio de Janeiro-nak. Bra­zíliában nincsein faji ellen­tét. A telepes portugálok a rabszolgák ezreit hozatták Afrikából, elkeveredtek ve­lük és sötét bőrük nem okoz sem visszatetszést, sem hát­rányt nem jelent sehol az egész országban. Vasárnapon­ként szinte az egész város kiürül és mindenki a tenger­parton gyűlik össze, csecse­mőktől öreg emberekig min­denki' ott található. Egyik kedvenc játékuk a sárkány­­eregetés és Braziliát gyakran papírsárkányaival szimboli­zálják. Riónak nemcsak szi­ve, de társadalma is fiatal. Az egész népesség 53%-a 25 éven aluli és 40G -a 14 éven aluli. Ők a jövő nemzedéke. De nemcsak fiatalok, hanem vidámak, színesek, ellenállha­tatlanok. Latinok. A karnevál farsangkor a farsangvasárnap előtti szom­baton kezdődik és 4 teljes napig tart. Ilyenkor minden üzlet zárva, szünetel a gép­jármű forgalom. Az utcákat clözönli az ünneplő, vidám kosztümös nép, táncolnak, énekelnek, mulatnak gondta­lanul, boldogan, teli színnel életörömmel, igazi délameri­kai hevességgel, hangosság­gal. (Aki látni akarja a kar­nevált Rióban, hónapokkal előre foglaljon helyet a hote­lekben! És nem éppen olcsó mulatság, mert a négy nap alatt minden drágább, mint máskor.) A természetimádóknak is gazdag látványosságot nyut Rió és környéke. A Riot kö­rülölelő Tijuca erdő tropikus hátteret ad a városnak 3,300 láb magasságig emelkedő he­gyeivel, bőven ömlő vízesé­sekkel és állandóan zöldelő bőségesen termő nyövényze­­tével. Megérdemel egy egész napi kirándulást, már csak azért is, mert kitűnő vendég­lők várják a látogatókat az utak mentén, ahol az enni­való jó és nem drága és a ki­szolgálás gyors és udvarias. A Botanikus kertben 7000 fajta különböző trópusi nö­vényt talál az érdeklődő, a Flamenco ‘Park pedig szin­­pompás kertjein kívül sok sport és játéklehetőségre is alkalmat nyújt. De maguk a Rio-i utcák is szinte termé­szeti csodaként hatnak. A szé­les, fákkal szegélyezett ut­cák mozaikkal kirakva talán nem nagyon kényelmesek a lábnak, de gyönyörködtetők a szemnek. Nem szabad elmu­lasztani a látogatónak a Mű­vészetek múzeumát és az In­­dián-muzeumot sem és min­den vasárnap a nyílt téren tartott vásárokon sok kedves és művészi, emléket lehet vá­sárolni. Rió személyiségét mégis legjobban fekvése és népe határozza meg. Sok he­lyen nincsen vízvezeték és villany, alig látni a biztonsá­got vigyázó rendőröket, de a nép vidám és a latin szellem es szellemesség uralkodik a legszegényebb városrészekben is. Dinamikus, fiatal és nagy­­jövő jü város. INNEN-0NNAN Sok százan — egyes lapok szerint sok ezren — tűntek el Nyugat-Európából csupán eb­ben az évben. Az eltűntek kö­zül soknak teljesen nyoma ve­szett. Sokan vannak olyanok is, akik hazájukbló valami­lyen büntetés elől menekültek el," szöktek meg. Az elveszet­tek problémájával az Inter­pol is foglalkozik s sokat ezek közül sikerül megtalál­nia. • Kevesebb a fűtőolaj? Az Egyesült Államokban az er­dőkben, parkokban magányo­sok szedegetik össze a lehul­lott gallyakat, letört fada­rabokat. Néha nemcsak eze­ket, hanem a magukkal vitt fűrész segítségével fákat is vágnak ki. Japánban tömege­sen alakítják újjá a már ré­gen félrerakott fa- és szén­tüzelésű klyhákat. Szerte a világon keresik a módját, ho­gyan lehet uj vagy fel nem használt energiákat befogni. A napot, a szelet s a tengert akarják szolgálatba állítani, hogy uj energiaforrásokat nyerjenek.

Next

/
Thumbnails
Contents