Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-21 / 12. szám

/ 5. oldal LONDONI LEVÉL: AHOL A KÖVEK LAZAT MERIK Restaurálják a londoni Szent Pál katedrális háromszáz-esz­­:endős szobrait, kerubjait, kővi­­ágait és kőfáklyáit — Wren monumentális székesegyházá­nak struktutájá három évszázad után is magabiztos nyugalommal emeldedik az ég felé a Ludgate Hill-nek nevezett szelíd dombon, de az épület kőornamentumát, a csodás faragásokat és szobrokat pusztítja a szél és a havas eső, az állandó vibrálás, amit részben a templomon naponként átvonuló ezrek léptei, részban a katedrális körül örvénylő autóforgalom, részben pedig a mélyben eldü­­börgő földalatti gyorsvasutak okoznak. A múlt héten végtelen gonddal leemelték a nyugati homlokzatról Szent Márkus szobrát — veszélyessé vált, egy elszáguldó óriásteherautó akko­ra rezgést okozhat, hogy kibillen helyéről.Még öt szobor kerül le a Szent Pál katedrális homlokza­táról, mindet behelyettesítik olyannal, amely emlékeztettni fog Wren eredetijére. Három kőfaragó mester dolgozik a katedrális műhelyében, a kripta közelében, Anglia három legki­válóbb kőfaragója: Ken Gard­ner,Tony Webb és Philip Mur­­din. Nem mintha már nagy volna a választék — kihaló iparművészet a kőfaragás, sőt maga a kőmü­­vesség is, persze a szó igazi je­lentésében értett kőmüvesség, az olyan, aki megműveli a követ, aki beszél a kőhöz és akinek a kő válaszol. Ilyenből már nagyon kevés van, kőfaragó pedig egész Angliában nincs több, mint ti­zenkettő. A bámulatos az, hogy 1709-ben, tehát egy esztendővel a Szent Pál katedrális építkezé­sének befejezése előtt, Wren hétszázötven kőműves-mesterrel dolgozott s azok beosztottjaival. 1698-ban, a londoni építkezések csúcs-esztendejében nyilván ez­rével dolgoztak a kőműves-mes­terek Londonban, mert egyedül Wren ötvenegy templom építési és újjáépítési munkálatait ve­zette. A Westminster Abbeynak most csak harminc kellene, de egyet sem talál, mivel a legjob­bakat leköti a Szent Pál, a Wo­burn Apátság megelégedne ti­zenöttel, de annyira sincs re­mény. Miért néptelenedik el ez az ősi és egykor oly büszke mes­terség, a kőfaragás és az igazi kőmüvesség? Főként azért, mert a háború után a kő megfizethe­tetlenül drága építési anyaggá vált, elfoglalta helyét a beton és az üveg. A nagy mesterek megö­regedtek, távoztak az élők sorá­ból, fiatalokat nem vonzotta a hivatás. Mert olyan mesterség ez, ami inkább hivatásnak nevezhető. Hogyan kell a kővel bánni, an­nak láttára elámul az ember, ha egy kis időt tölt mostanában a Szent Pál körül. A köveknek még a lázát is megmérik. Hihe­tetlenül hangzik, de igy van. Finomthermal-müszereket he­lyeznek a katedrális falaira, a tornyokra s azokkal mérik a kö­vek hőváltozásait. Mert ahogyan a kövek öregszenek, úgy szűnik bennük lassan a búcsúzó kövek­ről s azután megrendelik he­lyükbe Portlandról az ugyano­lyan kőtömböket. Ugyanabból a kőbányából, ahol az eredetieket is fejtették. S azután a kőtömb­ből kifaragják, megvésik az uj követ a régi helyébe és kicseré­lik. A munkafolyamat végtelenül lassú. A követ lerajzolják, meg­számozzák, a régit is raktároz­zák. Lépésről-lépésre feltérké­pezik a székesegyháznak úgy­szólván minden egyes kövét, minden szektorát, a rajzokat el­helyezik a katedrális irattárába. Ezek a kövek mind épület ele­mek, a szó igazi értelmében, e­­gyüttesen alkotják a katedrális harmóniáját. Nem csoda, hogy a régi mesterek kézjegyükkel látták el az általuk megmunkált köveket. Wren kézjegye megfor­dított borospoharat ábrázolt. A Szent Pál kriptájában egy kő­tömbön ott a fordított pohár. Bill Knighy-nak, a restauráló kőművesmesternek is saját szig­­naturáj van a kövein: két karc és egy kereszt. Erről ráismernek majd háromszáz esztendő múlva is kőműves és kőfaragó utódok. Ha ugyan háromszáz esztendő múlva — lesznek ilyenek. A kő­müvesség és a kőfaragás ugyanis olyan hagyományos mesterség, hogy az inas, aki tanulni akarja, nem mehet a boltba, hogy szer­számot vásároljon magának, nem árulják. Apától fiúra száll. Homoruvéső, villás végződésű véső, 45-fokos szögben hajlított a szögek formálásához. A legkü­lönösebb az, hogy ezeket már nem is gyártják. Egyetlen szer­számkészítőjük van még az ősi mesterség művelőinek: Mr. Poundnak hívják, ő is elmúlt nyolcvan esztendős. Komputer, amely egy másodperc alatt megfelel száz­ezer kérdésre, akad jónéhány, de közben ezekről a szerszámokról, amelyeket nagy mesterek száza­dos tapasztalatai formáltak, melyek megmenthetnék ezeket a katedrálisokat az elkövetkező évszázadokra — valamiképpen, a nagy sietségben, megfeledkez­tünk. KARIB-TENGERI JEGYZETEK: SZENT BERTALAN SZIGET. AHOL MINDEN "BÉKEBELI"... Guűztávia kiköltoje kis szigetre, ahol nincs beván­dorlási hatóság, nincsen vám, nincs adó, nincs tömeg, nincs sugárhajtású repülő, csupán néhány autó és egy kis gépek leszállására alkalmas repülő­tér a tengerparton. Még a whisky is békebeli áron kap­ható 2 dollár körül. Ez a cso­dálatos kis sziget a Nyugat Indiai Szigetekhez tartozik. Lakói franciául beszélnk és a sziget Franciaország része. Nagysága mindössze 10 négy­zetmérföld és a neve St. Bar­­thelemy sziget. A fővárosa Gustavia, hőmérséklete ide­álisan kellemes. Tengerpartja homokos, tiszta; a fürdőzők valóságos paradicsoma. Azonban a sziget története is sok érdekességet rejteget. Valószínűleg Columbus Kris­tóf fedezte fel 1493-ban és testvéréről nevezte el. Az el­ső telepesek csak 1648 táján jöttek ide a környező francia szigetekről és a Máltai Lovag­rend kormányozta. A Máltai Lovagrend később feladta jo­gait és a sziget francia fenn­hatóság alá került 1784-ben. Ezt megelőzően több vé­­rengés tizedelte a védtelen sziget lakosságát. A franciák kereskedelmi kapcsolat fejé­ben a szigetet átengedték a 320 ezer frankot kértek és azt a kikötést, hogy a kikötő­nek szabadnak kell maradnia. így lett a sziget újra fran­cia. Ma is megtalálhatjuk a svéd uralom emlékeit nevek­ben, templomokban, erődít­mény romokban és temetők­ben. A sziget mai lakosságá­nak a száma 2700 és többnyi­re a francia telepesek leszár­­mozottjai. Érdekes, hogy a svédek és a franciák nem ke­veredtek. A sziget fővárosa a szigetvilág legtisztább városa. Svédek nevezték el Gustávia­­nak. nyörü csónak klubja van. A vendégek elhelyezésére mo­dern léghűtéses motelok és hotelok épültek. Az árak ol­­csóak és négy személy részé­re csupán 36 dollár naponta. A turisták autókat bérelhet­nek és azzal mehetnek a kes­keny, de jó utakon a tenger­MAGYAR MOZI ^(0á^AKI$KABOS BRIDGEPORT-RA & SZENZÁCIÓS MŰSORBAN VASÁRNAP, 1974. MÁRCIUS 31.-én, DÉLUTÁN 3:00 ÓRAKOR CSAK FELNŐTTEKNEK! HÉT TONNA DOLLÁR a kis- KABOS Legújabb kétórás falrengelően kacagtató szines filmje SZEREPLŐK: KABOS LÁSZLÓ. DARVAS IVÁN, BÁRDY GYÖRGY, LÓRAN LENKE, BUSS GYULA, VÖRÖS ESZTER, INKE LÁSZLÓ, RATONYI RÓBERT, ALFONSÓ, PARRAGI MÁRIA és sok más. VALAMINT: A legújabb 1973-as SZÍNES filmvigjáiék. --------• NÁPOLYT LÁTNI ÓH ... •--------­Egy romantikus nápolyi éjszaka története szerelem­mel, humorral, eredeti fordulatos kibontakozással. A filmfesztiválon kitüntetve! A KLEIN MEMORIAL AUDITÓRIUMBAN 910 FAIRFIELD AVENUE BRIDGEPORT, CONNECTICUT-ban HELYÁRAK $3.00 Helyfoglalás érkezési sorrendben! Jegyek az előadás előtt a pénztárnál kaphatók ST. BARTHELEMY, West Indies. — Egy turista tájé­koztató felhívta figyelmünket az utolsó nyugalmas paradi­csomi állapotokat Ígérő apró svédeknek, közben az angolok is megszállták és végül 1877- ben a svédek újra felajánlot­ták Franciaországnak vissza­vásárlásra. A svédek csuDán A városban több üzletet ta­lálunk valamint egy modern supermarketot is tele adó­mentes árukkal és italokkal. Sok vendéglője és egy gyö­partra. Ez a sziget a nyugalom szi­gete. Aki a világ zajától távol akarja tölteni szabadságát, annak ide kell eljönnie. Gustavia, Szt. Bertalan, 1974, március hó . . . James Holloway

Next

/
Thumbnails
Contents