Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-21 / 12. szám
4. oldal NYUGATNÉMETORSZÁGI ÉLETKÉP: BERLIN. A FESZÜLTSÉGGEL TERHES VAROS OLASZORSZÁGI ÉLETKÉP Felejthetetlen emlékek helyett csalódás várja a turistákat BERLIN — Ez a város már nem az, aminek régebben leírták. Kelet-német vezetők olykor-olykor úgy nevezik, hogy a “kapitalizmus szigete”, de az igazság, hogy némelyik része már nagyon elavulttá lett és depressziós hatású a látogatóira nézve. Egy müncheni házaspár idejött a karácsonyi bevásárlásokra, de azt mondták, hogy bár otthon maradtak volna, mert egy szomorú város benyomását keltette bennük. Mások azonban, különösen azok az amerikaiak, akik itt élnek a második világháború befejezése óta, Berlint élénk és dinamikus városnak tartják, és úgy tekintik mint a színházi, zenei és éjszakai élet vezető német városát. Berlin az 1971-es négyhatalmi megegyezés óta is a feszültségek városa. Diplomaták véleménye szerint még évtizedekig is tarthat ez az állapot, a különböző nézetek összeütközése miatt. A keletnémetek óhaja az, hogy Nyugat-Berlint vonják be a kommunista rendszerbe; az oroszok azt akarják, hogy az egész Berlint semleges, önkormányzattal rendelkező zónává alakítsák; Nyugat pedig továbbra is fenn akarja tartani Berlin előőrs jellegét. Nyugat-Berlin lakóinak száma mintegy 2.1 millió. A lakosság 21 százaléka 65 éven felüli és már nem sokkal járul hozzá a gazdasági élet fejlesztéséhez. A lakások fele 1945 előtt épült, régi stilusu építmény, és nincs bennük megfelelő fűtés és egészségügyi berendezés. Érdekes, hogy a gazdasági élet mégis növekedést mutat. A termelékenység a múlt évben 10 szází lékkai felülmúlta az 1972- eset. Másik oldalt azonban, ahogy azt a három nyugati z mában élő diplomaták szokták mondogatni, Berlin valójában egy elpusztult város, vS helyzetét nem lehet örökké fenntartani. Nyugat-Berlin ismét az érdeklődés előterébe került a kommunista fenyegetések miatt és a Berlinből Kelet-Néni etországon átvezető utakon v égzett ellenőrzések következtében. Természetesen, az 1971-es megegyezés értelmében Kelet-Németországnak megvan a joga, hogy ellenőrzést gyakoroljon a főútvonalon. Az azonban nem egyeztethető össze ezzel a joggal, hogy megakadályozzák a forgalmat, sokszoros vizsgálatnak vetve alá a kocsikat és kocsivezetőket egyaránt, ők persze ezt azzal indokolják, hogy bűnözők után kutatnak. A város lakóinak a hangulata nem megnyugtató. A megkérdezett szavazópolgárok 50 százaléka a négyhatalmi megegyezés ellen van, és éppen olyan rossznak tartja azt, ka egy kelet-német rendőr átnézi a kocsit az autóúton, mint amilyen rossz volt, hogy 10 órákon át is várakozniuk kellett az országúton a megegyezés létrejötte előtt. Bérűn, 1974, március hó . . . Craig R. Whitney TALLÓZÁS Különös karambol történt Zambiában. A Csililabombét Mufulirával összekötő országúton a közeli folyóból kimászott egy víziló. Az állat békésen ődöngött a betonon, amig egy személyautó, miközben kerülni akarta, kürtjével feldühitette. A vastag bőrű állat megmérgesedett és nekirontott a kis autónak. A víziló a helyszínen kimúlt, a kocsi utasait pedig súlyos állapotban szállították kórházba. • 8520 műalkotást loptak el tavaly Olaszországban, különböző helyekről, 2677-tel többet, mint 1972-ben — közölték az illetékes római -hatóságok. A tolvajlások legfőbb károsultjai a kisebb városok és községek rosszul őrzött múzeumai, ahonnan a nem kívánatos “műkedvelők” elsősorban régészeti ritkaságokat visznek magukkal. Sok műalkotás tűnik el magángyűjteményekből is, főképp kiállítások alkalmával. A károsultak sorrendjében a templomok, a kisebb állami múzeumok és azok a területek következnek, ahol régészeti ásatások, folynak. A múlt év legfeltűnőbb lopásai: három Tintorettoíestmény Velencéből, három Mantegna, Veronából, két Thiepolos Bergamóból és egy, több részből álló Carpaccio oltárfestméhy Belluno vidékéről. Róma, 1973, december hó... Tavaly elsősorban műkincseink 35 millió külföldi turistát vonzottak hazánkba és ezek a turisták ezer milliárd lírát költöttek. Az idén csak augusztusban több mint 6,5 millió vendég érkezett sok száz vagy sok ezer kilométerről, hogy műkincseinket lássa. Mit találtak ezek a turisták az augusztusi forró napsütésben? Rómában augusztus 1-én valamennyi múzeumot, egy kivételéval, bezárták. Az indok: személyzethiány. Róma városának összesen 60 muzeumőre és hat főmuzeumőre van, pedig legalább 140-re lenne szükség. Másfél éve elhatározták 50 uj muzeumőr fölvételét, de még mindig nem történt semmi. A Capitolium épületében, a római városi tanács és a polgármester székházában gyakran rendeznek fogadásokat. Ha sok a vendég, megnyitják előttük a képtár és a muzeum termeit is. Egy ízben például óriási fogadás volt 1200 vendég számára, s ez hajnali négyig tartott. Reggel nyolckor, amikor a múzeumot megnyitották a közönség előtt, a padló még tele volt szeméttel, a szobrokon és a régészeti leleteken cigarettacsutkák hevertek. A hat muzeumőr, akiket a fogadás miatt egész éjszaka benntartottak a múzeumban, délig birta, aztán, noha délután is nyitva kellett volna tartani, bezárták a múzeumot, és hazamentek aludni. A fogadás során a képtárban egy vendég, aki nyilván felöntött a garatra, leszedett a falról egy kerek keretben lévő festményt(és vidáman gurigázott vele, mig a kétségbeesett muzeumőr vissza nem szerezte tőle a zsákmányt. Velencének egyedül augusztusban 324,000 látogatója volt. Az önálló igazgatás alatt álló Doge-palota főleg a 300 lírás belépőjegyek jóvoltából tartja fenn magát. Negyven őr van. A betegségek és szabadságok miatt gyakorlatilag 30; nekik kell megbirkózniuk az évi egymillió látogatóval. Legalább ötven őrre lenne szükség. Az Akadémiai Képtárban 17 őr van, naponta 8 hiányzik. Legalább 28 kellene. így aztán egyik nap a Tizian-termet tartják zárva, másnap a Quattro-cento-termet, és igy tovább. Firenze 12,000 festményéből a közönség 2000-t láthat. A többi a raktárakban pihen. Ez a “normális” állapot; nyáron sokkal rosszabb a helyzet. A szabadságolások miatt a termek többségét zárva kell tartani. Az Uffizi, Olaszország legfontosabb és a világ egyik legnagyobb képtára, amely évente egymillió látogatót fogad, félig be van zárva. Negyven őr van, holott legalább száz kellene. Az Uffizi egyik részét, a Vasari-folyosót, ahol 700 festmény van, csak külön vezetett csoportok tekinthetik meg, hetenként háromszor. Ne is soroljuk tovább az olasz városok múzeumainak bezárt termeit. Más baj is van a múzeumokkal: túlnyomó részük télen jéghideg katakomba, nyáron levegőtlen hangár. A világítás gyenge, és rosszul elhelyezett. De, ha legalább a műemlékekben zavartalanul gyönyörködhetnének a turisták! Ám a hires épületek javarészét állványok csúfítják el. A firenzei Santa Maria Novella templom meg sem közelíthető, a firenzei Signoria, a bolognai Palazzo della Mercanzia épületét állványerdő takarja, a milánói dóm homlokzatát hosszú hónapokra műanyag fóliába csomagolták. Persze talál a turista olyan templomokat is, amelyek nincsenek beállványozva, és be is lehet menni. Itt viszont a templom kapujában álló őr csak “erkölcsös” öltözékben engedi be a nőket. Az “illetlenség” kritériumai teljesen ésszerűtlenek. Jön egy nagydarab lány melltartó nélkül, majdnem teljesen átlátszó maxi ruhában: bemehet. Hórihorgas svéd turistanő, másfél méteres lábszáraiból legfeljebb tiz centit takar el a szoknya: bemehet. Jön egy derék rózsás arcú nyugatnémet háziasszony, szolid, ujjatlan nyári ruhában. Nem mehet be. “A válla,a válla!” — gesztikulál a közerkölcsök őre, mutogatva, hogy terítsen sálat a vállára. A műkincsek védelmére évente 32 milliárd lírát költenek, ebből 12 milliárd a személyzet fizetése. Csakhogy az elhanyagoltság, a szennyezett légkör, a városépítési munkák, a lopások és hasonlók miatt az olasz műkincsek évente 400 milliárd lírára becsült kárt szenvednek. Egy elkeseredett muzeumigazgató már azt javasolta, hogy legjobb lenne az egész cuccot eladni... Bruno Santino Az uj műkorcsolya párostánc világbajnokok MÜNCHEN, Nyugat-Németország — Nemrégiben fejeződött be Münchenben a műkorcsolya világbajnokság, ahol ismételten, az előző évekhez hasonlóan, a szovjet versenyzők remekeltek. Képünk az uj párostánc világbajnokokat, a szovjet Irina Rodninát és Alekszander Zajcevet mutatja, amint az egykor Propatopovék által bevezett “kozmikus kanyart” adják elő. TERJESSZE LAPUNKAT!
