Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-14 / 11. szám

MAGYAR HÍRADÓ 17. oldal UGATÓS SPORT Kutyaszánkózás Amerikában KALKASKA, Michigan Ezekban a napokban mind­jobban a kutyaszánkózásra összpontosul a figyelem. Az elmúlt 10 esztendőben ezer és ezer család kedvenc szóra­kozásává lett a hétvégeken. A gyermekek már ötéves kor­ban kezdik és tizéves koruk­ban sem hagyják abba. Sőt, még anyák is bekapcsolód­nak a kutyaszán-versenyek­be. Akik e sportot űzik, azt mondják, hogy szelíd, olcsó, mulatságos és egészséges sport. A kutyaszánozók álta­lában 500 font kutyaételt vásárolnak, ami az elmúlt né­hány év alatt 39 dollárról 75 dollárra emelkedő költséggel lett egyenlővé. Az egyik ked­venc lökhárító felíratjuk ez: “Takarékoskodj a benzinnel, utazz kutyaeledel árán!” A nagy kutyaszán-verseny­zők 3000 dollárt is adnak egy élversenyző kutyáért. A kö­lyökkutyákért általában 100- 150 dollárt fizetnek. Versenyzés közben az indu­lástól számított negyed mér­­földnyi ut után a kutyafogat képes elérni az óránkénti 35- 'íQ mórföldes sebességet is. Egy tizmérföldes futáson át­lagsebességük 18 mérföld óránként, de esetenként 18 mérföldet is befutnak ilyen irammal. A nagy intelligenciájú ku­tyák nem szeretnek körkörös pályán versenyezni, ahol ugyanarra a helyre jutnak imsételten. Ragaszkodnak ahhoz az “érzéshez”, hogy mennek valahova, minden mérföld után egy újabb táj­ra. A verseny győztese 1,000 dolláros nyereményre számít­hat és még a 15. helyre jutott versenyzőnek is kijár 45 dol­lár. £BiBeBBK:aaisnHiiiRHHE3!«aisiHHEani SPORTVILAG IBI OLIMPIAI SORSJÁTÉK KANADÁBAN Imess;.fanunkat! MONTREÁL-rNéhány hét­tel ezelőtt kezdték el árusí­tani Kanada első Olimpiai sorsjátékának szelvényeit, és a szelvények máris olyan tü­neményes gyorsasággal eltűn­tek a millió dollárra sóvár­­gók zsebeiben, hogy az ille­tékeseknek újabb szelvénye­ket kellett nyomtatniuk, hogy kielégítsék az igényeket. Április 15-én lesz a húzás, s nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a legszeren­csésebb nyertesnek egymillió kanadai dollár üti majd a markát, ami még ebben az inflációs világban is tetemes összegnek tekinthető. A hú­zást a televízió is közvetíti majd. Egy olimpiai sorsjegy tiz dollárba kerül, s mindezért a szelvény tulajdonosának jo­gában áll izgulni és persze reménykedni, hogy ő is egyi­ke lesz azoknak a szerencsé­seknek, aki a 25,000 különbö­ző nyeremény egyikében ré­szesül. A főnyeremény min­den húzásnál, mint azt emlí­tettük, egymillió dollár kész­pénz, egyetlen cent levonása nélkül, a legkisebb nyere­mény pedig 100 dollár. Összesen két és fél millió szelvényt hoztak eddig for­galomba, s ebből nyolcmillió százötvenezer dollárt “utal­tak ki” nyereményképpen az első fordulóban. Ami külö­nösen népszerűvé tette a nye­reményszelvényeket, az az, hogy nem esnek jövedelmi adózás alá. — Ugyanis a ka­nadai progresszív jövedelmi adózás szerint más körülmé­nyek esetén csaknem nyolc­van százalékát levonnák az adóellenőrök. Az áprilisi húzás után, 1974 novemberre tervezik a következőt, majd 1975 áprili­sára és novemberére újra, és aztán megint 1976 áprilisá­ban és végül az olimpiai já­tékok alatt, júliusban. Az Olimpiai Sorsjáték lebonyolí­tására külön; állami felügye­let alatt működő vállalat ala­kult, amelyiknek minden nye­resége olimpiai célokat szol­gál. New Yorkban azon a foga­dáson, melyen Lord Killanin­­nak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének tisztele­tére rendeztek, az Egyesült Államok olimpiai bizottságá­nak elnöke, Philip Krum be­jelentette, hogy Los Angeles is kéri az 1980-as nyári olim­piai játékok rendezési jogát. • Egy St. Louisi kórházban meghalt Gary Morava, az Egyesült Államok tronászvá­­logatottjának versenyzője. A 21 éves sportoló a válogatott egyik edzésén két nyakcsigo­lyáját eltörte. A gyors orvo­si beavatkozás nem segített. Morava 48 órával a sérülés után elhunyt. Az amerikai egyetemi sportszövetség szó­vivője szerint Morava egy olyan mozdulat közben szen­vedte el a végzetes sérülést, amelyet a közelmúltban na­gyon sokszor mutatott be hi­bátlanul. • Kié lesz az aranycipő? Ah­hoz már nem fér kétség, hogy a Sporting Lisszabon játékosa, az argentin Yazalde lesz a portugál gólkirály, ed­dig 35 góllal vezeti a mezőnyt, s miután még kilenc forduló van a bajnokságból hátra, nagy a valószínűsége, hogy megdönti Eusebio 40 gólos 1 vjncki rekordját. Ez pedig feltehetően elég lesz az arany­­cipőhöz is. ATLANTROPA ÉS NAWAPA: Két fantasztikus tervezet az energiaválság megoldására Egy tehetséges futballista lebukása LONDON — Manchester­ben őrizetbe vették George Bestet, a Manchested United egykori hires csatárát, mert — meglopta barátnőjét. Az eset Best saját éjszakai klubjában történt a közel­múltán egy hajnalon. Mióta Best a labdarúgás­nak hátat fordított, főleg üz­leti érdekeltségeivel törődött. Barátnője, a legutóbbi lon­doni világszépségverseny ki­rálynője, az amerikai Marjo­rie Wallace, akitől egy bun­dát és több személyi tárgyat lopott el. Barátnőjének felje­lentése után a Scotland Yard őrizetbe vette Bestet, majd több órás kihallgatás után hatezer font kaució lefizetése ellenében szabadlábra helyez­ték a bírósági tárgyalás nap­jáig. A rendőrbiróság márci­us 27-én tárgyalja a tolvaj labdarugó ügyét. Ezzel vég­képp kerékbe tört egy külön­ben igen tehetséges, de fele­lőtlen labdarugó pályafutá­sa. Best a múlt év végén még egyszer visszatért csapatá­hoz azzak az Ígérettel, hogy megjavul. Teljesítménye egyébként mélyen alatta ma­radt korábbi formájának. Mi­kor ezirányu tapasztalatait közölte vele az edző, újból meg akarta játszani távozási trükkjét, ahonnan most egye­nesen vezetett az ut a bun­dalopáshoz. NEW YORK — Nehéz idők, válságos idők járnak. Olajválság, energiaválság. Valami merész terv kellene, hogy energiáihoz jussunk. Nos, van egy ilyen terv: ha a Gibraltári-szorosnál gát­tal zárnák el a Földközi-ten­gert, a vízlépcső elegendő energiát adna nemcsak Euró­pának, hanem még Afrikának is. Merő fantázia? Lehetséges. De vannak, akik komolyan hisznek benne. A tervnek már neve és irodalma van. Neve: Atlantropa. Hermann Soer­­gel német építészmérnök dol­gozta ki több mint húsz éve. Soergel egyetemi tanár, jeles müvek szerzője. 1969 októberében egy olasz építész, Pietro Gazzola, a Nemzetközi Műemlék Tanács tagja, akit különösen a vero­nai Castelvecchio hid re­konstruálása tett híressé, ha­sonló tervet mutatott be Ve­lencében. A város megmenté­sének ügyében tanácskozó szakembereknek azt javasol­ta: zárjuk le a Gibraltári-szo­­rost, hogy a Földközitenger szintje jó fél méterrel csök­kenjen, azután szabályozzuk a vizszintet a megfelelő esz­közökkel. Gazzola terve nem az ener­getikával, hanem több föld­közi-tengeri város, elsősorban Velence megmentésével füg­gött össze. De meglepően ha­sonlít az Atlantropa tervhez. Képzeljük el, nogy néhány év múlva hozzálátnak a gát fölépítéséhez. Hatalmas vál­lalkozás lenne: a félkör alakú gát hossza mintegy húsz ki­lométer, magassága több mint háromszáz méter. A spanyolországi Tarife és az afrikai Tanger között húzód­na Soergei terve szerint. A Gazolla-féle terv csak 14 ki­lométer hosszú gátat java­sol. Mi történne ezután? Ha a Gibraltári-szorost lezárnák, a Földközi-tenger párolgás mi­atti vízvesztesége pótlás híján ezer év alatt a tenger kiszá­radásához vezetne. Természetesen nem az len­ne a cél, hogy a Földközi-ten­gerből sós sivatag legyen. A gát fölépülésétől kezdve a ten­ger évente négyezer köbkilo­méter vizet veszítene. Bár je­lenleg körülbelül 4,300,000 köbkilométer vizet tartalmaz, a csökkenés szemmel látható lenne: a vizszint évente jó egy-másfél méterrel csökken­ne. Lennének boldog városok mint Velence — legalábbis az első években — és kevésbé örvendező partvidékek. Több méteres szintcsökke­nésre lenne szükség, sőt, ta­lán 20—30, vagy akár száz méterrel is csökkenhetne a tenger szintje. A vizlépcső azután óriási vizi erőmüvet táplálhatna. Hermann Soer­gel annak idején 67 millió ló­erőre becsülte a tervezett erőmű kapacitását. Ez nagy­jából 438 millió kilowattóra, vagyis fél Európa energia­­termelése. A költségek szédületesek. De vegyünk fontolóra néhány tényt. Először is: a madridi Aí’rika-kutató intézetben ko­molyan tanulmányoznak egy tervsorozatot, amely a Gibral­­tári-szoroson átvezető hid vagy viz alatti alagút építé­sével kapcsolatos. A szakér­tők inkább a 24 kilométer hosszú hid mellett vannak. Ha már hidat építünk, miért ne gondolhatnánk a sokkal termelékenyebb gátra? A második tény: a Nawa­­pa terv. Ez az észak-amerikai államok földrajzát akarja megváltoztatni egy 800 kilo­méter hosszú, óriási víztáro­ló tétesitésével. A Nawapa­­tervet a Los Angeles-i műsza­ki társaság tanulmányozza, számos egyesült államokbeli és kanadai intézménnyel kar­öltve. A terv szerint a távo­li, lakatlan északi vidékek fe­lé tartó folyókat a Sziklás hegység hatalmas szakadé­kéba irányítanák, részben mesterséges, részben termé­szetes tavak sorát hozva lét­re. A rendszert összekapcsol­nák a Nagy-tavak és a Mis­sissippi vízrendszerével, va­lamint a másik oldalon a Colo­­radóval, a Pecosszal és a Rio Grandéval. A gigászi terv megvalósítá­sának költsége több, mint száz milliárd dollár. A vár­ható haszon sem csekély: évi ötmilliárd dollárt hoz csupán az áramtermelés. Végső soron tehát érdemes lenne leporolni az Atlantropa tervet. Persze van két apró nehézség. Először is össze kel­lene békiteni valamennyi földközi-tengeri országot: Lí­biát Izraellel, Görögországot Szíriával, Spanyolországot Marokkóval, Olaszországot, Albániát, Egyiptomot, Fran­ciaországot, Törökországot stb. Azután még várni kelle­ne néhány évtizedecskét, leg­alább ötven évet, amig a gát megépítése után a Földközi­tenger vize szépen elpáro­log . . . Ha eredményt akar, hirdessen lapunkban! >wwwwwww\wvmw

Next

/
Thumbnails
Contents