Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-14 / 11. szám
MAGYAR HÍRADÓ 5. oldal AZ EMBERISÉG BÖLCSŐJE A HIMALAYA ÓRIÁSI ŐSLÉNYÉNEK NYOMÁBAN... Yeti, a Himalaya félelmetes világában lakozó óriási őslény, amely harminc esztendővel ezelőtt lázbahozta az emberi képzeletet és amelyet aztán Edmund Hillary tiz évvel ezelőtti yeti-expediciója utalt a fantázia világába, ismét az érdeklődés középpontjába kerül. Ted Cronin természettudományi expedíciója egy esztendeje tanulmányozza kelet- Nepál sűrű őserdeit a legmodernebb kutató-eszközökkel, automata - fényképezőgépekkel, sötétbenlátó műszerekkel, kémiai-kezelésű csalétkekkel és nyomkutatókkal fölszerelve. A Cronin-expedició jelentése rövidesen napvilágot lát. A jelentés szenzációs lehet. A Himalaya bizonyos fokig változott ecológiai körűimé nyei — összefüggésben í megváltozott politikai körül ményekkel — egy lépéssel közelebb vihetik az emberiségei a Himalaya rejtélyének meg fejtéséhez. A yeti, a titokzatos ősiénj száz esztendeje tudományos vita tárgya. Hodson, Nepa első angol rezidense adotl hirt először 1832-ben egy vad ember megpillantásáról, ak fölmagasodva járt és testéi fekete szőrzet birotatta. Idő ről-időre rémtörténetek kel tek szárnyra a havasol messzi világából, King Kong szerű óriáslényekről, akii (vagy amik) nőstényei férfiakat, mig a hímek — nőket raboltak el. Tudományos státuszt 1951-ben Eric Shipton adott a Himalaya legendájának, amikor a Menlung gleccseren óriás lábnyomokai fotografált. Úgy tűnt akkor: megkerült a hiányzó evolúciós láncszem a neandervölgyi és a ma embere között. Sir Edmund Hillary 1962jes expedíciója azonban arra a végeredményre jutott, hogy nincs komoly alap a yeti létezésének elfogadására. Expedíciójának azonban nem minden tagja értett egyet vele. Desmond Dóig, aki résztvett a Hillary-expedicióban, később igy nyilatkooztt: “Roszszul szimatoltunk, rosszul néztünk, a legrosszabbfajta ruhákat viseltük, amilyeneket hegymászók hordanak és amerre jártunk, nagy zajt csaptunk. A yetit nem láttuk, az igaz, de másfajta állatot sem láttunk. Viszont lábnyomok százait fedeztük fel. Tehát állatok, igenis, ólálkodtak körülöttünk.” Mi változott azóta? Maga a Himalaya az, ami változott. Kommunista Kina konszolidálta tibeti határvidékét. Sok-sokezer négyzetkilométernyi terület, a yeti lakóvidéke, átmenetileg tilos zóna lett nyugati kutatók számára. A kutatók éveken át feszülten várakoztak az uj alkalomra. Végül Nepal a közelmúltban ismét engedélyezte a behatolást. Először csak szórványosan, majd mind nagyobb számban. Tavaly tizennégy japán expedíció hatolt be az eddig zárt régió keleti és nyugati részeibe. Majd más országok kutatói érkeztek. A Solo Khumbu eddig néma völgyét repülőgépek motorzugása veri föl, a Tihangboche-kolostorban nagyvendéglő nyílt és a Mount Everesten helikopterek ingajárata közlekedik. Az óriási őslény viszszahuzódik! Allen úgy hiszi, hogy abba a dzsungel-láncolatba, amely háromezer-méte. NINCSENEK TITKOK A TECHNIKA CSODÁI ELŐTT cienst betegségének minden részletére vonatkozólag kikérdezi, majd tárolja a válaszokat. Az orvosoknak az ilyen eljárás eszményi segítséget nyújthat, de a beteg bizonytalan lesz. Eddig bizhatott az orvosi titoktartásban, most fennáll a veszélye annak, hogy minden technikailag jártas ember a géptől titokban megtudhatja a reá vonatkozó információkat. A GYALOG KÖZLEKEDŐ POLGÁR REME AZ ITTAS AUTÓVEZETŐ KETTEN A MÚLTBÓL... / *e: ■ ; ’ p Margaret Whiting egykori pop-sztár látható ezen az 1949- ben készült képen egy wurlitzer társaságában. Mindketten már csak a múlt jelei. Múlt héten a Wurlitzer gyár bejelentette, hogy beszünteti az Egyesült Államokban ezeknek az egykor igen népszerű zenegépeknek a gyártását, mert nincs rájuk elegendő igény. TERJESSZE LAPUNKAT rés magasságig vonul végig a Himalaya oldalán. Ez az a dzsungel-övezet, amelyre az uj észléletek összpontosulnak: félig-ember félig-majom lényeket pillantanak meg az erdők szélén lakó sherpák. A kutatók azért igazodnak el mindebben oly nehezen, mert a világnak ezen az utol só, többé-kevésbé érintetlen őstáján a legkülönösebb lények élik sajátos életüket. Falvakból kivetett hülyék, akik csoportosan vándorolnak és bár emberek, de állati egzisztenciát folytatnak. lan Stephens, a Statesman szerkesztője meztelen fakirok menetével találkozott egy hófödte hágón. Hívták, dobja el ruháit és tartson velük. Hodson száz évvel ezelőtt a chepangs és kusunder-törzsekről irt, szórványokra szakadozott primitiv aborigin-ok csoportjairól. Az állatvilága is alig ismert: a Hanuman Langur óriásmajom, amely kétlábon jár, a vérengző ázsiai feketemedve, amely Eric Shipton egyik málha-hordóját is fölfalta, a kék-medve, a vörösszörzetü jegesmedve, Lord Hunt egy az Everesten meghonosodott orangután-fajtáról tudósított és vannak kutatók, akik szerint (és ez a leghátborzongatóbb lehetőség) a gigantopithecus nevű ősszörny utolsó példányai bolyonganak a tájon. A gigantopithecus, amely a természettudósok szerint félmillióesztendővel ezelőtt adta fel a harcot az emberrel szemben. Mindez úgy hangzik, mint egy regény a tudományos fantasztikum műfajából. Dehiszen már gyanítjuk egy ideje, hogy a tudomány nem egyéb, mint a megértett és megmagyarázott fantasztikumok összessége. A Himalaya óriás-lábnyomainak titka rövidesen nem lesz többé — titok. Katmandu, Nepal. 1974, február hó . . . Charles Allen CHICAGO — Az előkelő vendég sejtette, hogy jobboldali zápfogát végre plombálni kell. De azt nem tudta, hogy az ügyes fogorvos a töméssel együtt mini adót, egy úgynevezett “poloskát” is beültet odvas fogába. Aki megfelelő vevőkészülékkel rendelkezik, az a gyanútlan ember beszélgetéseit a jövőben akár több mérföld távolságról is lehallgathatja. Kitalált “sciencefiction-story” ? Igen, kitalált, de szó sincs fantazmagóriáról. Technikailag a “poloskát” már régen alkalmazni lehetne. A United Nations emberi jogokat védő bizottsága katalógust állított össze, amelynek az a rendeltetése, hogy az ehhez hason ló lehetőségek megvalósítását eleve megakadályozzák. Az első vizsgálatok már bebizonyították, hogy elektronikus számitógép segítségével a legapróbb részletekig le lehet leplezni az életuntak öngyilkossági szándékát. Egy orvosi szakfolyóirat közlése szerint az egyik amerikai kísérlet során kiderült, hogy az elektronikus számítógép szükség esetén még a pszichiátert is helyettesiti. A kutatók 20 olyan ember adatait táplálták a gépbe, akik egyszer már beszéltek arról, hogy meg akarnak halni, vagy egyszer már megkísérelték az öngyilkosságot. Az ellenőrző orvos is megkapta a számítógépbe táplált információkat. Mindkettőnek — az embernek és a számitógépnek — egymástól függetlenül kellett megállapítania, melyik páciensnek van több kilátása arra, hogy életben maradjon. Eredmény: a számítógép jóslatainak 70 százaléka volt helyes, az orvosnak csak az esetek 40 százalékában volt igaza. l Az ilyen technikailag tökéletesen kiagyalt szerkezetek nemcsak a vizsgált személyek jellemtulajdonságait és bajait leplezik le, hanem teljes kortörténeteket is föltárnak. A “Medical-Record- System” cég olyan magnetofont állított elő, amely a pá-DETROIT — Az ittas járművezetők elleni harc — több, kevesebb sikerrel — világszerte tart. A nagy autógyárak évek óta kísérleteznek olyan — kocsiba épített — műszerekkel, berendezésekkel, amelyek megakadályozzák, hogy az ittas járművezető elindítsa a kocsit. A General Motors konstruktőrei sikeresen kipróbáltak egy készüléket, amely tiz másodpercen belül kimutatja a vezető alkohol-, vagy gyógyszerfogyasztását, és ezzel egyidőben megakadályozza a járművezetőt a gépkocsi elindításában. A kocsi kormánykereke elektromos kapcsolatban van a műszer mutatójával, és a gyújtás bekapcsolása után a mutató kileng. A járművezetőnek a volán megfelelő elforditásával kell megakadályoznia, hogy a mutató a megengedett határon túl elmozduljon. Ha ez egy adott — rövid — időn belül nem sikerül, felvillanó vörös fény jelzi, hogy a gépkocsi nem indul el. A kísérletek biztatóak : már az enyhén ittas vezetők sem tudták az uj műszerrel felszerelt kocsit elindítani, a józan kisérleti alanyok viszont azonnal az első kísérletre. Egy tudományos vizsgálat megállapította, hogy az ittas vezetők több mint 40 százaléka 20—30 év közötti fiatal. Az adatok szerint ennek a korosztálynak a részaránya az ittasság okozta közlekedési balesetekben az utóbbi tiz évben nagymértékben megnőtt, az idősebb — 30—50 év közötti — korosztályé viszont észrevehetően csökkent. Az ittas vezetéshez kapcsolódik egy másik statisztikai adat is: a cserbenhagyásos közlekedési balesetekben az alkohol az elsőszámú motívum. A legtöbb, áldozatát cserbenhagyó járművezető azért menekül el a helyszínről, mert kisebb-nagyobb arányban ittas, és fél, hogy a baleset után bevonják vezetői engedélyét. A cserbenhagyok másik gyakori típusa a biztosítási kötvény elvesztése miatti félelmében hajt tovább a baleset után. A harmadik tipus: nős férfi, és attól retteg, hogy a balesetet követő vizsgálat — egy esetleges újságcikk — leleplezi felesége előtt, hogy a karambol idején nem egyedül ült a kocsiban . . . V♦% *** ♦% ♦% ♦%
