Magyar Hiradó, 1974. január-június (66. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-21 / 8. szám
18. oldal MAGYAR NÉPSZOKÁSOK FARSANG SZATMÁR MEGYÉBEN A farsangolásnak nagy és szép hagyománya van Szatmárban, különösen Fülpösön, Nagyecseden, Tyúkodon, Válajon élnek mindmáig a régi szokások, bár ma már inkább a fiatalok mulatsága a farsang. A rigmusokat fabrikáló -nagyecsedi Cine János tréfái közé tartozott, hogy farsang idején egy-egy megfelelő vasárnapon, vőfélynek öltözött és sorra járta komájait, jó embereit, azokat a helyeket, ahol szívesen látták. Az utcán gyerekcsorda kisérte, a bátrabbak pedig a tornácról lesték minden szavát. — Kun Mihály atyánkfia megjegyezte az Istennel sem boldoguló Pinkes Sándor hajadon leányát, Juhánkát és általam hivatja e tisztes ház minden érdemes lakóját egybekelésük alkalmával, úgy egy pohár borra és tál ételre, hogy ha hoznak, esznek, ha nem hoznak, nem esznek ... __ szavalta hozzá a még cifrábbakat is, majd nagy komolyan azzal fejezte be, hogy egy kis “pájinkára”-valót azért a vőfély is megérdemel. Az állatok szerepeltetése és utánzása nagy farsangi szokás volt. Az 1873-ban született, ugyancsak ecsedi cipó utcai Kovács Gyula mosolyogva emlékezett az egykori farsangi szokásokra. — Még az eleven csikót is bevitték a házba, ha úgy jött. Ha nem találtak olyan kezes jószágot, amelyik tűrte volna a huzgálást, akkor a legények magukat álcázták csikónak. Két fiú egy másfél méteres darabfát a vállára vett, az első azonkívül úgy fogott egy seprüt a kezében, hogy az lett a csikó nyaka és feje, s miután pokróccal leteritették őket, ráülhetett a huszár. Csengő is volt a csikó nyakában, a fején pedig kötőfék és úgy botladoztak. Bika Nagy Lajos meséli: — Volt, aki betyárnak öltözött fel. Bő gatya, piros lajbi,, sevrócsizma, rézfokos és úgy járta végig a fonókat, disznótorokat a farsangon. De nagyon közkedvelt volt a kecskejáték. Az egyik fiú leguggolva, úgy tartott egy baltát a kezében, hogy az lett a kecske feje, a nyelére erősített gyertya pedig szemeként világított, és aztán egy rossz gubával letakarták, és egy másik fiú vezette —árulta ... Gyakori a farsangi medvetáncoltatás. Egy fiúra gubát adnak, a nyakába láncot és csörgőt kötnek, s ahogy emlékezetükben él a régi medvetáncolta tás, úgy játszák el. Nagyon nevezetes volt a repülni tanítás. Az volt a sorja, hogy a repülésre vállalkozó fiúnak a válla hosszába fektetett seprünyélhez kötözték karjait, csuklóira egyegy vászon-kendőt erősítettek, aztán biztatták, hogy illegjen-billegjen és mindjárt repülni fog. Közben a gatyája madzagját hátulról elvágták és amikor lehullott róla a ruhadarab, volt utána kacagás, csapdosás. A tréfás legénnyé avatás sem volt utolsó mulatság. — Erre azokat a suhancokat beszélték rá a nevetni vágyó nagyobbak, akik mindenáron többek akartak lenni önmaguknál. Valamennyi istállóban gyűltek össze és a próbatétel szerint egy-egy kanál borsot, valamint erőspaprikát kellett viz nélkül elfogyasztani. Sírtak a suhancok az erős paprikától, sirtak, de állották a próbát. A temetés utánzása sem volt ritka. A pokrócokkal letakart hidlásdeszkát énekkel kisérve, halottként vitték volt házról-házra. A farsangot a gyerekek fejezték be, kivéve Válajt, ahol viszont ők kezdték. A gyerekek már napokkal előtte szedegették a sövények karóiról és a kerítésekről a lyukas tej - csuprokat, lekvárosszilkéket és -nézték, hol van sok összegyűjtött hamu. És ha nevenapja volt valakinek a közelben lakók közül, teletömték hamuval ezeket az edényeket anélkül, hogy szólották volna, bevágták a nyitott pitvaraj-A LEGNÉPSZERŰBB MAGYAR KERESZTNEVEK ZALAEGERSZEG - Hároméves gyűjtőkörűt ja során 20 ezer kilométeres utat járt be és több mint 80 települést keresett fel egy fiatal nyelvész, Ördög Ferenc, aki Zala megye két jellegzetes tájegységén, Göcsejben és Hetésen vizsgálta, hogy a századfordulótól napjainkig milyen tényezők befolyásolták az ottani népesség személynév választását. Kiderítette, hogy a vizsggált időszakban a göcseji dombok és a hetési síkság apró falvaiban 2065 féle vezeték és 383 féle keresztnév volt forgalomban. A legtöbb keresztnév a felsőbb osztályokból került lefelé, ahol ezek után tucatnevekké váltak. Amikor itt is megkoptak, akkor egy másik rétegben újra megjelentek. Az erősebb nem képviselői közül legtöbben a József névre hallgattak, mig a további sorrend: István, Ferenc, János, László, Lajos, Sándor, Gyula, Károly, Imre. Az Klód, Izidor és Levente neveket pedig csak másodkeresztnévként viselik. A gyengébb nem képviselői között legtöbb a Mária: 82 község közül 75-ben “listavezető”. Utána következnek; Erzsébet, Anna, Rozália, Ilona, Margit, Katalin. Irén, Julianna, Gizella. A nevek élettartama, feltűnése és újraéledése szintén tanulságos stúdium: a János 1920 óta állandóan és egyenletesen csökken, a Lajos is csak egy községben áll az élen, de vannak “Lajostalan” és “Iréntelen” községek is. A legszeszélyesebben hullámzó név azonban a Sándor. A zalai községek névlistájában szemet szúrt, hogy három községben a legszokatlanabb, legfurcsább neveket adták az újszülötteknek. Kiderült, hogy ebben a csatári plébános volt a ludas, aki az 50-es években egyszerűen kisajátította a névadási jogot, és a körzetébe tartozó csecsemők jelentős részének a születés, vagy keresztelés napjának naptári nevét adta. így került ’’forgalomba“ a Jeromos, a Cirella, a Frida, a Lea, a Martina, az Anzelma stb. Miután nyugalomba vonult, a névadás körüli fonákság megszűnt. 4$ ÓHAZAI KRÓNIKA ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦*♦ ♦♦♦ ♦*♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ «.♦. Solti Györgyöt, a párisi i filharmonikusok vezető kar. I nagy át (aki már régebben el- 1 nyerte az angol “lovagi” ci- 1 met), Franciaországban a becsületrend keresztjével tüntették ki. 1 —0— Restaurálják a garamszentbenedeki urkoporsót, amely világviszonylatban ritkaságnak számit. Az esztergomi 1 Keresztény Múzeumban he- 1 lyezik eredeti állapotába a 8 domborművel, 12 szoborral díszített 15. századból származó gótikus szarkofágot. Örkény István sok külföldi színpadot bejárt Macskajáték című darabjával kezdi meg működését egy uj magyar színház a jugoszláviai Újvidéken. —0— Magyarország is szerepel az újabb tizenhárom ország között, amelyek számára Japán, kereskedelmi kapcsolataiban, biztosítja a legnagyobb kedvezményt. —0 -Pest megyében tavaly kétezer hektárral gyarapodott az erdők területe. Az uj telepítések zöme az ipari célokat szolgáló cellulóznyárfa, mig 818 hektáron fenyőt, tölgyet és akácot ültettek. A legnagyobb arányú erdőtelepítést a dabasi és a váci járásokban, továbbá Cegléd környékén hajtották végre. Több helyen ezekkel a telepítésekkel kezdték meg a községek zöldövezetének kialakítását, illetve a sivóhomok lekötését. Jelentős mennyiségű facsemete került községek, városok utcáira, tereire is. A tervek szerint az idén hasonló arányú telepítést valósítanak meg. —0— A magyar—szlovák határon, Pozsony és Komárom, pontosabban: Vámosszabadi és Medvedov között felavatták a több mint száz millió '‘MEGCSORDULT A VINCE" BUDAPEST — Január 22- én enyhe idő volt magyarországon. Ez a borvidéken nagy örömet keltett, mert jeles napként őrzi a néphit január 22-ét, Vince napját. Azt tartják, ha Vince napján enyhe, csapadékos az idő, ha megcsordul az eresz, akkor jó bortermésre lehet számítani. A népi mondóka szerint: ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. A mondókának nyilván van alapja, de a szőlősgazdák jól tudják, hogy szüretig sok tényező befolyásolhatja a termést. Szólás ide, szólás oda, az biztosabb, ha idejekorán megkezdik a szőlőtőkék metszését. Tapasztalatok szerint a téli metszés kevesebb kockázattal jár, mintha később hajtják azt végre, amikor a vegetáció előrehaladása miatt már jelentősebb tápanyagveszteség érheti a tőkét. tón, aztán ill a berek, összekeresgették továbbá a kolomcsengőket, zörgőket és a rossz üstöket, a pásztoroktól elkunyerálták a karikásokat és amikor eljött a farsang estéje, az utcára vonultak. — A mai este a miénk, azt csinálunk éjfélig, amit akarunk — nyelveltek vissza azoknak, akik a csendességre figyelmeztették őket. Kongattak, lármáztak és kiabáltak. De a farsang volt a legalkalmasabb a nagyszájú, felvágós, különcködő leányzók csöndes figyelmeztetésére is, tettel bizonyítva, hogy aki a közösség törvényeit semmibe veszi, az hamar a szélre kerül. Az ilyen lányos háznál a frissen mázolt tornácot beszórták törekkel, sőt bele is taposták sarkukkal, az ajtót, tornácot karóval rakták be, és egy cédulára ráírták: “így száradj meg mához esztendőre.” Szállási László forintos költséggel újjáépített medvei Duna-hidat. A szalagot a magyar oldalon Kiss Dezső közlekedés, és postaügyi miniszterhelyettes, a csehszlovák oldalon dr. Jaroslav Podzinek szövetségi közlekedési miniszterhelyettes vágta át a magyar és a csehszlovák himnusz hangjai közepette. Uj szállók a Blikkben MISKOLC — Borsod megyében évről-évre emelkedik a hazai és külföldi turisták száma. Elhelyezésük pedig komoly gondot okozott, különösen a nyári hónapokban. Az Északmagyarországi Intéző bizottság határozatára több helyen, igy.a Bükkben, Hollóstetőn, Tokajban, valamint Miskol-Tapolcán kempingeket hoztak létre. Az idén elkészült a miskolctapolcai Junó üdülőszálló. A strand közelében épülő kétszázhatvannégy ágyas szállodában étterem, bár szolgálja majd a vendégek kényelmét. Szerencsen, az egykori Rákóczi-vár szomszédságában levő, úgynevezett Huszárvárban vendégfogadót avatnak, ahol negyven személy részére alakítanak ki vendégszobákat. Aggteleken újabb alpesi stilusu faházak elhelyezésével további hatvan szálláshelyet biztosítanak. TERJESSZE LAI#EX K ÁT
